Kultúra

A független színházakat kinyírná, a kőszínházaknál mindent borítana a kormány új terve

Az önkormányzati választások eredménye miatti bosszút, a hevesedő kultúrharc új állomását látja a főváros vezetése és a színházi szakma érdekképviselete a kormány új törvényjavaslatában, amely szerintük „kompletten taccsra tenné” a teljes független színházi szférát az országban. Az EMMI egyelőre egy rövid közleményben igyekezett megnyugtatni a kedélyeket.

A kormány új törvényjavaslatáról először az Artportal.hu számolt be még kedd este: eszerint a 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítás megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot, másrészt az önkormányzati fenntartású színházak igazgatóinak kinevezéséhez az emberi erőforrás-miniszter vétójogot kapna, harmadrészt megszüntetné a független színházak működési támogatását. Ez tehát nemcsak a budapesti, de a vidéki városok önkormányzati színházait is érinti, köztük az eddig is hányatott sorsú szombathelyi Weöres Sándor Színházat, vagy a pécsi Zsolnay Örökségkezelőt, melynek igazgatóját, Vincze Balázst novemberben épp az új városvezetés hívta vissza, kötelességszegő magatartása miatt, és az új vezető kinevezéséhez már Kásler Miklós hozzájárulására is szükség lehet. Szintén alapjaiban változtatná meg a helyzetet ez a lépés az olyan fővárosi színházaknál, mint a most is politikai támadások kereszttüzében álló Katona József Színház.

Karácsony: Ez nem történhet meg

Karácsony Gergely főpolgármester a 24.hu cikkét megosztva a Facebook-oldalán reagált röviden a hírre: „Ez nem történhet meg! A miniszterelnök adott szava és az érvényben lévő kormány-Budapest megállapodás szerint egyeztetni kell a városvezetéssel. És ha ez a kormányzati szándék komoly, én már tudom a választ: NEM!” – írta. Megkérdeztük a kulturális területet felügyelő főpolgármester-helyettest, Gy. Németh Erzsébetet, hogy tudnak-e bővebben a tervezetről, de az még nem nyilvános. „A parlamenti frakcióvezető-helyettesünket megkérdeztem, de még nincs nyoma ilyen tartalmú előterjesztésnek. Ez azonban, tudjuk, semmit sem jelent, teljes iparágakat tud egyik napról másikra tönkretenni ez a kormány, amely most már teljesen nyilvánvalóan a független színházak bedöntését tervezi, ha tényleg a parlament elé viszi ezt a törvényjavaslatot. Miután már a tao-támogatást is megvonta a független színházaktól, ez a lépés a végső ellehetetlenítésüket jelentené” – mondta Gy. Németh Erzsébet.

Arra a kérdésre, mit tudna tenni ebben a helyzetben a főváros a független színházakért, azt mondta: „Ez mindenképpen széles körű összefogást igényel, és nemcsak a főváros részéről, hanem a kultúra mecénásainak is meg kell mozdulniuk, mert olyan értéket képviselnek a fővárosi színházak, hogy ennek a megőrzéséért mindent el kell követnünk.”

Gy. Németh Erzsébet. Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Orbán Viktor így akar revansot venni

A tervezett módosítás a Fővárosi Önkormányzat jogkörét is csorbítaná azzal, hogy miniszteri jóváhagyáshoz kötnék a színházigazgatói kinevezéseket, amelyekről jelenleg fenntartóként a főváros dönt. „Én azt mondom, hogy el a kezekkel az önkormányzati színházaktól, minden önkormányzatnak joga az, hogy a saját maga által fenntartott színházak élére vezetőket találjon és kinevezzen. Ez gyakorlatilag azoknak a polgároknak a joga, akik az adott önkormányzat képviselő-testületét megválasztották” – kommentálta az ötletet a főpolgármester-helyettes, aki szerint

egyszerűen elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ha nem sikerült október 13-án a fővárost megtartania, illetve az egyéb megyei jogú városokat, amelyek szintén tartanak fenn színházakat, akkor most így akar revansot venni. Ez ellen mindent meg fogunk tenni.

Gy. Németh szerint legkésőbb jövő héten, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén tárgyalnak a kérdésről a főpolgármester részvételével. Hogy pontosan mit tudnak tenni, arról még nem kívánt a sajtóban üzenni, de fontosnak tartja, hogy a fővárosi önkormányzat a saját fenntartású színházait maga tudja irányítani, és ugyanilyen fontosnak tartja, hogy a jelenleg működő alternatív és független színházak továbbra is működni tudjanak Budapesten és az egész országban.

Demeter Szilárd ötlete, hozzácsapták a színházakat is

Ez utóbbi viszont nem lesz könnyen megoldható, ha a kormány keresztülviszi a javaslatát, amelynek ötlete, úgy tudjuk, Demeter Szilárdtól, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójától származik, és általános védelmi narratíva van mögötte. Az idea az, hogy át kell alakítani a kultúrafinanszírozás teljes rendszerét, hogy eredményesebben álljon ellent a globalizáció káros hatásainak és építse a nemzeti identitást. (Demetert kerestük, de az illetékes minisztériumhoz irányított, azzal, hogy döntés-előkészítői anyagról nem áll módjában nyilatkozni, a javaslat beterjesztője pedig az EMMI.) A javaslat eredetileg elsősorban az NKA-ra vonatkozott, ehhez csapták hozzá a független színházakkal kapcsolatos rendelkezéseket. A Független Előadó-művészeti Szövetség társelnöke, Zubek Adrienn szerint a módosítás a salátatörvény-jellegéből adódóan mindenkit érint, már elindultak az egyeztetések a független színházak és a kőszínházak között – főleg, mert nemcsak a független színházakat és táncszínházakat érinti, hanem a nemzetiségi és a szabadtéri színházakat is, ezekre ugyanaz a működtetési pályázat vonatkozik, amit most meg akarnak szüntetni: „Úgy tudjuk, hogy ezt a javaslat úgy rendezné, hogy az előadó-művészeti törvényből kivesz két szót: jelenleg a»szakmai program megvalósításának és működésének támogatására« lehet pályázni, ebből kikerülne az »és működésének« kitétel, ami azt jelenti, hogy bár elvileg egyes programokra továbbra is lehet pályázatokat kiírni, de működésre nem, ami most kompletten kivégezné a teljes független színházi szférát, akár van infrastruktúrájuk az egyes színházaknak, akár nincs. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ez a nemzetiségi és a szabadtéri színházakra is igaz.”

Demeter Szilárd. Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Zubek Adrienn szerint ráadásul ez a lépés inkább kontraproduktív:

Amiért én ezt nemcsak felháborítónak, de a törvénytervezet beterjesztője szempontjából is feleslegesnek is gondolom, az az, hogy összesen egymilliárd forintos pályázati keretről beszélünk, mindezt úgy, hogy a taó kompenzációval most áramlott be a területre 37 és fél milliárd forint, tehát teljesen szükségtelen lépés. Ennek a pénznek a többségét most megkérdőjelezhető hatékonyságú és célú pályázatokon szórják szét.

Szerinte szakmailag is „indokolatlan, hogy bármilyen miniszternek vétójoga legyen a színházi igazgatók kinevezésére, de a jelenlegi mammutminisztérium esetében végképp az, nem látom, hogy milyen szakmai alapja lenne erre, akárki is a miniszter.” Azt pedig, hogy az NKA-t kultúrstratégiai tanácsokkal helyettesítenék, amatőr elgondolásnak tartja: „Ez az egész szakmát meg kell rázza, politikai irányultságtól függetlenül, mert az NKA a művészeti önigazgatás utolsó letéteményese volt idáig. A tanácsról annyit tudunk, hogy ágazatonként jelölnének ki egy-egy fontos intézményt, és ezeknek a vezetőiből állna össze, az döntene egyes pályázatokról, a tetején a miniszterrel. Ez finoman szólva is amatőr elgondolás, mert a kultúra egyszerűen nem így működik, arról nem is szólva, hogy összeférhetetlen is, hiszen regnáló intézményvezetőkről van szó.”

A minisztérium tiszta működési modellt teremtene és cáfol

Az EMMI szerda délután egy rövid, a törvénymódosítás szövegének ismerete nélkül azonban nehezen értelmezhető közleményben igyekezett megnyugtatni a kedélyeket:

A kulturális törvényjavaslat célja, hogy tiszta működési modellt teremtsen a kultúrában, így például a színházak fenntartásában és finanszírozásában. Az erről szóló javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül.

A Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, hanem megújul. A javaslat semmilyen módon nem változtat az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain, sem a kultúrában, sem más területen. A javaslat a kulturális intézmények, például a színházak lehetséges működési modelljét átláthatóbbá teszi.

Színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes – önkormányzati és állami – fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.