Kultúra

Eltűnt több mint 14 ezer mohácsi ezüstdénár, Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének fele

MTI / Bruzák Noémi
MTI / Bruzák Noémi

Több mint tíz éve tudhattak arról a pécsi Janus Pannonius Múzeum dolgozói, hogy Magyarország egyik legjelentősebb, több mint ötszáz éves éremleletének nagyobb része hiányzik, mégis csak most indult az ügy miatt belső vizsgálat. Az is csak azért, mert a Szabad Európa kérdőre vonta a múzeumot, hova tűntek az érmék. A lap arra mutatott rá, hogy

az 1969-ben feltárt leletek közül az 1. számú éremleletből 10 450, míg a 2. számúból 3762 ezüstdénár hiányzik.

A felbecsülhetetlen értékű érméket útépítés során találták meg nyolcvan centiméter mélyen Mohácson, a Kálvin közben. A szakértők valószínűsítik, hogy a két agyagedényt, amelyben a pénzérmék voltak a mohácsi csata idején áshatták el, hogy megóvják őket. A vizsgálatok szerint a legkorábbi érméket Aquileiában 1387 és 1437 között bocsátották ki, a legkésőbbieket 1521-ben, és magyar pénzverdék dénárjai is voltak közöttük. A leletet feltáró Kiss Attila régésznek köszönhetően az érmék munkahelyére, Pécsre, a Janus Pannonius Múzeumba kerültek, az akkori dokumentáció szerint az első leletben 19 488 darab, a másodikban 25 997 darab ezüstdénár volt.

Az érmék azóta is a múzeum tulajdonát képezik, illetve már csak az a mennyiség, ami maradt belőle, nem világos ugyanis, mikor és miért csappant meg a készlet. A lap azt írja, 2015-ben Nagy Balázs régész-numizmatikus egy tanulmányához kölcsönkérte az érméket, ám akkor egy 2011-es revízióra hivatkozva már a feljebb közölt számokról írt. Ez azt jelenti, hogy már 2011-ben is tudhattak az érmék eltűnéséről, ahogyan négy évvel később Nagy is, ám semmiféle intézkedés nem történt annak ügyében, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének több mint fele szó nélkül eltűnt a múzeumból. A lap megkeresésére az intézet igazgatója Bertók Gábor annyit írt, hogy vizsgálatot indított az ügyben.

A Szabad Európa arról is írt, hogy belső forrásaik szerint szakmai berkekben évek óta tényként kezelték, hogy az éremkészlet a felére zsugorodott. Egyúttal azonban rámutattak arra is, hogy mivel a múzeumoknak nincsen elég emberi kapacitásuk, se helyük a leletek normális tárolására és leltárba vételére, könnyen elkallódnak, amely tökéletes táptalajt biztosít a visszaélésekhez.

(képünk illusztráció)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik