Kultúra

A Bükk mesébe illő kastélya

Lillafüred nevét, illetve a Palotaszálló évszázados kastélynak tűnő óriási tömbjét jó eséllyel minden magyar ismeri, de azt nem csak a völgyben fekvő tó, hanem az épület belső szépsége és környezete miatt is lenne okunk ismerni.

A XIX. század derekáig vasművesek fémfeldolgozó telepeivel, a hámorokkal pöttyözött, barlangot és csodás tavat rejtő vidék szívében a jogászként helytörténészként és költőként is ismert Szűcs Sámuel, Herman Ottó későbbi sógora látta meg a fantáziát, majd változtatta azt a Miskolcról kikocsizók kedvenc pihenőhelyévé.

A Petőfi Sándor, Herman Ottó és Kazinczy Ferenc által is méltatott, 1882 óta Lillafüredként ismert terület igazi fejlesztésére végül a századforduló előtti évekig kellett várni: 1892-ben átadták a Nagy-Szállót, 1898-ra pedig tizenegy villa jelent meg a telepen.

Bethlen-Füred helyett Lillafüred

Az első tervek szerint a település a miskolciak Bethlen András miniszternek való hálája jeléül a Bethlen-Füred nevet kapta volna, a megajándékozni vágyott azonban inkább keresztlánya, Vay Erzsébet becenevét, a Lillát ajánlotta.

 

Fotó: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve / Wikimedia Commons

A nő épp ekkor készült ugyanis férjhez menni Pejasevich Tivadar horvát bánhoz, Bethlen pedig jó eséllyel nászajándékként gondolt az ötletre.

A ma is látható jókora épületre azonban még évtizedeket kell várni, hiszen a kormány előzetes terveivel ellentétben inkább a Tátrában valósította meg a grandiózus terveit.

Az első világháború, illetve a trianoni döntés utáni gazdasági károkból való kilábalás nehézségei miatt a szálloda tervei csak 1924-1925-ben készültek el, melyeket a gellérthegyi Sziklatemplomot tervező, fél évszázados pályája során számtalan műemléket megmentő Lux Kálmán (1880-1961) szignózott.

Fotó: Wikimedia Commons

A Mátyás-korabeli palotákra emlékeztetni kívánó neoreneszánsz Palotaszálló építésének munkálatai végül két évvel később, 1927 tavaszán indultak meg, az erre látogatók pedig néhány évvel később már a kitermelt kő és föld felhasználásával készült függőkerttel, halastóval, golfpályával, frissen feltárt cseppkőbarlangokkal, síugró sánccal és felvonóval ellátott sípályával, valamint az ország legnagyobb (mesterséges) vízesésével találkozhattak.

Fotó: Szalax / Wikimedia Commons

A nevüket az Anjou uralkodóházról, Mátyásról és feleségéről, Aragóniai Beatrixról, valamint Nagy Lajosról és a Hunyadiakról kapott termek, valamint a négy helyett végül két toronnyal 1930-ra megszületett komplexum a kor legmodernebb magyar épülete volt, központi hűtőszekrénye, illetve a szobákban elhelyezett széfek pedig igazi újdonságot jelentettek az országban – mindezek fényében nem is meglepő, hogy a magyar film hőskorának egyik legsikeresebb darabja, az 1934-ben bemutatott Meseautó tekintélyes részét is itt forgatták.

Termálvíz

Az állam néhány hőforrással szerette volna még vonzóbbá tenni a helyet, de a próbafúrásokat végző Pávai Vajna Ferenc nem járt sikerrel: a munkák 734 méteres mélységnél, a cement kötését megnehezítő lúgos réteg elérésekor leálltak, a fellángolt országos méretű viták és a gazdasági világválság kezdete miatt pedig a fúrók sosem érték el a tervezett ezerháromszáz méteres mélységet.

A helyzetet a második világháború sem változtatta meg számottevően: a berendezés több mint fele egy raktárban élte túl a legsötétebb éveket, 1950-re, a szakszervezeti (SZOT-) üdülővé válás évére pedig az eltűnt darabok jó részét is sikerült visszaszerezni, vagy épp pótolni.

A szocializmus évtizedeiben a sztahanovista mozgalom élharcosai fordultak meg itt, de a magyar kórusok és írók éves találkozóit is az épületben tartották, sőt, 1956-ban a melbourne-i olimpiára készülő magyar sportolók is itt gyűjtöttek erőt az ausztráliai útra.

A nyolcvanas évek derekán indult, több mint egy évtizeden át folyó munkáknak köszönhetően az épület a modernizálás mellett visszanyerte régi fényét, sőt, a berendezés a kádári évtizedekben az ország különböző részeibe vándorolt darabjai is visszakapták eredeti helyüket.

Fotó: Hunguest Hotel Palota

A rendszerváltásig egycsillagos hotel mindezeknek köszönhetően előbb három, majd négycsillagos, a nyugodt pihenéshez mindent megadó, békés környezetben fekvő szállodává alakult.

Kiemelt kép: Hunguest Hotel Palota

Szponzorált tartalom

A cikk a Hunguest Hotel Palota támogatásával készült.

Ajánlott videó

Norvégia szerint Magyarország lecsúszott a támogatásról, míg a magyar kormány azt állítja, ilyen forgatókönyv nem létezik: felvázoljuk a patthelyzet jogi hátterét. És kiderítettük azt is, hogy olyan fideszes kötődésű alapítvány is megpróbált az Ökotárs helyére kerülni, amelynek kuratóriumában Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix is helyet kap.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.