Kultúra

Ezek a regények formálták a világunkat olyanná, amilyen

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

újságíró. 2018. 05. 27. 13:00

A BBC megkérdezett harmincöt országból seregnyi írót, tanárt, könyvkiadót, kritikust és egyéb hivatásos könyvmolyt, hogy szerintük melyik öt könyv formálta leginkább a világot, amiben élünk. Céljuk nem valamiféle verseny eldöntése volt, mint írják, az érdekelte őket, ki mit gondol arról, hogy mi tesz egy történetet maradandóvá. Az összesített lista élén igazi klasszikusok állnak, mint az Odüsszeia, a Tamás bátya kunyhója és a Frankenstein, de Shakespeare művei, a Száz év magány és Orwell regényei, valamint filozófiai alapművek szintén előkelő helyen szerepelnek, emellett kontinenstől-régiótól függően vannak igazán izgalmas visszatérő címek, amiről az átlag magyar nem is feltétlenül hallott. Minket ugyan nem kérdeztek – egy magyar válaszadó sincs –, de azért mi is hozzátesszük a magunkét: íme, öt magyar regény a teljesség legkisebb igénye nélkül, továbbá maximálisan szubjektíven, ami leginkább hatással volt az életünkre, és ráadásnak öt érdekesség a BBC listájáról látókör-szélesítésre, felzárkózásra.
Korábban a témában:

Kedves BBC, segítünk!

Móricz Zsigmond: Árvácska

Móricz Zsigmond már csak azért is kihagyhatatlan eleme egy efféle listának, mert a magyar szépirodalom egyik, ha nem „a” csúcspontját jelentő korszakában, a Nyugat-érában alkotott, éspedig kora legsikeresebb prózai szerzőjeként. Hőseit hihetetlen érzékkel találta meg, történeteiket pedig olyan tiszta, manírok nélküli nyelvezettel és éleslátással dolgozta fel mindig megtalálva bennük az örök érvényűt és/vagy szimbolikust, hogy regényei nemigen tudnak veszíteni érvényességükből. Ennek legszebb bizonyítéka az Árvácska és háttértörténete: az író séta közben találkozott regénye későbbi hősével a Ferenc József (ma Szabadság) hídon, ahol a lány épp öngyilkosságra készült, erről Móricz beszéli le, később örökbe fogadja, és az általa elmondottakból születik meg az Árvácska. Az alföldi tanyavilág ridegtartásban nevelésbe vett árvájának döbbenetes története az emberi gonoszság legmélyebb bugyrairól, az ártatlanság megtaposásáról mesél, és bár Árvácska esete a húszas-harmincas években történt ugyan, tévedés lenne azt hinni, hogy a mélyszegénységben élő gyerekeknek ma sokkal jobban megy a sora.

Az Árvácska filmadaptációjából. Fotó: Mafab

Faludy György: Pokolbeli víg napjaim

Faludy György egyedül annyit tett a magyar irodalomért fordításaival, verseivel, prózájával, egész életével, hogy az három irodalmárnak is becsületére válna, ezzel a kötetével ráadásul a huszadik század nemzetközi portréját rajzolta meg, rajta sötét magyar árnyékokkal. Faludy, miután a második világháború évei alatt végigmenekült a bolygón, annak jóformán minden szegletéről mesélve valamit, jóhiszeműen hazajött Magyarországra – a lehető legrosszabbkor. Miután a lágerek egyik fajtáját megúszta, majdnem a másik fajta ölte meg: zsidóként a koncentrációs táborokban lett volna a helye az akkori Magyarországon, ha itthon marad, majd szociáldemokrataként, aki ráadásul az Államokban élt, pedig hosszú éveket húzott le Recsken mint a kommunista állampárt ellensége, saját életével demonstrálta a század összes nyakatekert ideológiai ostobaságát, melyek hatásait máig érezzük. Mindeközben pedig könyve mégsem csak huszadik századi horror-história, épp ellenkezőleg, az egyetemes műveltség himnusza, ami ma is inspirálja a legjobb értelemben korszerűtlen lelkeket.

Fotó: Magyar Világ Kiadó

Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Ugyan Karinthy érdemeit nemigen vonj kétségbe az egyetemes emlékezet, azért nem szokás megemlékezni korszakalkotó mivoltáról, pusztán mert elsősorban a humor felől közelítette meg a világot. Ezen a listán viszont épp ezért kapott helyet: ha Karinthy Frigyes és az Így írtok ti nincs, a mai magyar humor képe kétségkívül teljesen máshogy alakult volna, kézen-közön minden mai komikus az ő köpönyegéből bújt elő.

Szabó Magda: Abigél

Nem lenne teljes egy efféle válogatás női szerző nélkül, ám szerencsére a magyar szépirodalomban nem is kell erőlködni, hogy korszakos jelentőségű női szerzőt találjak. Azért Szabó Magda klasszikusa került ide mégis, mert ez a kötet szépen ötvözi a zavaros háborús viszonyokat, a fogalmak örökre szóló átrendeződését és a felnövekvő női lélek változatosságát, miközben a lánynevelő intézet megmutat valamit egy olyan világból, amely ugyan már nyomokban sem létezik, mégis erős alapjaira épült az az emberi és művelt európaiság, amit ma, a celebkultúra és az elbutulás érájában annyira veszélyben érzünk, joggal.

Fotó: Mafilm

Esterházy Péter: Javított kiadás

Felesleges, túlhaladott és keresetlen lenne itt és most nagy megállapításokat tenni Esterházy Péter helyéről a magyar szépirodalomban, de azt azért különösebb kockázat nélkül meg lehet állapítani, hogy a Harmonia Caelestis, majd az azt követő Javított kiadás históriája tragikomikus, és egyben nagyon találó szimbóluma annak, amiben elődeink a huszadik század második felében éltek. Szerzőnk a legnagyobb tisztelettel, szeretettel megírta főművének szánt könyvét, hogy alig egy nagy levegővel később az egészet vaskos, bűzös zárójelbe tegye az addig nem ismert történelmi tény: apja besúgó volt az átkosban, nem is kispályás. Ami egyrészt az élet velejárója volt, másrészt jelentőségét, felelősségét nem lehet ezzel együtt sem eltagadni – hogy ezt Esterházy valóban nem teszi, miközben a politikusaink nagy erőkkel őrzik az ügynökakták titkát, s vele a status quót, tipikus is, szomorú is, példamutató is.

Kedves BBC, ezeket meg mi köszönjük

Chinua Achebe: Széthulló világ

A nigériai Chinua Achebe Things Fall Apart, magyarul Széthulló világ című regénye az egyik olyan könyv, amit a BBC által megkérdezettek látványosan sokan emeltek be saját listájukra, különösképpen az afrikai országokból származó válaszadók, ez lett az ötödik kötet a végleges listán. Nem is csoda, az 1958-as regény az afrikai irodalom egyik legnagyobb hatású írása. A sztori egy nigériai törzs kolonizációját meséli el, éspedig ezúttal a gyarmatosítottak szemszögéből, olyan erővel, ami egy életre átkeretezte, amit az úgynevezett fejlett világ gondolt Afrikáról és lakóiról. A szerző annak idején úgy fogalmazott:

ez volt az első alkalom, amikor láttuk önmagunkat, ezúttal autonóm egyénekként, nem pedig fél-emberként,

és ez a nézőpont nemcsak az afrikai emberek önképét változtatta meg, de a gyarmatosítók Afrika-képének leereszkedő, sztereotipikus, és – lássuk be – eredendően rasszista történetmesélésének alapjait is megrendítette.

Fotó: Európa könyvkiadó

Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet

Újabb szemléletformáló tényezőkről íródott szemléletformáló könyv egy Nobel-díjas szerzőtől, és, hát, ez sem egy könnyed kis lányregény. A mentális egészség, a pszichoterápia és a feminizmus határozzák meg a sarokpontokat, de persze, csak annyira, hogy azért mindez ne legyen kampányirodalom. Főhősünk, Anna ​Wulf sikeres írónő, ám épp emberi és alkotói válságban kínlódik, ezért kezd el terapeutája hatására naplót írni. Pontosabban naplókat: egy külön füzetbe a múltat, egy másikba a politikai nézeteit, egy harmadikba az érzelmeit, egy negyedikbe a mindennapok apró-cseprő ügyeit. Ebből a sok szeletből áll össze egy élet, egy ember, egy kor, és nyilván a címben jegyzett aranyszínű füzetke mibenlétére is fény derül előbb-utóbb.

Toni Morrison: A kedves

Hasonlóan a Széthulló világhoz, ez a regény is a BBC listájának elején tanyázik, pont lecsúszva a top 10-ről, és ez is a feketék sorsáról mesél, csak egy pár évtizeddel későbbről, ha úgy tetszik, az ott bemutatottak eredményeképpen bekövetkezett amerikai rabszolgatartásról, és az annak véget vetni akaró polgárháborúról. Irdatlan kemény mese ez annyi borzalommal, amit megemészteni olvasva is nehéz, nemhogy átélve, annál súlyosabb a tény, hogy bár A kedves bőven használja a fantázia eszközeit, alapja megtörtént eset. Egy anya sorsát követjük, egy szökött rabszolgáét, aki kínlódva próbálja gyerekeit megóvni a szenvedésektől, amiből neki és népének bőven kijutott. A megrendítő, Nobel-díjas regény Észak és Dél küzdelmének egy alapjaiban más értelmezését mutatja, mint a nálunk is oly népszerű Elfújta a szél. A regényből film is készült, maga Oprah Winfrey volt a főszereplő.

A regényből készült film magyarul Rabszolgalelkek címmel futott. Fotó: Touchstone

Juan Rulfo: Pedro Páramo

Aki Márquezt szereti, rossz ember nem lehet, továbbá annak érdemes kicsit tovább ásnia, és a BBC listájának ezt a kevésbé ismert ínyencfalatát is megismernie, Rulfo hivatalosan ugyanis a mágikus realizmus előfutára, amelyet ez a műve is szépen megmutat. Azért össze kell hozzá szedni a figyelmet még a haladó könyvolvasóknak is, mert hogy pontosan mikor ki beszél és mit ad hozzá a címszereplő földesúr élettörténetéhez a még élő falubeliek és a beszélő holtak közül, annak megfejtése nem egy félkómás olvasásélmény. Azért a figyelmes olvasás meghálálja magát: sűrű, szorongató élmény ez a regény rövidsége ellenére is, és hamisítatlanul latin-amerikai történet, így a misztikum, a szenvedély és a véres indulatok nem hiányoznak.

Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger

Furcsa, kissé félreértett könyv ez, de megkerülhetetlen, már csak azért is, mert a mentális betegségek ilyen mély és részletes eredettörténete ritkán bontakozik ki regényben. Ráadásul magát a Jane Eyre előzménytörténeteként pozícionálja: ha visszaemlékszünk ugyanis, Brontë regényének férfi főhőse jóval idősebb Jane-nél, meglett ember, s mint ilyen, megvolt a maga élete már jóval azelőtt is, hogy Jane a kastélyába vetődött volna. De még milyen mozgalmas élete! Egzotikus ültetvényeken kalandozott, végül jamaikai félvér nőt vett el, akivel, mint tudjuk, a házassága nem igazán ment fényesen. De ki lehetett ez a nő, és mi történt vele, amitől ön- és közveszélyes lett? Erről mesél ez a regény, és az már csak a korszellemből fakad, hogy közben a különböző népek és kultúrák összecsattanásáról és a kor tipikus asszonysorsáról is megmutat egyet s mást.

A könyvből film is készült. Fotó: Mafab
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.