Kultúra

Évszázadokon át fura maszkok viselésével is büntettek a bíróságok

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 08. 01. 16:43

A kisebb bűnökért nem mindig járt börtön, kaloda, vagy épp vesszőzés a főtéren: a bírók néha megelégedtek a szégyenmaszkokkal is.
Korábban a témában:

Szent László törvényei szerint a kisebb lopásokért vakítás, kéz- és orrlevágás, vagy épp nyelvkitépés járt, a nagyobb lopásokért a bűnöst azonban halálra ítélték. A következő évszázadokban a törvények Magyarországon és Európa legtöbb országában is sokat finomodtak: megjelentek a pénzbüntetések, a néhány napos tömlöcbe, vagy főtéri kalodába zárások, és persze a megszégyeníteni kívánó maszkok egész sora.

A kovácsoltvasból készült, sokszor állatfejeket, vagy épp fura emberarcokat mintázó fejdíszek a XVI. század derekán jelentek meg Angliában, népszerűségük pedig több mint két évszázadon át töretlen volt.

Az egy vagy több napot át viselendő, a kisebb bűnöket elkövető – párját megcsaló, hazudó, részegen kárt okozó, egy piacról ételt lopó, másokat átverő, vagy épp egyszerűen csak túl sokat beszélő – emberek fejére zárt eszközök jó része lehetetlenné tette az evést és ivást, hiszen a száj kinyitása esetén abba éles szögek fúródtak.

Mindez persze még nem volt elég, hiszen a lakók előszeretettel dobálták meg a köztük sétáló, maszkot viselő embereket, akiknek a ruháját rövid időn belül sár, rohadt zöldségek, szemét, vagy épp emberi széklet terítette be.

Léteztek persze egy fokkal könnyebben viselhető eszközök is: a közrendet megzavaró emberek egyszerű, mindössze néhány pántból álló maszkjában nem volt szájpecek, így az még véletlenül sem tudott sérüléseket okozni a viselőjének.

A szégyenmaszkokról fennmaradt legkorábbi forrás 1567-ből származik. Ekkor még főként boszorkánysággal gyanúsított, kisebb bűnöket elkövető, vagy épp titkot tartani nem tudó, fecsegő nőket ítéltek a viselésére. Innen is kapta a szigetországban használt becenevét:

a pletykás nők zablája.

Az eszköz lassan átszivárgott Európa más tájaira is, de végül a németek fejlesztették tovább: apró csengőt helyeztek a maszk tetejére, hogy az is további figyelmet irányítson a bűnösre, növelve az ellene irányuló erőszakot.

A börtönökben dolgozó kovácsok egy egész sornyi eszköztípust dolgoztak ki: a pletykálókat komikus, szájrészük előtt tölcsért hordó maszkokban vitték az utcákra, a hazugok hosszú nyelveket vagy orrokat, a hallgatózók pedig óriási, tölcsérszerű füleket kaptak.

Sokszor a büntetést elszenvedők személyazonossága is egyértelmű volt, hiszen a nevük, címük, foglalkozásuk, illetve bűnük is kiderült a nyakuk körül viselt feliratokból.

A rájuk ujjal mutogató utca embere természetesen a hasát fogva nevette ki őket, a szégyen érzése pedig jó eséllyel a mindennapokba való visszatérésük után is kísértette őket – derül ki a Torture Museum oldaláról.

A szokást az Újvilágba tartó britek magukkal vitték, sőt, az Egyesült Államok puritánjai közt egészen a XIX. századig életben maradt.

Fotók: Klaus D. Peter / Wikimedia Commons, Bramdals Hauffen, imgur, Museum of Artifacts, Angel Aroca Escámez / Wikimedia Commons, British Library / Wikimedia Commons, Wellcome Images

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Singer and actress Lady Gaga attends a photocall for the film "A Star is Born" presented out of competition on August 31, 2018 during the 75th Venice Film Festival at Venice Lido. (Photo by Vincenzo PINTO / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.