Kultúra

A világ egyik utolsó diktatúrájában vált valósággá a hatvanas évek sci-fi álmainak városa

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 07. 21. 16:32

A Szovjetunió széthullásával létrejött államok közül számos országnak nem volt olyan szerencséje, az elmúlt negyedszázadban, mint a nyugatias balti államoknak, Türkmenisztán utóbbi huszonöt éve azonban minden, csak nem irigylésre méltó. A függetlenné vált országban egymást követték a fura törvények, a főváros pedig lassan egy klasszikus képregényrajzoló megvalósult álmává vált.
Korábban a témában:

Az 1991-ben függetlenné vált országban a Türkmén Kommunista Párt utolsó első titkára, Szaparmurat Nijazov került a hatalomra, aki egészen 2006-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a masszív személyi kultusza bebetonozásán, ehhez őrült intézkedéseket hozva: várost, meteoritot és repülőteret nevezte el róla, a falvakat és a városokat teljes alakos, őt, vagy családtagjait ábrázoló festmények és szobrok lepték el. Erkölcsi és lelki útmutatót írt a nyilvánvalóan útmutatásra vágyó népnek, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve átnevezte a hónapokat és a napokat – a január természetesen az ő pozíciójának (Türkménbasi = a türkmének vezetője) nevét, az április édesanyjáét (Gurbansoltan), a szeptember pedig a könyvének címét (Ruhnama) örökítette meg. Nem ez volt azonban élete fő műve, hanem a főváros, Asgabat új arcának megalkotása. Ez a város ad ugyanis otthont az ötvenes-hatvanas évek kevésbé elrugaszkodott sci-fi álmait tökéletesen megvalósító tornyok tucatjainak, sőt, ma itt áll a világon a legtöbb, fehér márványlapokkal burkolt épület.

A halálával keletkezett óriási hatalmi vákuumot végül helyettese (a legendák szerint egyben törvénytelen fia), Gurbanguly Berdimuhamedanov töltötte be, aki egy ideig talán próbálta lerázni magáról az elődje örökségét: szobrokat tüntetett el, a főváros terei és utcái közül soknak visszaadta a szovjet korszakban viselt nevét, majd politikai reformokat fontolgatott, hamarosan azonban felismerte, hogy sokkal könnyebb dolga lesz, ha a főleg földgázexportjára támaszkodó országban Nijazovhoz hasonlóan furcsa, saját szórakoztatását szolgáló törvényeket vezet be és továbbra is fenntartja a személyi kultuszt.

Az Áder János meghívására két évvel ezelőtt Budapesten is járt vezető uralma hajnalán még eltávolította elődje aranyszobrát Asgabat belvárosából, két évvel ezelőtt azonban – természetesen a népakaratnak engedve – sajátjával helyettesítette azt, portréi azonban már évek óta függnek a legfőbb intézmények homlokzatán és tereiben.

A világ legszürreálisabb imázsvideója, amiben Berdimuhamedanov tapsra éhes Terminátorrá válik

 

2007-ben 89, 2012-ben és 2017-ben pedig a szavazatok 97, illetve 98 százalékával győzött, hatalma pedig az államfők maximális életkorát megszabó törvény eltörlésének köszönhetően élete végéig tart majd, így épp elég ideje marad az excentrikus rezsim fejlesztésére, olyan intézkedéseket hozva, mint a dohányzás egy időre illegálissá tétele (2016), a fekete színű autók importjának betiltása (2015), majd a korábban megvásárolt példányok száműzése az utakról (2018), a nők jogosítványának bevonása (2017). Egyik intézkedés sem ér fel azonban a magánlakások vécéjébe való betöréssel és a szeméttelepeken való turkálással, hiszen az emberek a vécépapír helyett a mindent elárasztó újságokat részesítik előnyben, melyeken azonban a vezető arcképe szerepel, így vizsgálni kell, hogy azokat az oldalakat az emberek jó polgárhoz méltóan előbb eltávolítják-e a vécécsésze mellé készített halomból.

Turkmenistan's President Gurbanguly Berdymukhamedov takes part in celebrations for the Day of the Horse in Ashgabat on April 28, 2018. / AFP PHOTO / Igor SASIN
A türkmén rendőrség vizsgálja, hogy nem az elnök portréjával törli-e a fenekét a nép
Vécépapírra nem költenek az emberek, mert hegyekben állnak az újságok, azokban viszont minden oldalon Berdimuhamedov mosolyog rájuk.

A főváros Nijazov által megalkotott képét sem hagyta érintetlenül: eltüntette a légkondicionálók kültéri egységeit, hogy az épületek még esztétikusabb képet nyújtsanak, sőt, épített is néhány extravagáns darabot – így például egy sólyom alakú repülőteret.

Sólyom alakú repülőteret adták át a világ egyik utolsó diktatúrájában
Türkmenisztán új repülőtere akár Magyarországon is állhatna, csak épp akkor turul alakja lenne.

Nézzük a legfurábbakat!

A huszonhét türkmén hős szobrával díszített, kiállítótermet is magában foglaló, 91 méter magasra törő függetlenségi emlékmű (2000)

Fotó: Polimeks

 

A vízesésekkel díszített üzletközpont (2000)

Fotó:  Pete Martin

 

A Türkmenisztáni Nemzeti Bank (2002)

Fotó: Metal Yapi

 

Egészségügyi Minisztérium, 2005

Fotó: Wikimapia 

 

A Búza Múzeuma (2005)

Fotó: Polimeks

 

A saroktornyán bábokat rejtő, madár alakú csillárt rejtő Bábszínház (2005)

Fotó: Polimeks

 

A Nijazov által írt, a nép lelki és erkölcsi útmutatásának szánt A lélek könyve (Ruhnama) óriási mása, melyet ha egy diák háromszor elolvas, biztosan a mennybe jut – terjesztette a türkmén propaganda, azt állítva, hogy ezt az információt maga Isten osztotta meg a diktátorral

Fotó: Martha de Jong-Lantink and Begemot

 

Az orvosi egyetem tömbje (2010)

Fotó: Polimeks

 

A türkmén alkotmány fényűző emlékműve, benne egy konferenciaközponttal, múzeummal, könyvtárral és kávézóval (2008-2011)

Fotó: Photos of the WeekSkyscraperCity és Polimeks

 

A neutralitás 95 méter magas emlékműve (2011)

Fotó:Polimeks

 

A kétszáztíz méter magasra nyúló Türkmenisztán-torony (2011), az ország legmagasabb tornya, egyben a világ legnagyobb, csillag alakú épülete

Az épület csúcsán saját tengelye körül forgó étterem és kilátószint, az alsóbb emeleteken pedig konferenciaközpont, televízióstúdiók, vágószobák és parkolók kaptak helyet.

Fotó: Polimeks

 

A tizenegy emeletes esküvők palotája (2012), benne tucatnál is több házasságkötő teremmel, esküvői helyszínekkel, valamint egy huszonkét szobás hotellel

Fotó: Polimeks

 

Az Älem Kulturális Központ (Az Univerzum, 2012), melyet a világ legnagyobb, negyvenhét méter magas óriáskereke koronáz meg

Fotó: Wikimedia Commons

 

A Katonai Akadémia 2012-ben átadott, 1,3 hektáron elterülő épületegyüttese – 224 előadóterme közel hétezer diákot képes befogadni, akik aztán a hat konferenciaterem körül elterülő három tornacsarnokban, valamint a hat könyvtárban csiszolhatják tovább a képességeiket.

Fotó: Polimeks

 

Berdimuhamedanov ugyan a lótenyésztés szerelmese – azt már-már kötelezővé téve az országban –, a főváros új, 2016-ban átadott repülőterét azonban értelemszerűen nem lófejként, hanem sólyomként képzelte el.

A város jó része persze ma is épp úgy fest, mint a kilencvenes évek hajnalán, az északra fekvő Kara-kum sivatag – benne a sokszor a Pokol kapujaként emlegetett, szovjet geológusok ballépésének eredményeként született Dervezával – pedig egyáltalán nem sugallja egy működő ország képét:

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

This picture taken on February 16, 2017 shows a man pushing his tricycle filled with stuff as he walks with his dogs on a street in the Heiqiaocun migrant village in Beijing. - China's capital relies on migrant labour to keep its economy humming and people from across the country are drawn to the city by the promise of a better life. But high real estate prices and China's restrictive residence registration system, known as hukou, have driven many into shanty towns on Beijing's periphery. (Photo by Nicolas ASFOURI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.