Nem elég az ismertség, olyan arc kell, akiről van véleményed

Lement az ötödik adás is a Tesztbeszédből, milyenek a visszajelzések?

Csak jók. Nagyon furcsa. hogy csak jók. Nem azt mondom, hogy ijesztő, de biztos, hogy minden rendben van? Dombi (Dombóvári István) mondta az első visszajelzések után, hogy „Laci, olyan fura, hogy amikor én bármit csinálok, akkor két dolgot szoktam megkapni: vagy azt, hogy szar, vagy azt, hogy dagadt vagyok, és most egyiket sem!”

Mindenki elégedett? A közönségtől a vendégeken át a csatornáig?

A vendégek a felvétel után a föld felett húsz centivel lépkedve hagyják el a helyszínt, rettenetesen boldogan. Mindenki biztonságban érzi magát a stúdióban, az egész egy jó élmény. Pedig a formátumtól először félnek, ódzkodnak tőle, és nem értik, mi ez. Aztán rájönnek.

Van olyan asztal, ahol Sebestyén Balázs beszólásairól és Bochkor Gábor kapuzárási pánikjáról is lehet beszélni

Azért arra nem számítottunk, hogy majd a Spektrum Home jön elő egy olyan műsorral, ahol végre megnyílnak az ismert emberek. Ilyen a Tesztbeszéd.

Az elején volt, aki nem merte bevállalni?

A Lakástalkshow miatt szerintem nekem van egy… nem merek szót választani erre, hogy mim.

Bizalom?

Igen.

A Lakástalkshow sikerei után fel sem merült, hogy Lovász László legyen a Tesztbeszéd műsorvezetője?

Kifejezetten nem akartam. Az ötlet az enyém, és producerként akartam megcsinálni. Ráadásul be is igazolódott, hogy sokkal többet tudok hozzátenni, hogy ha kívülről látom. Menet közben figyelem az összes közeli képet a vendégekről, műsorvezetőként viszont nem tudnám. Megvannak a módszereim, hogy kell mozgatni egy ilyen beszélgetést, hogy lehet a jó pillanatban a megtalálni a következő megszólalót.

Mennyire kellett instruálni Dombóvári Istvánt?

A forgatási etap előtt elutaztunk a főszerkesztővel és Dombival két napra. Nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy hogyan képzeljük el a műsort, és mitől fog ez működni. Dombi olyan volt, mint egy szivacs: egyszerűen magába szívott mindent, amit a saját tapasztalataim alapján el tudtam mondani erről. Elképesztő képességei vannak.

A Lakástalkshow-ban a műsorvezetőn rengeteg múlik, megnyílnak neki az emberek, a Tesztbeszédben pedig a műsorvezető adja a keretet, és egymásnak nyílnak meg a vendégek.

Igen, a Lakástalkshow tőlem az, ami. Szerintem attól függ, milyen egy tévés beszélgetés, hogy mit hagysz a vendégnek. Ha valakit hagysz kibontakozni, akkor önmagát fogja adni. Az interjú műfaja a ’90-es évektől pedig arról szólt, hogy a riporter megmutassa magát, hogy milyen kérdést tud feltenni, és hogyan szorongatja meg az alanyokat.

És ezt el akarta elengedni a Lakástalkshow-val?

Nem elengedni akartam, csak nem hiszek abban, hogy valaki akkor fogja megmutatni magát, ha én mondom meg neki, hogy helyes vagy helytelen az, amit gondol, és azonnal szembesítem az általam vélt igazsággal vagy a tévedésével. Teret adok a meghívottaknak.

A Lakástalkshow-nál volt olyan, amikor megírták rólam, hogy hagyom, hogy Stohl András egy mondaton belül háromszor mondjon ellent magának, és milyen riporter az ilyen?

A kamerához kellett volna fordulnom, hogy »értik kedves nézők, valószínűleg ez az ember bizonytalan a témában?«  Ha valaki azt várja tőlem, ahogy a kilencvenes években dolgoztak a gigariporterek, azt nem fogom csinálni.

Viccesen azt szoktam mondani, hogy a legerősebb riporteri kérdésem az az, hogy „Tényleg?” Észrevettem a Lakástalkshow alatt, hogy ha ezzel visszakérdezek, akkor elkezdenek még mélyebben mesélni a témáról.

A Lakástalkshow-t még a YouTube-on indult el, megbánta egyszer is, hogy tévére vitte?

Dehogy.

Javára vált a Viasat3 a műsornak?

Nagyon remélem. De a Lakástalkshow nem rólam szól, a vendéget mutatom meg. A YouTube-os verziót még én vágtam, és nem is nagyon hagytam magamról közelit. Sokkal fontosabb, ami a vendég arcán történik.  A Lakástalkshow-ban irányított kamerákkal vettük fel a részeket, elindult a felvétel, és a teljes stáb kiment. Egy olyan csönd lett a szobában, amit nem szoktál meg a hétköznapokban. Ott ülök a vendéggel halálos csöndben, én, aki tök véletlenül vettem észre a kis panellakás gyerekszobájában, a képcsöves tévében, hogy adják éjszaka az MSNBC-t Jay Leno és Conan O’Brien műsoraival. Ugyanerre vágytam.

Klasszikus late night show azonban továbbra sincs Magyarországon. Túl drága formátum? Kicsi a hazai piac hozzá? Kevés a celeb?

Sok oka van. Vannak páran, akik el tudnának vezetni egy late night show-t, de ők sem őrültek meg. Nem akarják gyorsan elégetni az arcukat, ráadásul bizonytalan a siker. Nagyban nem a műsorvezetőn múlik: túl sok a tényező a díszlettől a jó vendégeken át a marketingig, viszont a műsorvezető kockáztat a legtöbbet.

Ha meg nem jön össze, onnantól kezdve te vagy az az ember, akinek nem sikerült. Mindegy, hány teltházas ested volt az országban.

Sebestyén Balázs is jó ideig magyarázkodott a Vundersőn és Zuperszexi miatt.

Erről is beszélt a Tesztbeszédben, ha nem is nevezte meg a műsort. De a kudarcok nagyon fontosak, meg kell engedni magunknak, hogy tévedjünk és hibázzunk.

Rengeteg műsoron keresztül értünk el a Tesztbeszédig, a klasszikusabb Esti Showderrel kezdte.

Pont a late night show-k, Conan O’Brien és Jay Leno miatt. Egy barátommal küldtünk írásokat az Esti Showder Fábry Sándorral szerkesztőségébe, de nagyon kínosak voltak. Aztán, mikor gyakornokokat kerestek, jelentkeztem, és két évadot dolgoztam a műsorban. Fábry bármennyire is rugdalt verbálisan, nagyon jó volt ott lenni. Szeretek tehetséges emberek közelében lenni.

Érdekelt ez a világ, és amikor beláttam, hogy nem kell nekem feltétlenül szerepelni, ha valaki jobban csinálja, összehoztam a Magánszámot a TV2-re. Hajós Andrást toltam előre, és iszonyúan élveztem. Pár nappal ezelőtt pont az Aranyosi Pétert kísértem az RTL Klub reggeli műsorába, és rájöttem, hogy a mai napig imádok valaki mögött állni, segíteni jó állapotban színpadra vagy a kamerák elé menni, és ha ehhez kávét kell főzni vagy lelkizni, azt is élvezem.

Fábry Sándorra visszatérve, az ő műsora még a late night show-k felé húzott. Sokáig érezte azt, hogy ezt az irányt kéne továbbvinni?

Persze, ott volt a Magánszám, aztán amikor vége lett, sokféle tévézést csináltam. Dolgoztam például a Való világ első szériájában line producerként. Sokat tanultam: Magyarországon egy teljesen új formátumban vehettem részt.

A Való világ mennyire játszott közre abban, hogy a bensőségesebb talkshow-k után érdeklődjön, és a realitys, őszinte vonalat vegye fel?

Semennyire. Illetve nyilván mindennek megvan a maga szerepe. Annak is, hogy 2005-től 2008-ig a Danubius Rádió reggeli műsorát vezettem. Sokkhatásként ért, amikor hirtelen vége lett. Kiderült számomra, hogy semmi dolgom sincs ezzel a vidám, csillogó, különleges, izgalmas kereskedelmi médiával. Nem vagyok ennyire harsány.

Mindig is abban reménykedtem, hogy egyszer kiderül, milyen jó vagyok, és előbbre fogok kerülni, lesz egy műsorom. Teljes tévedésben éltem, és emiatt minden csalódást okozott.

Mintha elmennél autószerelőnek, sok évig csinálnád és minden egyes nap világos lenne, hogy nem vagy jó benne. Közben meg haragszol mindenkire, aki boldogul: „neki miért megy, amikor nem tudja, hogy mi a különbség a -ba, -be és a -ban, -ben között?” És frusztrál, hogy te meg tudod.

Azt tudtam, hogy a beszélgetős műsorok érdekelnek, néztem a nappalinkat, hogy végül is van két kanapénk, és minden műsorban két kanapé van. Azon ülnek az emberek, és beszélgetnek. Amikor pedig a Lakástalkshow-nál pozitív visszajelzéseket kaptam, éreztem, hogy ez a dolgom, ezt kell csinálnom. Elkezdhettem haladni azon az úton, amivel a sokévi frusztrációt és rossz érzést kipucolhattam magamból. Az is nagyon fontos lépés volt, hogy a műsor a tévébe került. A második szezonra már mondhatott bárki bármit: azt is, hogy ez nem jó, nem így kell kérdezni vagy nem így kell ülni. Mindent megkaptam.

Túl laza volt a kanapén?

Tönkretettem egy beszélgetést az ország legjobb humoristájával, mert felhúztam a lábam. Erre azt tudom, mondani, hogy aki megírta nekem az üzenetet Facebookon, gondolkodjon el, milyen gombot nyom meg rajta, ha egy felhúzott lábú embert lát meg egy kanapén? Ez legyen az ő dolga. Most már nagyjából bármit mondhatnak.

Az észrevételeket úgy kezelem, hogy értem, de 40 éves koromra jött el az az érzés, hogy jó az, amit csinálok. El tudom fogadni, ha valakinek más a véleménye, de ettől még nem gondolom, hogy valamit máshogy kéne csinálnom.

Pár hónapja pont a 24.hu-nak nyilatkozott a late night show-kal kapcsolatban, hogy azok inkább elhasználják a vendéget, a beszélgetős műsorok termelik. A Tesztbeszédben az utóbbi a cél?

Jó lenne. Nagyon sokszor kérdezik, hogy miért nem hívunk ismeretlen, de érdekes embereket. Sokkal jobb lenne, mint az agyonhasznált arcok. Aki ezt a kommentet írja, ő maga sem nézné akkor a műsort. A Magánszámban azt gondoltuk, hogy nagyon eredetiek leszünk, és ha minden late night show-ból jobbról jönnek be az emberek, nálunk majd balról. Fiatalok voltunk, és meg akartuk mutatni a világnak. Ugyanez volt az elképzelésünk a vendégekkel is, bár ha visszanézem az adásokat, ott is főleg a mainstream jött el. Mondjuk Bangó Margit talán nem volt annyira mainstream akkoriban, de Lovasi András, Ferenczi György, vagy Mucsi Zoltán és Scherer Péter párosa sem.

A tévéműsor egy üzleti vállalkozás, óriási hülyeség csak a saját egódat növelni a meghívottak kiválasztásánál.

A Tesztbeszédben mi alapján keresik a szereplőket?

A Tesztbeszéd egy teljesen új formátum, így egy új szempont alapján is kell válogatni a vendégek közül. Nem elég az ismertség, olyan arc kell, akiről meg akarod mondani a véleményedet.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu