Nagyvilág a világ egy fura hely

Kennedy helyett ufókkal beszélgető, őrült elnöke is lehetett volna Amerikának

Bár jó eséllyel még ő is jobb választás lett volna, mint az elnöki székben hamarosan helyet foglaló két lábon járó szőke paróka.

A második világháború legnagyobb amerikai ásza, a többek közt a normandiai partraszállást is előkészítő Dwight Eisenhower 1953-től 1961-ig, nyolc éven át vezette az Amerikai Egyesült Államokat, de a törvények szerint harmadszorra már nem mérethette magát a választásokon, így az űrkorszakba belépve Amerikának fris arcok közül kellett választania.Az 1960-as kampányban a demokratikus John Fitzgerald Kennedy és a republikánus Richard Nixon mérte össze erejét. Kennedy végül alig 112 ezerrel kapott több szavazatot Nixonnál, de a tengerentúli választási rendszer sajátosságai miatt ez még nem jelentett számára óriási győzelmet, hiszen az elektori szavazatok a döntőek – itt végül még nagyobb arányban, 303-219-re diadalmaskodott, és lett az Egyesült Államok 35. elnöke, egészen az 1963 novemberében történt dallasi merényletig, melyben máig rejtélyes körülmények közt megyilkolták.

De térjünk vissza egy pillanatra a választásokhoz, melyen a valaha látott legfurcsább jelölt is megmérette magát – az elemi részecskék elemzése terén a tudományt számos felismeréssel gazdagító fizikus, Gabriel Green, aki  azt állította, hogy őt az űrlények szemelték ki erre a feladatra, sőt, minimum hetvenöt, csészealjakkal kapcsolatos személyes élménye során többször is beszélt az űremberekkel.

ki5814be6e

Green többször beszámolt az űrből érkező – jórészt telepatikus, de egyes esetekben rövidhullámú rádióadásban érkező – üzenetekről, és az ötvenes évek derekától nem volt olyan ufótalálkozó, amin nem ült volna csillogó szemekkel az első sorban, vagy ne mesélt volna fura történeteket, így sokan már alapvetően úgy tekintettek rá, mint az emberre, akinek jó eséllyel nincs rendben mind a négy kereke. 1957-ben már arról beszélt, hogy az ufók el is vitték az Alfa Centauri körül keringő bolygójukra, a Korenderre, és a telepatikus kapcsolat szüntelenné vált az űrtesók és közte.

et5814bea0

gh5814bea5

Nem is csoda, hogy a férfinak nem igazán jött össze a szavazatszerzés, amit azzal indokolt, hogy

“túl kevés amerikai látott még eddig csészealjakat, vagy beszélgetett ufókkal.”

Végül a nagy leégés előtt még kiszállt a versenyből, és Kennedy-t kezdte támogatni.

Nem adta azonban fel vágyait, így maradt az ufóhitnél, saját klubot alapított, sőt, Let’s Face The Facts About Flying Saucers (Nézzünk szembe a repülő csészealjakról szóló tényekkel – azexkluzív, cenzurázatlan valóság, először valaha, az egyetlen olyan ember elmesélésében, aki belülről ismeri az UFO-sztorit) címmel könyvet írt, egy évtizeddel később, 1972-ben újra indult az elnökségért – mindössze kétszáz szavazatot szerzett.

Gabriel Green 2001-ben, hetvenhat évesen, egy kaliforniai völgyben hunyt el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik