Oroszország Urálon túli területe rejti a földönkívüliek létezésében hívők által legtöbbször lobogtatott bizonyítékokat: zárt világukban évtizedek óta visszatérő motívumok a semmiből megjelenő jókora víznyelők, a modern idők legnagyobb becsapódása, az 1908-as tunguszkai esemény, illetve a közel hetven évvel ezelőtt felfedezett Patomszkij-kráter.
Egy szovjet geológus, Vagyim Kolpakov által 1949-ben megtalált képződmény ugyanis egy jókora kelet-szibériai erdő közepén fekvő, 70-80 méter magas és 130-150 méter átmérőjű mészkődomb:
Fotó: Dimitrij Szemenyov/EGU
A meteorkráterekre hasonlító domb csúcsán a szokásos kráterek látványával ellentétben egy újabb, tizenkét méter magas domb is látható.
Ez, illetve az egész képződmény fura alakja immár hatvankilenc éve okoz fejtörést a tudósoknak, hiszen a laikusok számára leginkább hihető – eleinte a tudósok számára is egyetlen magyarázatnak tűnő – meteorbecsapódásos történetre semmiféle bizonyítékot nem találtak, noha rejthette volna akár az 1908-as tunguszkai esemény immár több mint egy évszázada keresett nyomát is.
Fotó: Dimitrij Szemenyov/EGU
A szovjet geológusok éppen születő vulkánra is gondoltak, de az arra utaló anyagok és kőzetek szintén teljességgel hiányoztak a dombon, illetve annak környezetében gyűjtött mintákból.
A kráterre lassan felkapaszkodó fák évgyűrűi ugyanakkor érdekes dolgokat mutattak:
Ez persze azonnal beindította az ufóhívők már egyébként is kimondottan élénk fantáziáját: egyesek repülő csészealjak leszállóhelyét vélték látni a kráterben, mások mélyen a kövek alá temetett, sugárzó üzemanyagát szép lassan a környezetébe engedő idegen űrhajót sejtettek a háttérben.
Lassan megjelentek a csodálatos fény- és hangészlelésekről mesélő emberek beszámolói, az ufóhívők számára Szentírásnak számító oldalak pedig fura, a Földön nem ismert fémek nyomairól is cikkeztek.
Fotó: Mysterious Universe
Mindezekből természetesen egy szó sem volt igaz, a kráterre rábukkanó Kolpakov feljegyzései azonban egy csapatnyi kutatóban fogalmazták meg ugyanazt a kérdést:
Ez számos, már dokumentált dolgot megmagyarázna, hiszen az erdőből kiemelkedő kráter fura alakját okozhatták a hirtelen feltörő gázok, sőt, ezek a fák évgyűrűinek változásait is megmagyaráznák.
Fotó: Oleg Matvejcsev
Egy dolog azonban egészen biztos: a Patomszkij-kráter egyértelműen földi eredetű, a XIX. század első éveire tehető megszületésének okaira a tudomány azonban még nem talált tökéletesen elfogadható magyarázatot.
