Kultúra
Fotó: 24.hu / Bielik István

Ameddig nem drágul az alkohol, addig marad minden a régiben

Jánossy Villő
Jánossy Villő

újságíró. 2018. 10. 05. 18:07

Már több mint egy éve annak, hogy Belső-Erzsébetváros egy része újra fellázadt a duzzadó bulinegyed ellen. Az önkormányzat ígérgetett, a szórakozóhelyek is próbáltak kompromisszumot kötni a helyiekkel, lezajlott egy népszavazás, de sok minden nem változott. Sőt, azon kívül, hogy több rendőrautó húzott el az orrunk előtt nyáron, nem érzékelhető javulás. Budapest nem lett annyival drágább, hogy a legénybúcsús britek elpártoljanak tőlünk, és a Király utcán sem lehet végigmenni anélkül, hogy ne akarjanak a külföldieknek valami szemetet eladni. Komplett piac épült a turisták igényes vagy igénytelen szórakoztatására. Többen húzódnak egy kerülettel arrébb, a különbség viszont annyi, hogy Józsefvárosban szigorúbbak a korlátok, nincs olyan kiegészítés, mint a szomszédban, hogy egy kijelölt területen (Belső-Erzsébetváros) mehet minden reggelig.

2017.08.30. Az Élhető Erzsébetvárosért csoport demonstrációja a VII. kerületi Polgármesteri Hivatal előtt. Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf
Az Élhető Erzsébetvárosért csoport demonstrációja a VII. kerületi Polgármesteri Hivatal előtt 2017 őszén
Fotó: Karancsi Rudolf / 24.hu

Van, ahol azért a bulinegyedben látni némi törekvést, a drasztikus változásokhoz viszont az önkormányzat, a lakók és a szórakozóhelyek együttes összefogására lenne szükség a kerületi vezetés aktív közreműködésével. Éppen ezért megkérdeztük, hogy az érintettek hogy látják az elmúlt évet, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogy a rendőrség és a kerület hogyan készült fel az erzsébetvárosi éjszakára az elmúlt években. A legfontosabb tanulságot pedig egy szeptember végi konferencián vontuk le, ahol a Night Mayor Budapest szervezete hívta össze az európai bulivárosok képviselőit, hogy megosszák a tapasztalataikat.

Hova menjünk bulizni, ha egy kulthely se marad?
A Kuplung bezárásával egy korszak zárult. le. A rég becsukott, ikonikus romkocsmák helyett vagy luxusházak épülnek, vagy üresen rohadnak azóta is. A Mumus, a Ráckert vagy a Szóda már a múlté.

De még mielőtt Berlin vagy Amszterdam hibáiból és ötleteiből tanulnánk, röviden összegezzük az egész bulinegyedes idővonalat, hogyan tarthatunk majdnem ugyanott, mint tavaly, már ami az indulatokat illeti. A lakók keménymagja nem hajlandó békét kötni a szórakozóhelyek érdekképviseletével, és az energiáikat főleg a hergelésre használják. Mielőtt viszont máris átállnánk a bulizók oldalára, látnunk kell, hogy ahelyett, hogy a két fél egyesítené az erejét az önkormányzatnál, egymást fárasztják. De mi is történt tavaly óta?

  • Egy tavaly júniusi fórum után kezdett el a sajtó foglalkozni aktívabban a bulinegyeddel, ami már évek óta képtelen tartani az ideérkező turisták tempóját.
  • Az ekkoriban megerősödő Facebook-csoport, az Élhető Erzsébetváros kezdte el kézbe venni az irányítást, hogy közvetítse a lakók hangját.
  • Már tavaly júliusban, egy újabb fórumon előkerült az éjféli zár lehetősége, a lakók lázadó része ragaszkodna egy új rendelethez.
  • A 2017. július 13-án tartott találkozóra állítólag elment volna az akkori kerületi rendőrfőnök, Kiss Szabolcs, de nem kapott erre engedélyt, nem sokkal később le is cserélték Csintalan Pálra. A sajtó szerint ő lett a bulinegyed legfőbb bűnbakja.
  • A szórakozóhelyek oldalát többek között a Szimpla vállalta magára, a komplexum igyekezett oldani a feszültséget, és megértetni a kerületiekkel, hogy nem megoldás az éjféli zár.
  • Hogy az önkormányzat elősegítse a rendet, megbízta a Valtont a kerület felügyelésére, a biztonsági cég súlyos milliókért védte tavaly nyáron Belső-Erzsébetvárost.
  • Tavaly augusztus végén már felvetődött a kocsmastop lehetősége, hogy új helyek ne nyílhassanak a kerületben.
  • Mindeközben a vendéglátósok leálltak a munkával a bulinegyedért, féltek, hogy a közelgő önkormányzati ülésen megszavazza a testület az éjféli bezárást.
  • A lakók is tüntetéssel válaszoltak 2017. augusztusában, Vattamány Zsolt fideszes polgármesternek üzentek.
  • Szeptemberben merült fel külföldi mintára az éjszakai polgármesteri poszt létrehozásának ötlete, ami meg is valósult, de mivel a szórakozóhelyek maguk dolgozták ki a részleteket, az önkormányzat nem veszi komolyan a night mayor ötletét.
  • Október elején kiderült, hogy az önkormányzat lesöpörte magáról a felelősséget, és népszavazást hirdetett a bulinegyed sorsáról, hogy a helyiek akarnak-e éjféli zárat vagy sem.
  • A februári kerületi népszavazás érvénytelen lett.
  • Az indulatok azóta sem csillapodtak, a legnagyobb szórakozóhelyek viszont egyre több olyan platformot nyitnak, ami elindítaná a párbeszédet.

A lelkesedés kissé alábbhagyott február óta: nincsenek tüntetések, csak a Facebook-oldalon megy napi vita a bulinegyedről, és az önkormányzat is hallgat. Az augusztus 15-i lakossági fórumukra is egyedül a kerületi főépítészt küldték el, akin persze a nagyjából tizenöt fős társaság nem tölthette ki a mérgét. Dienes János arra tudott választ adni, hogy ki lehet-e rakni a klímát a főhomlokzatra vagy sem, vagy mit lehet csinálni a szabályt szegő teraszokkal, de a zaj kérdésében nem kompetens.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: Bielik István / 24.hu

Mit csináltak egy év alatt a vendéglátóhelyek?

Német G. Dánielt kérdeztük a Night Mayor Budapesttől, hogy ő hogy látja most a bulinegyedet: egy tanulási folyamatnak írta le a munkájukat, amiben nagyobb szükség lenne a lakók aktivitására, de egy-két kivételen kívül csak falakba ütköznek, visszautasítást kapnak. Német G. elmondta, hogy az elmúlt év során öt panaszos, illetve expanaszos kerületivel dolgoznak együtt, és ők már önkéntes munkával is segítik őket. A facebookos szerveződést viszont még mindig nem látja előremutatónak, ahogy annak sincs értelme, hogy sokan bojkottálják a bejelentő rendszerüket.

Áprilistól ugyanis az Éjszakai járókelő oldalán lehet névvel vagy névtelenül bejelenteni bármit: szemetet, rendbontást, csendháborítást, és végig lehet követni, hol tart az ügy, az önkormányzat válaszolt-e például a megkeresésre. Az ötlet jó, csak az hiányzik, hogy az emberek használják. Ehhez persze idő kell, meg lakossági együttműködés. Na, ez nincs.

Ami a szemetet illeti, Német G. Dániel hangsúlyozta, hogy a vendéglátósok saját költségen összesen plusz száz kukát raktak ki (ezek az olajos hordók például a Fogas előtt az Akácfa utcában), ami a Belső-Erzsébetvárosban fellelhető ötszáz darabhoz képest nem is rossz. Ezen felül pedig van, ahol a társasházakkal közösségi finanszírozás keretében (a Rákóczi és Síp utca sarkán ez már sikerült) próbálnak úrrá lenni a szeméten. A csendet pedig mediátorokkal igyekeznek tartani amennyire lehet, a Szimplánál kiszedik a sorból azt, aki nem tud viselkedni. Persze ettől még nem fognak a legénybúcsúsok hazamenni aludni. A terveik szerint kitapogatják a mintát, hogy a módszereiket később máshova is átültessék. A legfontosabb tanulság, hogy Német G-ék rájöttek, hogy az először átvett holland modell nem alkalmazható nálunk.

Amíg a városvezetés nem legitimálja az éjszakai polgármester intézményét, addig esélyük sincs. A lakók szemében nem léteznek. 

Rájöttek, hogy inkább a berlini minta működhet, ahol vendéglátóhelyek fognak erősen össze, hogy a lakosság igényeit is meg tudják valósítani.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: Bielik István / 24.hu

Olcsó pia, olcsó közönség

Durva, és a magyarokkal szúrna ki leginkább a drágább alkohol, de ettől még nem oldaná meg a problémát, ha csak a legfelkapottabb helyek emelnének az áraikon. Egy utcával arrébb máris három kocsma használná ki a piaci rést: el kell döntenünk, hogy milyen közönséget akarunk idecsábítani. Ez volt az egyik javaslat azon a beszélgetés-sorozaton, amit a követséggé átalakult éjszakai polgármesteri társaság, a NEO Budapest (Night Embassy of Budapest) rendezett olyan külföldi vendégekkel, mint a berlini Dimitri Hegemann vagy a brit, de Litvániában élő, direkt az éjszakai élettel foglalkozó politikus, Mark Adam Harold. Harold első külföldön született állampolgárként került be a parlamentbe, és éjszakai polgármesterként kifejezetten a vilniusi bulikultúrával törődik.

Mikor arról beszélt, hogy mi jut eszébe a többségnek Budapestről, a Szimplát tette az első helyre, Orbán Viktort meg a másodikra. 

A panelbeszélgeteseken szó esett a kreatív város fogalmáról, a legfontosabb értékekről, amit minden kulturális fővárosnak muszáj elsajátítania, és a bulinegyed gazdasági oldaláról is, hogy a minőség álljon az első helyen. A berlini Trezor klubot 1988-ban alapító Dimitri Hegemann még nem járt Budapesten, de több évtizedes tapasztalattal a háta mögött esett le az álla, mikor megtudta a Toldi klubos Csete Manek Gábortól, hogy náluk átszámítva 1,8 euró egy korsó sör. Szerinte Berlin egyik legnagyobb szerencséje az volt, hogy a fal ledöntése után pár évig teljes szabadságban fejlődhetett a bulikultúra, és alakulhatott ki magától egy kreatív élettér, kihasználták az üres házakkal együtt a hatóságok laza hozzáállását.

Budapestnek többen javasolták a külföldi és hazai szórakoztatóipar résztvevői, hogy a város állítsa maga mellé az adottságait, egy szemléletváltás hiányzik a célhoz. A tolerancia, az összefogás, a bátorság és a büszkeség is mind kell a sikerhez. Muszáj hájpot teremteni magunk körül, és kimondani, hogy Budapest egy szuper hely. Az pedig csak a bónusz, hogy az előadók között volt, aki először azt emelte ki, hogy hülyék vagyunk, hogy a budapestiek vagy a turisták helyett autók cikáznak a rakparton.

Fotó: Berecz Valter / 24.hu

Nagyon kétarcúra sikeredett a konferencia: ott volt a rengeteg pozitív vélemény, miközben nem lehet kikerülni, hogy még a sikeres klub- és étteremtulajok (például részt vett az eseményen Csete Manek Gábor Kolorádóból, Larmból, Toldiból és Hlatky-Schlichter Hubert a KIOSK-ból) is azzal kezdték az egyik moderált vitát, hogy sokat panaszkodunk, és a magyarok hozzáállásán kellene változtatni.

A lakók szerint nem történt itt semmi változás

Visszatérve a bulinegyed sokszor emlegetett problémáira, a lakók érdekképviseletét egy Facebook-csoport és az adminisztrátorok vállalták magukra. Garai Dóra az egyik olyan lakos, aki az elejétől fogva hangosan állt ki az éjféli zár mellett, mondván, hogy csak ezután a rendelet után jöhetnek a béketárgyalások. Tavaly is beszélgettünk, és a véleménye nem változott. Sőt, szerinte a helyzet rosszabb lett, és csak ígéreteket kaptak, eredményeket nem. Úgy látják, hogy itt biztos, nem fog olyan intézkedés életbe lépni, ami visszavesz a haszonból.

A kerület sorsa önkormányzati vezetésben dől el, tök mindegy, hogy mi mit egyezkedünk vagy mit nem. nekünk az önkormányzattal és az önkormányzati szabályzással van dolgunk, nem a szórakozóhelyekkel.

A régi harag egyesült az újjal
Milyen lehet a kocsmatúrák tőszomszédságában élni, és nyaranta nyitott ablaknál hallgatni a legénybúcsúkat? A Kazinczy utca egy részén már csak egy tábla emlékeztet: itt valaha emberek laktak.

A helyzet elmérgesedett a felek között, és Garai szerint a bizalom hiánya lehet az oka, hogy a lakók tudomást sem vesznek az éjszakai járókelő rendszeréről. Szerinte nem előremutató, hogy összefogás helyett névtelenül jelentsék be a panaszokat a környékbeliek. „Kicsit olyan ez, hogy megszállnak egy országot, és a megszállók azt mondják, hogy létrehoztunk egy rendőrőrsöt, tessék, jelentsd be, amit akarsz” – mondta Garai Dóra a 24.hu-nak.

Úgy látják, hogy a Kazinczy utca is maximum azért rendeződhetett valamennyire, mert már elköltöztek a panaszos lakók, és nincs, aki borsot törjön a Szimpla orra alá, ez pedig nem lehet megoldás. Normális és tiszta kerületet akarnak, de nem hajlandóak kompromisszumokra. A helyzeten persze az önkormányzat inaktivitása csak ront, tőlük se kaptak az ígéreteken kívül mást, de ahogy Garai fogalmazott, a jövőre esedékes önkormányzati választások még hozhatnak érdekes fordulatokat, a képviselők fel fognak ébredni, ha nyerni akarnak.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: Bielik István / 24.hu

A bulinegyed számokban

Belső-Erzsébetváros megsegítésére még 2013-ban vezették be a kocsmaadót, azaz a felügyeleti díjat. Az éjfél után is nyitva tartó helyek fizetnek a vendégek után, és bár kezdetben százmilliókat emlegettek a díjjal kapcsolatban, a szórakozóhelyek még mindig nem veszik kellően komolyan, hogy a befolyt összeg a takarításra és közbiztonságra megy el, hogy élhetőbb legyen a környék. Tavaly és most is kikértük az önkormányzattól, hogy mennyi folyt be, de nem történt akkora változás. 2017-ben nyolcvannégy, 2018-ban július végéig hetvenöt hely fizetett, és tavaly augusztustól július 31-ig kicsivel több mint 18 millió forint (18 223 847 forint) gyűlt össze.

Százmilliók helyett alig tizenegy milliót hajtottak be a kocsmaadóból
Kikértük és meg is kaptuk Erzsébetvárostól az adatokat arról, hogy mennyibe kerül a kerület és a bulinegyed takarítása. Az is kiderült, hogy a felügyeleti díj szinte semmire se elég.

A Valton-Sec is maradt a kerületben a nyáron, ők álltak őrszemet hétvégente a bulinegyedben szeptember végéig. A lakók egy része egyáltalán nem látják, hogy jelentős változást hozott volna járőrszolgálat, a rendőrök segítségét sem érzik. Mindenesetre a biztonsági szolgálat valamivel kevesebbet kapott négy hónapra, alig több mint 16 millió forintot (16 027 200 forint). Egy év alatt tavaly július 31.-től az önkormányzat a világörökségi terület karbantartására, tisztítására és a közbiztonságra kicsivel több mint 710 és félmillió forintot költött (710 677 201 forint).

Bár a Király utcán tényleg nem akkora élmény végighaladni, és a beszámolók prostitúciót és drogkereskedelmet emlegetnek, a kerület (a kimutatásokat a kerület szerint végzi a rendőrség, egy-egy területre nem lehet rákérdezni) egy rekordot sem döntött az elmúlt években (az V. mellett az egyik legkisebb alapterületű kerület a VII.)  az elfogások és az igazoltatások terén.

2016-ban összesen tíz és félmilliónyit (10 495 000 forint) bírságoltak Erzsébetvárosban, ez az összeg 2017-ben pedig már alig volt több hétmilliónál (7 110 000). 2018 augusztusáig pedig valamivel több mint négymillió (4 320 000 forint) jött össze.

A bírságok csökkenése ellenére az legalább egy jó jel lehet, hogy a hetedik kerületben nőtt az igazoltatások száma, míg 2016-ban alig érte el ez a szám a tízezret, addig 2017-ben már majdnem 13 ezer embert igazoltattak, és a nyár közepénél is több mint 7900-nál járt a rendőrség.

Ha valaki átböngészné részletesen a számokat, idetesszük a rendőrségtől kikért táblázatot. Először jöjjön 2016.

<

És 2017-ben:

Végül itt vannak 2018. erzsébetvárosi adatai.

Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.