Ne intézzük már el annyival Budapestet, hogy itt sok a drog és a kurva!

A franciaknál valaki úgy gondolta, hogy annyira sokat tud Budapestről és a bulinegyedről, hogy muszáj egy vígjátékot forgatnia a magyar paradicsomról. Külön kell választanunk két dolgot, hogy mennyire sikerült a magyar fővárost bemutatni, és azt, hogy milyen a Legénybúcsú Bt. sztorija minden személyes szálat leszámítva. Mindkettőnél le kell szögezni, hogy ez egy nagyon szar film. Nincs mit szépíteni, nem lehet finomítani, és a készítők nem azért áldozták fel Budapestet és feszítették keresztre, hogy csináljanak egy szellemes filmet a féktelen Kelet-Európáról. Teljesen fölöslegesen csináltak hülyét a bulinegyedből és állították be bunkónak a magyarokat, hogy a Párizsból érkezett szerencsétlenek kitombolják magukat.

Kispályás kamudílerektől nagypályás alkukig: így néz ki a bulinegyed drogbiznisze

A VII. kerületi bulinegyedben úgy lett egyre több a drog, ahogy egyre több lett a turista. A rendszerre rátelepültek hamis drogokkal kereskedő csalók, de természetesen valódi kábítószer-kereskedelem is folyik Belső-Erzsébetvárosban.

A Legénybúcsú Bt. eredeti címén csak simán Budapestként fut, és minden bizonnyal nálunk csak azért mutatták be ezt a Zs-kategóriás vígjátékot, mert van némi kapcsolódási pontunk. Már csak egy gagyi cím kellett, és kész is. A történet szerint Arnaud (Jonathan Cohen) és Vincent (Manu Payet) unják, hogy semmibe veszik őket a munkahelyükön. Arnaud-t a felesége szorongatja (Amélina Limousin) a családi cégnél, Vincentnél viszont otthon nagyjából minden rendben, a főnöke nézi levegőnek, és alázza meg minden második pillanatban. A megoldás egy közös vállalkozás, méghozzá Budapesten, amiről egy nyugdíjra készülő sztriptíztáncos mesélt nekik egy szakadt bárban. Hittek neki, és leellenőrizték a magyar fővárost. A következő tanulságokat vonták le:

• Budapesten több a nő, mint a férfi
• 280 euróért (90 ezer forint) repülőjeggyel, szállással együtt megvagy egy hétvégére
• itt az emberek nagyon szegények
• a Széchenyi fürdőben simán le lehet alkudni az amúgy húsz eurós (6500 forint) masszázst a pult alatt tízre
• sok az antiszemita
• nem nehéz egy embervadászatot sem megszervezni 800 euróért (260 ezer forint), ami 350-ig (~113 ezer forint) is lemehet

Attól most tekintsünk el, hogy 280 euróból nem jön ki egy hétvége repülőjeggyel, maximum akkor, ha kenyéren és vízen élnek a legénybúcsúsok, és a Széchenyiben sem kapsz ennyiért masszázst. Szóval a két barát igazi stag partikat, azaz szervezett berúgásokat, legénybúcsúkat szervez, és a delikvensek már a reptéren vállalhatatlanok, pólyásnak öltöznek, üvöltöznek. Úgy érzik, itt olyan Kánaán van, hogy az utcára szarhatnak, akkor is megveregeti a vállukat valaki. Az üzlet beindul, Arnaud és Vincent házassága viszont rámehet Budapestre, túl sok a csábítás. A film buta, leül a közepén, nincsenek benne igazi csattanók. Az alkotók mintha egy idő után belátták volna, mekkora kapufát rúgtak, úgyhogy jól összecsapták a végét, hogy hamarabb vége legyen a szenvedésnek. Így egy kusza katyvasz lett az egész: majdnem elszúrták az üzletet, bejött az üzlet, oké minden, megint elmennek bulizni és összeomlik a kártyavár, majd kibékül mindenki. Nincs igazi tetőpont, időnk sincs izgulni a főhősökért, a bulikból szintén nincs sok, de azt is minek.

Mindent összevetve Budapest nélkül ezt a filmet nehéz lenne bárhol is megfogni, annyira jelentéktelen. 

De a főváros a lényeg, a történetben igenis fontos szerepet kap, hogy milyen szuper hely ez. Mármint nem az, hogy szép, hanem Berlin erősen lesajnált, akciós titulusát kapta meg, ahol csúzlival lövik az ember szájába a drogot, a nők meg tálcán kínálják fel magukat a swinger és valami elit klub keverékében. Az a legnagyobb baj a filmmel, hogy igazat ad a bulinegyed vérmes ellenzőinek, akik a nonstop bulizástól a stop felé húznak, és éjfélkor tennének lakatot a kocsmákra. Persze ilyen nem lesz, teljesen értelmetlen az éjféli zár, hogy ha az a bulinegyed végét jelenti. A szórakozóhelyek nemrégiben szerveztek egy minikonferenciát, ahol az egyik legfontosabb elhangzott mondat arra vonatkozott, hogy Budapestnek el kell döntenie, milyen közönséget szeretne az utcáin látni.

Ameddig nem drágul az alkohol, addig marad minden a régiben

Megnéztük, mennyit változott egy év alatt a sokat emlegetett Belső-Erzsébetváros. A lakók egy része most is véget vetne a bulinak, de a kocsmák és klubok összefogtak egy jobb bulinegyedért.

Jöjjenek a pöcsnek öltözött turisták ezrével vagy sem? A fapados olcsó, az alkohol olcsó és a szórakozóhelyek egy része is örömmel fogadja a kocsmatúrázókat, és éppen ezért születhetnek olyan nyomorult produktumok, mint a Legénybúcsú Bt. Ez a film jelenleg a Király utcát testesíti meg, amin már közlekedni is alig lehet. Hozzá képest a Gozsdu-udvar egy álom.

Tényleg mindent megtesz a Legénybúcsú Bt. azért, hogy kinyíljon a bicska pestiek – főleg az erzsébetvárosiak – zsebében, és teljesen jogosan. Őszintén szólva azt se lehet mondani, hogy milyen jó a Ganxsta Zolee-nak, hogy megszólal az egyik száma vagy a Neoton Famíliának, hogy a 220 felettet többször is hallani. Ciki ez nekünk, és az fájhat a leginkább, hogy a film nem képes igazi képet festeni a budapesti éjszakáról, ami még mindig tele van zseniális pillanatokkal. Csak a felszínt kapargatja kamu titkos klubbal, és egy bekúszó Tibi atyás logóval, pedig ebben a városban ezerszer több van a lelketlen kocsmáknál. Pestnek van szíve, és most vérzik.

Legénybúcsú Bt (Budapest), francia vígjáték, 2018, 24.hu: 2/10

Kiemelt kép: ADS Service Kft.