Kultúra

A szinkronszínészek szerint nem a feliratos filmektől tudnánk jobban nyelveket

A szinkroniparban dolgozó művészek és szakemberek (színészek, rendezők, dramaturg-fordítók, hangmérnökök stb.) érdekvédelmi szervezete közleményben tiltakozik a kormányzat terve ellen, amely feliratos filmekkel javítaná a fiatalok idegennyelv-tudását.

A SzíDoSz-Szinkron Alapszervezete azután szólalt meg, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) többek között, a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezését javasolja a magyar fiatalok pocsék nyelvtudása elleni harcban. Az érdekvédelmi szervezet közleményében azt állítja, a nemzetközi tapasztalatok nem igazolják, hogy ha nem lenne magyar szinkron, akkor az emberek jobban beszélnének idegen nyelveken.

A SzíDoSz MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nincs közvetlen összefüggés a szinkronizálás és a lakosság nyelvtudása között, és Németországot, Svájcot, vagy Belgiumot hozzák fel példaként, ahol sokan beszélnek idegen nyelveken, holott ezekben az országokban tradicionálisan szinkronizálnak. Szerinük „Skandináviában a televíziós tartalmak túlnyomó többsége hazai gyártású, tehát svédül vagy dánul beszélnek a filmekben, mégis sokan beszélnek angolul”, majd hozzáteszik:

A feliratos filmek térnyerése nagyban veszélyezteti a globális piaci viszonyok között működő magyar szinkronipart, amely amúgy is évtizedek óta húzódó súlyos problémákkal küzd. A filmforgalmazók örömmel és könnyedén szabadulnának meg a plusz költséget jelentő szinkrontól, amelyre kizárólag gazdasági szempontból, versenyképességi tényezőként tekintenek, figyelmen kívül hagyva annak kulturális jelentőségét.

A magyar szinkron a szinkronosok szerint több, mint egyszerű gazdasági kérdés, a magyar kultúra része több mint 80 éve, egyidős a magyar televíziózás történetével, sőt, „egy-egy legendás magyar színész hangja összefort és ma is összeforr kiváló külföldi színészek arcával, és egy-egy csodálatosan sikerült fordítás mondatait milliók idézgetik nap mint nap valamelyik népszerű filmből, vagy sorozatból.” Sőt, a közlemény azzal is érvel, hogy „a lakosság nagy része – a határokon túl is – kizárólag a szinkronizált filmeken keresztül találkozik dramatizált szöveggel, stilizált beszéddel. Másként: szinkronizált filmek nélkül a világrepertoár, a külföldön létrehozott kulturális értékek teljesen elérhetetlenné válnak a magyar társadalom túlnyomó része számára.”

A szervezet törvényi garanciát sürget a szinkronizált filmek elérhetősége érdekében, mely szerintük „megvédené a magyar szinkron kulturális értékeit, örökségét, hosszútávon segítené a magyar nyelv védelmét a médiában, esélyegyenlőséget biztosítana a határokon túli magyarok nyelvi identitásának megőrzésében, a fogyatékkal élő honfitársainknak az audiovizuális tartalmak hozzáférésében, és nem utolsó sorban megvédené a szinkroniparban dolgozó vállalkozások és munkavállalók munkahelyeit.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik