Múlt héten szavazta meg a fővárosi közgyűlés Karácsony Gergely előterjesztését, ami alapján a szerintük művészi szabadságukban veszélyeztetett budapesti színházakat tisztán önkormányzati finanszírozásba vonják. Így biztosítva, hogy a Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó szakmai működésébe ne lehessen beleszólása a kormánynak, amely decemberben rohamtempóban nyomta át a parlamenten azt a nagy tiltakozást kiváltó törvénymódosítást, amely alapján az illetékes miniszternek vétójoga lesz az igazgatók kinevezésénél, amennyiben egy intézmény állami finanszírozásban is részesül.
Ez elvileg óriási kiesést jelentene ezeknél a színházaknál, amelyek finanszírozásának legnagyobb részét az állami működési támogatás tette ki, és ennek súlya csak tovább növekedett a tao megszüntetése óta (a Katona esetében 2019-ben például 383 millió volt az állami rész, míg az önkormányzat 158 milliót állt a költségvetésből). A főváros és a kormány közt ugyan még zajlanak a tárgyalások, de mi arra szerettünk volna választ kapni, hogy mire számíthatnak a teljes egészében önkormányzati finanszírozásba vett színházak: a teljes kieső állami támogatást kipótolja a főváros, vagy készülniük kell megszorításokra?
A főváros elkötelezett minden egyes színház kiszámítható és rendezett pénzügyi működésének elősegítésében. Ennek érdekében az önkormányzati finanszírozásba vett színházaknak a 2019. évi bázison a teljes önkormányzati-, állami-, továbbá taopótló támogatás rendelkezésükre fog állni
írta kérdésünkre Gy. Németh Erzsébet kulturális főpolgármester-helyettes, és két általunk megkeresett színháztól is azt a választ kaptuk, hogy bár a tárgyalások folynak a fővárossal, azt az ígéretet kapták, hogy a színház működtetéséhez hiányzó összeget az önkormányzat saját forrásból pótolja (Trafó, Örkény). Mások azt felelték, hogy amíg a színházakkal kapcsolatos megállapodások nyugvópontra nem kerülnek, nem kívánnak nyilatkozni az ügyben. A Trafó ügyvezető igazgatója, Barda Beáta kérdésünkre azt is hozzátette, hogy természetesen semmilyen bizonytalanság, így a mostani helyzet, sem tesz jót az intézményben uralkodó hangulatnak.
Elhárult akadályok?
A tárgyalások azonban korántsem zökkenőmentesek. A kormány és a főváros között a múlt héten alakult ki konfliktus a Szabad Tér Színház kérdésében, miután a kormány közölte: amennyiben nem Bán Teodóra lesz az igazgató, nem támogatja tovább a budapesti színházakat. Karácsony Gergely pénteken azt mondta, hogy a kormány fenyegetései nem tettek jót a folyamatnak, de a nyilatkozatháború lezárásával szerinte elhárultak az akadályok a további egyeztetések elől.
A főpolgármester akkor a Szabad Tér Színház körüli konfliktus rendezéséről nem kívánt beszélni, csak annyit mondott, hogy a teljes budapesti színházi élet problémáit nem rendelhetjük alá egy intézmény vagy egy személy kérdésének. Gy. Németh Erzsébetet arról is megkérdeztük, ebben kialakult-e megoldás, megfontolják-e Bán Teodóra – a kormány által is támogatott – javaslatát, hogy két külön cég irányítsa a színházhoz tartozó két színpadot:
A közgyűlés zárt ülésének döntése alapján a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.-t öt évig Benkő Nóra vezeti, aki egyúttal a Városmajori Szabadtéri Színpadért működtetéséért is felel. Bán Teodóra két évig társügyvezetőként a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot irányítja.
– válaszolta kérdésünkre a főpolgármester-helyettes.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
