Kultúra

Szibériában bújik meg az ufóhívők kedvenc krátere

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 18. 12:00

A sokak szerint a földönkívüliek létezését bizonyító Patomszkij-kráter születésére ma, felfedezése után közel hetven évvel sincs elfogadható magyarázat.
Korábban a témában:

Oroszország Urálon túli területe rejti a földönkívüliek létezésében hívők által legtöbbször lobogtatott bizonyítékokat: zárt világukban évtizedek óta visszatérő motívumok a semmiből megjelenő jókora víznyelők, a modern idők legnagyobb becsapódása, az 1908-as tunguszkai esemény, illetve a közel hetven évvel ezelőtt felfedezett Patomszkij-kráter.

Egy szovjet geológus, Vagyim Kolpakov által 1949-ben megtalált képződmény ugyanis egy jókora kelet-szibériai erdő közepén fekvő, 70-80 méter magas és 130-150 méter átmérőjű mészkődomb:

Fotó: Dimitrij Szemenyov/EGU

 

A környéken élők már ismerték

A környező településeken élők óva intették a geológust attól, hogy többször is visszatérjen az általuk csak a Lángoló sas fészkeként emlegetett helyre, melynek közelében néhány társuk korábban hirtelen émelyegni kezdett. Kolpakov természetesen nem hallgatott rájuk. A felfedezés óta tudósok ezrei látogattak el a térség központját jelentő Bodajbótól háromszázhatvan kilométerre fekvő helyre, sőt, 2010-ben konferenciát is rendeztek, hogy a helyet tanulmányozó szakemberek ütköztethessék a kráter kialakulásával kapcsolatos álláspontjaikat és elméleteiket.

A meteorkráterekre hasonlító domb csúcsán a szokásos kráterek látványával ellentétben egy újabb, tizenkét méter magas domb is látható.

Ez, illetve az egész képződmény fura alakja immár hatvankilenc éve okoz fejtörést a tudósoknak, hiszen a laikusok számára leginkább hihető – eleinte a tudósok számára is egyetlen magyarázatnak tűnő – meteorbecsapódásos történetre semmiféle bizonyítékot nem találtak, noha rejthette volna akár az 1908-as tunguszkai esemény immár több mint egy évszázada keresett nyomát is.

Stitched Panorama

Fotó: Dimitrij Szemenyov/EGU

 

A szovjet geológusok éppen születő vulkánra is gondoltak, de az arra utaló anyagok és kőzetek szintén teljességgel hiányoztak a dombon, illetve annak környezetében gyűjtött mintákból.

A kráterre lassan felkapaszkodó fák évgyűrűi ugyanakkor érdekes dolgokat mutattak:

a kétszázötven évesre becsült fák belsejét vizsgálva ugyanis minden jel arra mutatott, hogy létezett olyan időszak, melyben azok a szokásos tempónál sokkal gyorsabban nőttek. Hasonlót korábban egyedül a csernobili atomkatasztrófa által sújtott erdők fáinak vizsgálatakor tapasztaltak.

Ez persze azonnal beindította az ufóhívők már egyébként is kimondottan élénk fantáziáját: egyesek repülő csészealjak leszállóhelyét vélték látni a kráterben, mások mélyen a kövek alá temetett, sugárzó üzemanyagát szép lassan a környezetébe engedő idegen űrhajót sejtettek a háttérben.

Ezek az űrhajósok legismertebb ufóészlelései
Vagy mégsem? A Konteórendőrség fényt derít az igazságra.

Lassan megjelentek a csodálatos fény- és hangészlelésekről mesélő emberek beszámolói, az ufóhívők számára Szentírásnak számító oldalak pedig fura, a Földön nem ismert fémek nyomairól is cikkeztek.

Fotó: Mysterious Universe

 

Mindezekből természetesen egy szó sem volt igaz, a kráterre rábukkanó Kolpakov feljegyzései azonban egy csapatnyi kutatóban fogalmazták meg ugyanazt a kérdést:

Lehet, hogy egy gázvulkánról van szó?

Ez számos, már dokumentált dolgot megmagyarázna, hiszen az erdőből kiemelkedő kráter fura alakját okozhatták a hirtelen feltörő gázok, sőt, ezek a fák évgyűrűinek változásait is megmagyaráznák.

Fotó: Oleg Matvejcsev

 

Egy dolog azonban egészen biztos: a Patomszkij-kráter egyértelműen földi eredetű, a XIX. század első éveire tehető megszületésének okaira a tudomány azonban még nem talált tökéletesen elfogadható magyarázatot.

Az Amusing Planet nyomán
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2009. június 19.
Kósz Zoltán és Varga II Zsolt harca a labdáért a vízilabda gálán 2009. június 19-én. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában rendezik a vízilabda ünnepét, a Vodafone Aranygálát. A mérkőzésen egy medencében játszik a 21 olimpiai aranyérmet, illetve az elmúlt 12 évben Európa-bajnoki vagy világbajnoki aranyérmet nyert vízilabdázó. A gála bevételét jótékony célra, a magyar vízilabda-utánpótlás javára fordítják.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.