Kultúra

Cserhalmi: A kormánynak nincs beleszólási joga a színházak működésébe

Színészeket és színházigazgatókat kérdeztünk arról, mit gondolnak a nagy tiltakozást kiváltó kulturális törvényjavaslatról, és ott lesznek-e a hétfő estére meghirdetett tiltakozáson.

Széleskörű tiltakozást váltott ki egy múlt héten kiszivárgott törvénytervezet, ami megszüntette volna az NKA-t, ellehetetlenítette volna a független színházakat, és lényegében vétójogot adott volna a kormánynak az önkormányzati kőszínházak igazgatói kinevezéseiben. A törvénymódosítás ellen tiltakozó petíciót tízezrek írták alá, hétfő estére pedig demonstrációt is szerveztek színházi szervezetek és társulatok a kultúra függetlenségéért. A hétfőn benyújtott, felpuhított törvényjavaslatból végül kikerültek a legtöbbet támadott pontok, amit a tüntetés szervezői úgy értékeltek lapunknak, hogy „a kormány beijedt” és ők folytatják a tiltakozást.

A törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt napokban sokan megszólaltak Alföldi Róberttől, Ónodi Eszteren át Mácsai Pálig, mi most olyan színházi embereket kerestünk meg, akik eddig nem fejtették ki a véleményüket nyilvánosan.

Nem értek egyet ezzel a tervezettel, mert az állam és a kormány nem a saját pénzét költi, hanem az enyémet, így nincs beleszólási joga a színházak működésébe. Bár beteg vagyok, de természetesen ott leszek este a Madách téren a tüntetésen

– mondta Cserhalmi György a 24.hu-nak.

A Nemzeti Színház tagja, Szarvas József azt mondta, hogy ő ma játszik este, ezért nem tud ott lenni az esti tüntetésen. A törvénytervezetről azt mondta, hogy úgy látja, az új szabályozás nem csorbítja a művészi szabadságot. Azzal egyetért, hogy legyen vétójoga is akár az államnak a színház-igazgatók kinevezése kapcsán. Arra a kérdésre, hogy ha ennyire rendben van minden, akkor miért tüntetnek este a kollégái, azt mondta tele van szorongással és azt gondolja, hogy „azt, ami történik, pro és kontra, azt emberek csinálják szándék mentén”. Szerinte nagyon sok dolog van a szőnyeg alatt.

A szintén Nemzeti Színház társulatához tartozó Blaskó Pétert is elértük, aki azt mondta, hogy nem akar a kérdésben nyilatkozni:

Én már egy idős ember vagyok, megvan a magam véleménye, amit a családom körében megosztok. Nem kívánok a nyilvánosság elé állni semmiféle mondókával, nem akarok én ilyen ügyekbe beleszólni. Történik, ami történik, nincsen róla véleményem.

Blaskó Péter.Fotó: Czimbal Gyula/MTI

A Centrál Színház igazgatója, Puskás Tamás viszont szívesen nyilatkozott, és nagyon örült, mert tőlünk tudta meg, hogy a ma benyújtott törvényjavaslatból kikerültek a legkritikusabb pontok. Szerinte ez remekül hangzik, ha a függetleneket nem lehetetlenítik el, és az NKA-nál rendes pályázatok lesznek, nem pedig hatalmi osztogatás. „A legfontosabb a színháznál – akár az állam, akár az önkormányzat a fenntartó –, hogy közpénzről beszélünk, így csak demokratikusan megválasztott döntéshozók sáfárkodhatnak vele. A lényeg, hogy ezek az emberek a legjobb belátásuk szerint ítéljék meg és döntsenek ezekről a dolgokról. Az ember csak reméli, hogy tényleg így döntenek, de az biztos, hogy én önmagában semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy aki pénzt ad kultúrára, az szeretne beleszólni abba is, hogy kire bízza az intézményt” – mondta arról, hogy ugyan a miniszteri egyetértési jog kikerült a törvényjavaslatból, de az benne maradt, hogy az állami támogatást is kapó önkormányzati színházak működését a minisztériummal közösen kell lefektetni, ami az igazgatói kinevezéseket is érintheti.

Puskás a tüntetésre ezzel együtt is tervezi, hogy kimegy. „Mindenképp szeretném meghallgatni, hogy a másik oldal mit mond, ezért el fogok menni. Hallottunk valamit arról, hogy mit mond a kormány, és a másik oldalon, Budapest megválasztott vezetője is mondjon valamit erre, mert egyébként a Főváros által fenntartott színházak ügyében neki van oka és módja szólni” – mondta Puskás Tamás, aki szerint a legfontosabb az lenne, hogy végre kiszámíthatóságot teremtsenek a kultúrfinanszírozásban, mert a tao hirtelen eltörlése óta állandó a bizonytalanság:

Hatalmas szükség lenne rá, hogy a változtatásokat befejezzék, és a következő évekre biztos rendszert kellene állítani, amiben mindenki tudhatja, hogy mire számíthat. Mert ez borzasztó, hogy december 9. van, és én például egyáltalán nem tudom, hogy következő évben miből kell gazdálkodnom.

Kerestük Cseke Pétert, a kecskeméti Katona József színház igazgatóját is, aki először kíváncsian várta a kérdésünket, majd miután meghallotta, miről kérdeznénk, hirtelen már úgy tűnt, elromlott a vonal és nem érti a mondatainkat. Azóta nem veszi fel a telefont. Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatójának véleményét sem tudhattuk meg, hiába érdeklődtünk a titkárnőjétől, mikor lenne elérhető, tervez-e kimenni a tüntetésre, vagy van-e bármilyen álláspontja az általa vezetett intézményt is érintő törvénymódosítással kapcsolatban.

Kerestük Hegedűs D. Gézát, aki Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke, továbbá a Magyar Színházi Társaság elnökségének és a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak (NEÉT) tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, érdemes és kiváló művész. Bár nem vette fel a telefonját, tegnap azonban a Spinoza házban Csáki Judit kritikus vendége volt. A beszélgetésen azt mondta, nem tudott még senkivel beszélni a színházban a törvényről, de a Spinoza Facebook-oldalára felkerült néhány fotó, amelyeken az látszik, együtt tiltakozik a tervezet ellen a közönséggel.

Kiemelt kép: Kallos Bea / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.