Kultúra filmkritika

A gazdagok boldogan élnek, mi meg szívunk

Meryl Streep tényleg bármit képes eladni, és erre remek példa a Pénzmosó című film az offshore cégek kalandos életéről. Kritika.

Az offshore cégek átláthatatlanságát nem egyszerű konyhanyelvre lefordítani, hogy ne csak megértsük a szövevényes vállalati kapcsolatokat, de le is kössön bennünket az adóelkerülés világa. Meryl Streep a biztos kulcsa a sikernek, és ő még egy olyan katyvaszt is képes összerántani, mint a Pénzmosó (The Laundromat) című film a Panama-aktákról, amely egyáltalán nem lett annyira erős, de legalább tud meglepetést okozni. Valamiért – vagy inkább valakiért – mégis végignézi az ember a filmet. És ez a valaki nem Antonio Banderas, nem Gary Oldman, de még csak nem is David Schwimmer. Ez a valaki Meryl Streep.

A Panama-akták botránya 2016-ban robbant ki, amikor napvilágot láttak egy panamai cég, a Mossack Fonseca szenzitív adatai. Ramón Fonseca és Jürgen Mossack abban segítettek a gazdagoknak, hogy minél kedvezőbb adófeltételek mellett mentsék ki a vagyonukat, vagy dugják el a céghálózatok útvesztőin keresztül az adóparadicsomokban.

A Panama-aktákban az offshore-ozás rengeteg vállalkozót érintett: több száz újságíró dolgozott azon, hogy a köz számára érdekes adatokat feldolgozza a több mint kétszázezer, sokszor csak papíron szereplő cégekből. Így derült ki, hogy Vlagyimir Putyin üzlettársai mekkora rejtett befolyást szereztek az orosz médiában és az autóiparban, de előbukkant Jackie Chan és Lionel Messi neve is. Ráadásul nem sokkal azután robbantottak fel egy máltai oknyomozó újságírót, hogy a Panama-aktákból többek között a máltai miniszterelnökről, Joseph Muscatról is kiderítette, hogy offshore-ozott.

Felrobbantották Málta leghíresebb oknyomozó újságíróját
Magyarázkodásra kényszerítette a miniszterelnököt is, aki elítélte a gyilkosságot.

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a jogi fogásokon, pedig érinthet bárkit az offshore-ozás, legyen az egy csúnya válás vagy biztosítási csalás. Éppen azok járhatnak rosszul, akikkel betartatják az országára vonatkozó adótörvényeket, míg akinek van miből veszíteniük, azok keresik és találják meg a kiskapukat (ez persze nagyon leegyszerűsíti az offshore-ozást, itt egy hosszabb magyarázó cikket talál, milyen fajtái vannak a kiskapuknak, és mi legális, illegális). A Pénzmosó rendezője,  Steven Soderbergh Jake Bernstein Panama-aktákkal foglalkozó könyve alapján dolgozott a forgatókönyvíróval, Scott Z. Burnsszel, hogy kis történeteken keresztül rakjon össze egy jogi szájbarágót. A filmet bár Mossack és Fonseca próbálta megakadályozni, a Netflix a per ellenére bemutatta.

Fotó: Claudette Barius/Netflix

Ellen Martin (Meryl Streep) egy városnéző hajókiránduláson veszti el a férjét (James Cromwell), és egyre mélyebbre kerül a biztosítási trükközések sűrűjében. Hamar kiderül számára, hogy gyakorlatilag nemlétező cégeket kerget a kárpótlásért. A keretet Jürgen Mossack (Gary Oldman) és Ramón Fonseca (Antonio Banderas) narrációja adja, akik pontról pontra elmondják, mit csinálj, ha offshore-ozni akarsz. Mini epizódokon keresztül ismerhetjük meg az elszenvedő civil oldalt, és azt, ahol dollármilliók, vagy akár milliárdok röpködnek egyik cégből a másikba. Streep karaktere végigkísér bennünket, de az apró sztorik csak lazán kapcsolódnak egymáshoz. Igazából a Panama-akták tulajdonosai, Mossak–Fonseca tartja egyben a szálakat.

A kicsivel több mint másfél órás film kusza és zavaros, és azt sem engedi, hogy megkedveljük a történeteket. Ott van például Charles (Nonso Anozie), aki fényűző életet él, majd mikor kiderül, hogy csalja a feleségét, minden erejével dugdossa a pénzét az offshore üzletein keresztül. Vagy vegyük Jeffrey Wright (Westworld) karakterét, aki kettős életet él, két feleséggel, két családdal, de mire elkezdene érdekelni, hogyan mászik ki a bajból és hogyan kapcsolódik a Panama-aktákhoz, máris ugrunk. Rajtuk kívül cameózik még Sharon Stone és David Schwimmer is a Pénzmosóban, de így is nehéz szeretni ezt a filmet. Nem akarja, hogy hozzánk nőjön.

Fotó: Claudette Barius/Netflix

Az egyetlen szerencséje, hogy Meryl Streepet meggyőzték a főszerepről, hogy cipelje a hátán a filmet. Nem kétség, hogy miatta mondhatjuk, hogy van a Pénzmosóban valami. Ez Meryl Streep sikere, az ő filmje, és talán egy kicsit Gary Oldman német akcentusáé.

Pénzmosó (The Laundromat), Netflix, 2019, 24.hu: 5,5/10

Kiemelt kép: Claudette Barius/Netflix

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.