Kultúra

A távoli jövőből érkeztek a világ legelképesztőbb egyetemi épületei

Ki mondta, hogy egy egyetemi épület csak szürke, unalmas, vagy épp idejétmúlt lehet? Ellenpéldák a nagyvilágból.

A Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem megszilárdult lávarétegre épült központi könyvtára (Mexikóváros, Mexikó)

Az Azték Birodalom 1520-ban bekövetkezett bukása óta megvalósult legnagyobb építészeti projektben létrejött könyvtár az azt körülvevő épületekkel együtt 1954-ben készült el, 2007 óta pedig a Világörökség részét képezik.

Fotók: Houshuang, Maximiliano Monterrubio és Gonzjo52

Az Oktatás Városa (Al Rayyan, a katari főváros, Doha külvárosa)

A tizennégy négyzetkilométeres területen a kisiskolásoktól a posztgraduális képzésekre jelentkezőkig mindenki megtalálhatja a számára ideális intézményt, melyek közt a világ legnagyobb egyetemeinek – így a Carnegie Mellonnak, a University College Londonnak, a Northwesternnek és a Cornellnek – kihelyezett karai is felbukkannak.

Az 1997-ben a Qatar Foundation által indított projekt részeként ma ötven ország diákjai tanulhatnak a városban, a bőkezű finanszírozásnak köszönhetően ideális körülmények között.

A világ egyik legmagasabban jegyzett oktatási intézménye, az 1955-ben alapított Nanjang Technológiai Egyetem (Szingapúr)

Fő tömbje, a többek közt a leendő programozóknak otthont adó teraszos óriás a nyolcvanas évek hajnalán, a művészeti és médiaipari képzéseknek otthont adó zöldtetős tömb pedig 2006-ban született meg:

Fotó: Greenroofs

Az építészet Oscarját, a Pritzkert is bezsebelt Rem Koolhaas nevével fémjelzett OMA munkája, a 2011-ben átadott Milstein Hall (Ithaca, New York, USA)

A Cornell University építészeti karának bővítésében a diákok alkotótereket, valamint előadó- és kiállítótermeket nyertek, de a nagy üvegfelületekből, alumíniumpanelekből és török márványból építkező épület önmagában is egy remekmű.

Fotó: Bruno Vanbesien és Thomas Nemeskeri

A világ legfotogénebb házát és Az éhezők viadala Panemjének is otthont adó francia lakótelepet is tervező Ricardo Bofill 2011-re elkészült munkája, a VI. Mohamed Műszaki Egyetem (Ben Guerir, Marokkó)

A modern építészet legendája hetvenes éveiben is épp olyan aktív, mint pályája kezdetén: tökéletes bizonyítéka ennek az ötvenöt hektáron elterülő, az 1999 óta uralkodó király nevét viselő egyetem, amely körül lassan kialakul Marokkó első, mindössze megújuló energiaforrásokat használó városa.

Az évezredes marokkói épített örökség által ihletett tömbök közt félig fedett, szűk utcák, terek, kertek és egy gyalogosan is járható főút bújik meg. A hallgatók és tanárok autói csak a kampuszt körbeölelő utakon, illetve a két sugárúton közlekedhetnek, a városon belüli közlekedést pedig környezetbarát járművek teszik lehetővé.

Fotók: Archdaily
Párizs közeli lakótelepen forgatták Az éhezők viadala-filmek egyik legerősebb jelenetét
Nem minden jelenet készült ám erdőben, stúdiódíszletek, vagy épp zöld háttér előtt.

A Bejrúti Amerikai Egyetem részét képező Issam Fares Intézet, a Zaha Hadid Architects 2014-re megvalósult terve (Bejrút, Libanon)

A libanoni milliárdos és egykori miniszterelnök-helyettes Issam Fares által alapított és finanszírozott intézet az arab világ nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikájának javítását tűzte ki célul, a változáshoz pedig vitafórumot biztosít – nem is akárhol, hiszen a közös gondolkodásnak helyet biztosító épület a Hongkongtól Németországig a világ számos országában tervező, építészeti vitákat kiváltó zseni, Zaha Hadid egyik utolsó munkája.

Meghalt a csodaépítész, Zaha Hadid
Majdnem ő tervezte a Szervita téri monstrum helyére az új épületet Budapesten. 65 éves korában infarktus vitte el a híres építésznőt.

Fotók: Archdaily

A La Laguna Egyetem művészeti karának két éve elkészült épülete (Santa Cruz de Tenerife, Spanyolország)

A Spanyolországban tervező gpy arquitectos nagyszabású munkáját látva egyeseknek jó eséllyel egy jókora autópályafelhajtó jut eszébe – némiképp joggal, hiszen az épület szándékosan reflektál a közelben elnyúló autópályára, de a nyersbeton épületrészek és a rövidre nyírt pázsit összhangja önmagában is figyelemre méltó, nem beszélve a tágas belső terekről.

Fotó: Archdaily

A The Center for Jewish Life, a Drexel University két éve megnyílt, Stanley Saitowitz által tervezett zsidó közösségi központja (Philadelphia, USA)

A philadelphiai vöröstéglából született, absztrakt menórát formázó, előadó- és közösségi termekkel, valamint jókora közös terekkel teli, legfelső szintjén az ortodox, a konzervatív és a reformzsidók számára is külön imatermet rejtő épület nem csak stílusában, de színében is üdítő színfolt az azt körülvevő felhőkarcolók és századfordulós otthonok között.

Fotók: dezeen

Ajánlott videó

Olvasói sztorik