Az utolsó menekülőutat is elvágták
Nyilván sok ágazatban érzik most úgy, hogy a koronavírus-járvány velük bánt el a legjobban, de ezek közül is kiemelkedően borúsak a kilátások a zeneiparban. Némiképp javíthat az általános kedélyállapoton, hogy számos országban már megkezdték a korlátozások enyhítését, de legalábbis tervek készültek a gazdaság fokozatos újraélesztésére, és az iparágak többsége lassacskán újraindulhat, amellyel persze nem oldódik meg minden problémájuk, de talán tudnak terveket készíteni. A fokozatos lazításban általában szerepel a gyárak és üzletek újranyitása, a szolgáltatások újraindítása, sőt, még korlátozott számban össze is gyűlhetnek az emberek, a sporteseményeket is megtarthatják zárt kapuk mögött. Arról azonban még sehol nem esett szó, mikor engedélyezik a több száz- vagy pláne ezerfős tömegrendezvények megtartását.
Egyes szakértők szerint ebben a naptári évben már egyáltalán nem szabadna nagyobb rendezvényeket tartani.
Az, hogy hónapokon, sőt, rossz esetben akár egy évig is szünetelnek a legalább közepes nagyságú koncertek és a fesztiválok, korábban is óriási érvágás lett volna a zeneipar legtöbb szereplője számára, de amióta az internetes letöltések gyakorlatilag lenullázták a lemezeladásból származó bevételeket, azóta az iparág első számú bevételi forrása a koncertezés lett. Ázsiában már januártól, a világ többi részén március elejétől nincsenek koncertek, a sok-sok lemondott és elhalasztott turnén kívül az egész fesztiválszezon is ment a levesbe. Elmaradt idén a Coachella, a Glastonbury, a Roskilde és az összes világhírű nagy fesztivál, illetve a kormány bejelentése nyomán a hazai fesztiválok túlnyomó részét is lemondták. A közösségi oldalakat közben elárasztották a saját szobájukból zenélő előadók videói, Nekik is nyilván sok kellemetlenséggel és lemondással járó időszak ez, az anyagi veszteségről nem is beszélve, de nem ők ennek a járványnak az igazi vesztesei a zeneiparban.
Kicsit olyan ez, mint a futball: az egy hétvégén pályára lépő összes futballista közül csak egy nagyon vékony réteg tagjai keresnek ténylegesen óriási összegeket. A szomorú tény az, hogy csak kevés zenész keresi meg az átlagfizetést
– idézi a Euronews Keith Amest, a brit zenész szakszervezet szóvivőjét.
A zenészek ráadásul gyakran nemcsak saját magukért felelnek, hanem egy teljes stáb dolgozik az élő fellépéseik sikeréért: „Le kellett mondanom az összes koncertet, ami az új lemezemet népszerűsítette volna, és álmatlan éjszakáim vannak az összes kísérőzenész, roadie, táncos, rendező és klubtulajdonos miatt, akik a megélhetésüket veszítik el. Az A-listás sztárok, mint Taylor Swift engedhetik csak meg maguknak, hogy támogassák az embereiket” – mondta például a kanadai zenész/producer, Kiesza az Independentnek. Az így állástalanná lett stábtagok és zenészek az adott állam kormányának segítségében bízhatnak csak: egyes országokban jókora kulturális mentőcsomagokat hirdettek meg (a német állam 50 milliárd eurós kerete kifejezetten a szabadúszókat és az egyéni vállalkozókat célozta meg, de más nyugat-európai országok is próbáltak gondolni rájuk), ám ezek egyelőre a gyakorlatban még felemásan működnek, míg például a briteknél június előtt nem is számíthatnak segélyre az igénylők, amikor már harmadik hónapja lesznek bevétel nélkül. Arra, hogy idehaza mit várnak a zeneiparban dolgozók a kormánytól, ebben a cikkünkben tértünk ki bővebben.
Ráadásul bezártak a stúdiók is, így leállnak a lemezfelvételek, és csúsznak a tervezett albumpremierek is. Mi lesz így a hónapokra megbénuló zeneiparral?
Megoldás-e a közvetített szobakoncert?
Március közepén rengetegen próbálkoztak a live streaminggel: több platformon (például a Twitchen) van rá mód, hogy a rajongók támogassák az előadókat, sőt, több oldal is kifejezetten ezzel a céllal indult el a járvány kitörése óta, hogy bevételt lehessen szerezni a streamelt házi koncertekből (ilyen a Koir TV), de akad olyan is, mint az Ampled, melyen havi támogatásért cserébe oszthat meg az előadó tartalmat. Indult hasonló kezdeményezés Magyarországon is, Dalok Bentre címmel, amelynek keretében privát koncerteket szerveznek, ahol magyar előadók egy kisebb társaság vagy cég számára adnak exkluzív online koncertet.
Sőt, még az Instagram is fontolgatja, hogy lehetővé tegye a streamek pénzbeli támogatását, de ez még egyelőre csak terv, a YouTube-on pedig még mindig csak a milliós nézettségű videók készítői tehetnek szert számottevő bevételre. Ezért bármilyen kecsegtető is a live streaming, és bármennyire is sok a rajongó, aki hajlandó pénzzel segíteni az előadókon, ez egyelőre messze nem tudja kiváltani a kieső koncerteket.
A zene-streamingnek se jött jól
Az élőzene hiányában marad a streaming, azaz a Spotify, az Apple, a Google Music és társaik, ám nem véletlenül turnézott eddig is mindenki, aki megteheti, hiszen az ezekből befolyó pénz össze sem hasonlítható azzal az összeggel, ami még a lemezeladásokból illette az előadókat, mielőtt a lemezipart legyőzte volna az internet.
– azaz a legnagyobb sztárok, illetve azok látják csak a hasznát, akik valahogy bekerültek a Spotify rejtélyes szempontok szerint összeállított és nagy hatalmú playlistjeibe, vagy esetleg valamilyen ügyeskedés révén hekkelik meg a streaming-szolgáltató algoritmusát. Ráadásul az alacsony jogdíjak miatt már régóta bírálják a zenészek a szolgáltatókat, és nem tett jót a viszonynak az sem, hogy a Spotify, az Amazon, a Pandora és a Google pont a járvány előtt közösen támadott meg egy amerikai bírósági határozatot, amely a szerzők részesedésének növeléséről döntött.
Ráadásul az adatok azt mutatják, hogy hiába a sok szabadidő, a járvány a zene-streamelő szolgáltatásoknak se jött jól, mert a forgalmuk inkább csökkent márciusban. A jelek szerint az emberek inkább filmeket néztek és videójátékokkal játszottak többet, miközben kiestek a munkába járás, utazás, edzés közben zenét hallgatók, illetve a vendéglátóhelyek is bezártak. Bár a Spotify indított egy zenei érdekvédelmi szervezeteket támogató segélyprogramot, sokan jóval többet várnak ennél a cégtől, melynek ráadásul a Forbes előzetes becslése szerint akár meg is rengetheti a vezető helyét a járvány miatti válság: az előrejelzés szerint az előfizetésre és hirdetésekre alapozó szolgáltatások meg fogják sínyleni ezt az időszakot.
Mi lesz a koncertezéssel a járvány után?
Előbb vagy utóbb, könnyen lehet, hogy csak jövőre, de újra zöld jelzést kapnak majd a koncertek is, de ez vélhetően nem azt fogja jelenteni, hogy egyből visszatérnek a járvány előtt megszokott zsúfolt nézőterek. Ahogy a Euronews cikkében megszólaltatott Ellister van der Molen mondta: jön a „másfél méteres gazdaság” ideje, utalva az ajánlott távolságtartásra:
Se fesztiválok, se nagy koncertek, se nagy közönségek. Új helyeket kell majd találnunk, ahol felléphetünk
– mondta a holland zenész. Sőt, a távolságtartás még a zenekarok létszámát is csökkentheti majd, tehát nagy szimfonikus zenekarok például egész biztos nem léphetnek majd fel, amíg ezek a korlátozások életben maradnak.
Kisebb és olcsóbb produkciók jönnek majd, de a Forbes szerint az élőzenére éhes közönség túl fog lépni ezeken a hiányosságokon. A jegyárak is olcsóbbak lesznek szerintük, mert a koncertipar is a túlélésért küzd, és mindent megtesz, hogy a rosszabb anyagi körülmények között élő közönséget becsalogassa a rendezvényeire. De a legrosszabb, hogy forgatókönyv híján még csak tervezni sem tud senki semmivel, miközben nincs más alternatíva.
Változások a jövőben
Az, hogy a járvány megmutatta, sokkal működőképesebb a home office, mint azt korábban hitték, együtt járhat azzal, hogy a korlátozások feloldása után is tartósan többen dolgoznak majd otthonról. Ez ugye láttuk, hogy a streaming-iparnak egyelőre nem jó, viszont a Forbes szakértője szerint a koncertiparra serkentően hat majd, mivel sokan otthon ülnek napközben, így szívesebben mennek el este programokra, mint korábban.
Mindez a rádió szerepének átalakulásával is jár: bár az első adatok azt mutatják, az otthonukban ragadt, emberi hangra éhes tömegek inkább kapcsolták be a rádiót, amelytől a zene mellett friss információkat és társaságot is kaptak (a BBC webes rádiófelülete például rekordnövekedést produkált márciusban). Mégis, az állandósult home office hosszú távon a rádióknak sem használhat, hiszen rengetegen esnek ki, akik korábban a munkahelyükre autózva hallgattak rádiót, és a veszélyhelyzet elmúltával már az új információkra sem lesznek éhesek annyira. A Forbes már idézett cikke szerint a helyi rádióállomásokra viszont még nagyobb igény lesz, amennyiben valóban betöltik a közösségi szerepüket.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
