Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Kultúra

Rudolf Péter: A Vígszínház egyértelmű célja, hogy ki-ki megnyugvást találjon végre

Továbbra sem lehet tudni arról, milyen eredménnyel zárult az Eszenyi-vizsgálat, és érdeklődésünkre sem kaptunk érdemi választ arról, hogy mit tártak fel az eljárás során. Az ügy tanulságait levonva a Vígszínház és a Főváros is saját Etikai Kódexet készített a további hatalmi visszaélések elkerülésére, illetve megfelelő kezelésére. A közeljövőben várhatóan mindkét dokumentumot nyilvánosságra is hozzák.

A Főpolgármesteri Hivatal tavaly márciusban kezdeményezett felügyelőbizottsági vizsgálatot a Vígszínház ügyében, azt követően, hogy a 24.hu cikke nyomán több tucat egykori és jelenlegi társulati tag vádolta meg Eszenyi Enikőt hatalmi visszaélésekkel. A színházat immár tizenegy éve vezető Eszenyi a botrány hatására végül visszavonta pályázatát, de a vizsgálatot így is lefolytatták. Ennek során a bizottság összesen 71 írásban, illetve személyesen tett bejelentéssel foglalkozott.

Kapcsolódó
A vígszínházi botrány krónikája Eszenyi nagyinterjújától a visszalépéséig
Eszenyi Enikő csütörtök délután bejelentette, hogy visszavonja pályázatát, miután az elmúlt hetekben számos kollégája vádolta meg hatalmi visszaélésekkel.

A vizsgálat lezárásáról szeptemberben tájékoztatták a Vígszínház új igazgatóját, Rudolf Pétert, aki akkor megerősítette lapunknak, hogy megkapta a tájékoztatást, és azt mondta: a színház dolgozóival, a szakszervezettel, a tárvezetőkkel és a megalakuló művészeti tanács tagjaival egyeztetve, az ő véleményüket figyelembe véve fogja meghozni a szakmai döntést.

Azóta nem volt hivatalos kommunikáció arról, mit tárt fel a felügyelőbizottság, illetve, hogy milyen rendszerszintű lépések történtek az eset nyomán. Bár ősszel annyi kiderült, hogy – a korábbi tervekkel ellentétben – Eszenyi Enikő mégse mehet be a Vígszínházba saját rendezései felújító próbáira, csak videóról nézheti vissza azokat. „Én döntöttem. Sokakat meghallgatva. Nem volt könnyű döntés. Most is nagyon érzékenynek tekintem ezt a helyzetet és aszerint is kezelem. Enikő nem örült, amikor erről tájékoztattam, de elfogadta. Minden erőmmel azon vagyok, hogy a lehető legkorrektebben és legelegánsabban kezeljem ezt a helyzetet” – mondta akkor Rudolf Péter a döntésről.

Csaknem fél évvel a vizsgálat lezárulása után szerettük volna megtudni, hogy tervezik-e előbb-utóbb a nyilvánosságot is tájékoztatni az eredményekről (természetesen az érintettek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával), és nem ront-e az átláthatósági szempontokon, ha a közvélemény egyáltalán nem tudhatja meg, mire jutott a felügyelőbizottság a hatalmas érdeklődést kiváltó vádakkal kapcsolatban. Erre irányuló kérdéseinkkel a fővárost és a Vígszínházat is megkerestük.

Az áldozatok védelme és biztonsága

„Mint arról korábban beszámoltunk, és önök is megírták, a konkrét döntéseket az intézményvezető hozhatta és hozta meg. A Vígszínház korábbi igazgatója ma már nem igazgató, és nem is rendez a színházban, erről értesült a hazai közvélemény is. A konkrét lépés részünkről pedig az Etikai Kódex kidolgozása, ami minden budapesti intézményben konkrét protokollal segíti az ilyen, ehhez hasonló helyzetek kezelését” – írta válaszában Gy. Németh Erzsébet kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint más a felelőssége a korábbi színházi dolgozóknak, és más a Vígszínház fenntartójának és az intézmény vezetőjének egy ilyen helyzetben. Ő úgy látja, hogy azok, akik névvel vállalták a problémáik feltárását, megtalálták a nyilvánossághoz vezető utat.

Mohos Márton / 24.hu

Arra is rákérdeztünk, hogy teljesült-e a Vígszínház több száz munkatársának nyílt levélben megfogalmazott kérése, hogy a vizsgálatokat „független szakemberek bevonásával végezzék el, akik megfelelő kompetenciákkal és tapasztalattal bírnak a munkahelyi visszaélések, abúzusok feltárásában, kivizsgálásában”. Ha igen, milyen szakemberek vettek részt a vizsgálatban? Ha nem, miért nem tartották ezt szükségesnek? Erre a következő választ kaptuk:

A színháznak, ahogy minden budapesti intézménynek, van egy felügyelőbizottsága, amit probléma esetén össze kell hívnia a fenntartónak. Az Etikai Kódex elkészültéig, annak közgyűlési elfogadásáig nincs lehetőség a jogszabályi lehetőségeken túlterjeszkedni, akkor sem, ha a közvélemény nyomása – érthetően – nagy. Lehet, hogy népszerűbb lenne bizonyos körökben a városvezetés, ha ezeket az ügyeket a teljes nyilvánosság előtt oldaná meg, de ennél sokkal fontosabb számunkra az áldozatok védelme és biztonsága, és az, hogy ha a jövőben valaki ilyen problémákkal keres segítséget, akkor tudja, hogy nem lesz az ügye »kiteregetve«, de lesznek megfelelő következményei.

A Fővárosi Önkormányzat még a vizsgálat lezárulásakor tett ígéretet a fentebb is említett Etikai Kódex kidolgozására, amely épp az ilyen nehéz helyzetek kezelésére nyújtana iránymutatást a színházak – és általában a fővárosi intézmények – számára. Érdeklődésünkre Gy. Németh Erzsébet most elárulta, hogy a dokumentum hosszú szakmai konzultáció után elkészült, jelenleg egyeztetés alatt van, és amint a közgyűlés elfogadja, a tartalma természetesen azonnal nyilvános lesz.

Nem akar politikai játszma bábfigurája lenni

Mikor az átláthatóságról kérdeztük, Rudolf Péter először is arra hívta fel a figyelmünket, hogy a vizsgálatot a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére indította el a Felügyelő Bizottság, amelyek a Vígszínház felett álló testületek. „A felügyelő bizottsági vizsgálat lezárásáról értesítést kaptunk, ám a részleteket nem ismerjük, és jogosultságunk sem lenne ezzel kapcsolatos tájékoztatást adni. Ez a vizsgálatot elrendelő Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik” – írta a 24.hu-nak az igazgató, aki szerint, tekintettel arra, hogy ez nem egy bírósági eljárás, roppant érzékeny jogi kérdéseket vet fel minden egyes információ nyilvánosságra hozatala. Szerinte a vizsgálatot megindító önkormányzat is nyilván ezekbe a kérdésekbe ütközik bele.

Az én és egyben a Vígszínház egyértelmű célja, hogy ki-ki megnyugvást találjon végre. De az előző vezetés égisze alatt történtek kapcsán abszurd lenne tőlem várni a megnyugtató megoldásokat. Az én dolgom a jelen és a jövő Vígszínházának életét kitalálni a munkatársaimmal. Ezért én nem szeretnék a továbbiakban az előző vezetés alatt történtekkel kapcsolatban nyilatkozni. Ebben az átpolitizált világunkban pedig végképp nem szeretném, ha egy játszma bábfigurájaként szerepelne ez a 125 éves múltú épület. Vagy akár jómagam. 2020. június 8-án léptem be először igazgatói minőségemben az épületbe. Július elsejétől teljes jogkörrel. Amit én tehetek, hogy olyan légkört teremtek, melyben egyszerűen nem jöhetnek létre ilyen feszültségek. Ez természetesen egy hosszú folyamat, és a színház mindig érzékeny és megszállott emberek gyűjtőhelye lesz, de bizonyos vagyok abban, hogy lehet úgy dolgozni, hogy egy-egy konkrét ügy, megoldandó szakmai kihívás kapcsán egymásnak feszülünk, de nem gázolunk bele egymás személyiségbe. A cél nem szentesíti az eszközt – ha egy elkoptatott még sem elég komolyan vett mondást hívok segítségül.

Rudolf Pétert kérdeztük a rendszerszintű döntésekről is. Szerinte lépésről lépésre haladnak, hogy intézményi szinten is megjelenjen egy demokratizálódási folyamat. Ezek közé a lépések közé tartozik például az, hogy

  • Létrejött a Művészeti Tanács, működik a „zöld szám”, amelyen a kollégák bármilyen abúzussal, hatalmi, illetve egyéb visszaéléssel, morális problémával, vagy diszkriminációval kapcsolatos problémájukat egy független szakértőnek jelezhetik.
  • Javasolta az Üzemi Tanács megalakítását (ezt igazgatóként csak indítványozhatja – nem szervezheti), április 22-én lesz az első választás.
  • És amit talán a legfontosabbnak tart, hogy hosszú hónapok munkája után, megszületik egy majd 20 oldalas Etikai Kódex és Eljárási Rend.

„Ez kollégákkal, a szakszervezettel, ügyvédekkel, a Biztonságos Terek Alapítvánnyal történő egyeztetések végeredménye lesz ez. A végső formába öntés előtt állunk. Ebben már az elmúlt időszak tapasztalatai is benne foglaltatnak” – írta az igazgató, hozzátéve, hogy természetesen ez egy nyilvános anyag lesz, és természetesen megfelelő kompetenciákkal bíró, független szakemberek bevonásával folyhat csak le egy ilyen eljárás.

Farkas Norbert / 24.hu

A fő fejlemény tehát az, hogy a Főváros és a Vígszínház párhuzamosan dolgozik az etikai eljárásrend lefektetésén, és állításuk szerint mindkét Etikai Kódex kidolgozása már a finisben van. Az Eszenyi Enikő igazgatói pályázatát elsöprő tavalyi botrány fényében persze nem túl meglepő, hogy a színházban nem várták tétlenül, amíg elkészül a fővárosi intézményekre általánosan érvényes dokumentum:

Hogy a Főpolgármesteri Hivatal hol tart egy hasonló anyag elkészítésével, nem tudom. Szívesen osztjuk meg tapasztalatainkat, de az előzményeket ismerve talán érthető, ha elébe siettünk az eseményeknek. Pénzt és időt nem kímélve.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.