2021 márciusában szembesült a nyilvánosság a ténnyel, hogy a kormány által százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) egy túlméretezett óriást pottyantana a Gellért-hegy oldalában álló, eredetileg a Munkásőrség országos parancsnoksága, illetve tisztiképzőjeként született épületek helyére – ekkor hirdették ki ugyanis a tervpályázat végeredményét, aminek két első díjasa szinte azonos irányból közelítette meg a feladatot.
A témában akkor született, az elmúlt évtizedekben a területen akkor még teljes egészében álló épületek történetét, illetve az ügy hátterét is feltáró cikkünkben arról írtunk, hogy a projekt a nemzetgazdasági szempontból való 2020-as kiemelésnek köszönhetően jóval tágabb keretek közt válhat valósággá, hiszen
A rajzok építési engedélyig való eljutását mindemellett számos más, a kiemelésből fakadó előny az is könnyítette, hiszen azok a tervtanácsi vélemény, illetve a településképi véleményezési és bejelentési eljárás alól is mentesültek, az I. kerületnek így zéró mozgástere maradt a beavatkozásra.
A pályázati eredményt látva erre ugyanis égető szükség lett volna: az új Néprajzi Múzeum mellett a megvalósulásig többször is gyökeresen átalakuló, végül 43 milliárdból született Duna Arénáért is felelő Napur Architect Kft. (vezető tervező: Ferencz Marcel) munkája, illetve az Operaház és a Karmelita kolostor felújítása mellett a Művészetek Palotáját és a Nemzeti Táncszínházat is jegyző ZDA-Zoboki Építésziroda (vezető tervező: Zoboki Gábor DLA) a Hello Wood Zrt.-vel közösen benyújtott tervcsomagja is gyökeresen átírta volna a környék képét, az elődöknél jóval nagyobb sebet ejtve a Gellért-hegyen:
Az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán a győztesek bemutatásakor hozzátette:
így várható volt, hogy a tájépítészeti megoldások terén az építtető hasonló grandiozitásban gondolkodik majd.
A projekt szeptemberben újabb könnyítéseket kapott: egy kormányrendelet ugyanis kimondta, hogy
A két első díjas terv közül végül a munkát 2,36 milliárd forintért elvégző Napuré indult el a megvalósítás felé – a vélhetően még a fenti kormányrendelet után is faragott tervcsomagot november 17-én juttatták el a Kormányhivatalhoz, ami a választások előtt két nappal, április elsején zöld utat is engedett a
A rajzok a hatósági építési rendszerben elérhető egyetlen látványterv szerint ebben a fél évben erősen átalakultak: a Somlói út felőli homlokzat arányai biztosan megváltoztak, sőt, az épület talán hosszabbá is vált, kihasználva a lehetőségeket.
A fenti grafika mellett egy helyszínrajz is publikussá vált, rávilágítva néhány eddig nem ismert részletre: eszerint az Alsóhegy utca, illetve az ívelten emelkedő Somlói út felől érkezők
A palota elnevezés első hallásra talán erősnek tűnik, a Napur azonban saját honlapján közzétett kusza szövegekben mutat rá az indokra – „az alkotást irányító gondolati origó” alpontban például így:
Mátyás Király nem díszít. A teremtő szembenéz a tiszta valósággal, mozgatja a rendíthetetlen köveket. Kárpátokat idéző tetőzeti rendből ébredő nyugalom uralkodik. Arcán az Országvezérlő méltóság és arányok. A befejezetlen monumentális gondolatból bontakozik ki a megismételhetetlen Palota képe. Vízió, mely Kormányozni képes.
Az ezt követő „Városépítészeti alapvetésben” még ezt is sikerül felülmúlni:
A Gellért-hegy fehér dolomit mészkő talapzatán áll új épületként a Mátyás király tiszteletére emelt Palota. Az épület küldetése a Hunyadiak fél évezrede uralkodó szellemi erejének megtestesítése. A Palota Történelmi Arca a magyarság örök kiinduló pontja. Az Országos Levéltár, Mátyás-Templom, Sándor Palota, Budavári Királyi Palota által megfogalmazott történeti budai látképvonulat régóta várja a Gellért-hegy nyergében méltó társát a Mátyás Palotát.
Az ambíció, illetve az Indokolatlan Nagybetűk tehát nem hiányoznak: az építész a reneszánsz Magyar Királyságba olasz humanisták, természettudósok és művészek egész sorát meghívó, a kultúra fejlesztésére uralkodása fontos részeként tekintő MCC-névadó emléke előtt tisztelegne, „a Kárpátokat idéző tetőzeti rend” azonban
Mindezek fényében hiábavaló a gondos anyagválasztás, illetve az épület részleteinél rendre felbukkanó szép áthallások, az összkép sokkal inkább illik egy, a távoli jövőben játszódó nemzeti sci-fi díszletei közé, mint 2022 Budapestjére. Már csak a páncélos vitéznek öltöztetett robotok hiányoznak mellőle.
