Kultúra

Hordozható református temploma is volt egykor Budapestnek

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 02. 10. 20:00

A világháborús pusztítást is túlélt épületet végül az 1966-os atlétikai vb tüntette el.
Korábban a témában:

térképes nézetben is követhető Ismeretlen Budapest sorozatunkban a köztéri műalkotások és emlékművek, valamint érdekes történelmű lakóépületek mellett már többször mutattunk be egyházi épületeket: a kelenföldi paneltömbök közé zuhant református űrhajót, vagy épp a Tisztviselőtelep központjában áló Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot. Ma mindketten büszkén állnak a város két, egymástól távoli pontján, vannak azonban olyan egyházi épületek, melyekre ma már nagyon kevesen emlékeznek, nyomaik pedig jobbára eltűntek a köztudatból: ilyen sorsra jutott például a középkori Európa legnagyobb zsinagógája, az attól néhány méterre álló, ma is látogatható Táncsics Mihály utcai zsidó imaház, vagy

a közel hatvan éves létezése során két, egymástól távoli egyházközséget is kiszolgáló hordozható református templom.

A mecénás Szilassy Aladárné által a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület külvárosi missziója számára építtetett, vasállványzaton álló, betonlapokkal fedett barakktemplom 1910. május 10-én nyitotta meg kapuit az egylet udvarán, a tisztviselőtelepi Család (ma Reguly Antal) utca 8-10. számú telkének hátsó felén, hogy két évtizeden át otthont adhasson a környék reformátusainak:

1912

 

A négyszáz főt befogadni képes, kéttornyú épület az első világháború éveiben a Vöröskereszt kisegítő hadikórházává alakult, melyben az egyesület diakonisszái is ápolták a harcokból sérülten hazatért katonákat.

A négy éven át tartó fegyverropogás, valamint a Tanácsköztársaság százharminchárom véres napja után újra a reformátusok – immár az evangélikusokkal karöltve – foglalták el az épületet, és használták azt a harmincas évek hajnaláig: 1930-ban ugyanis a Tisztviselőtelep, illetve a közeli Mária Valéria-telep reformátusai közös erővel megkezdhették egy Üllői úti – ma a Nagyvárad téri Református Egyházközségnek otthont adó – állandó templom építését.

A feleslegessé vált, vélhetően már kissé leromlott állagú épületet a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület 1932 őszén a budapesti ref. egyházmegyének ajándékozta, amely a legnagyobb gondokkal küzdő fővárosi közösséget, a közös alkalmaik idejére 1929-től a Keleti pályaudvar zajos és szűkös tanácstermében összegyűlő Baross téri fiókegyházat lepte meg vele.

A reformatus.hu által megtalált Fasori Harangszó vonatkozó, 1932. karácsonya előtt megjelent száma Hozzák a templomot címmel emlékezik meg az eseményről:

“A székesfőváros pedig a hordozható templom elhelyezésére a régi lóversenytér bejáratánál mintegy 600 öles telket engedélyezett a felállítására. A hordozható templom szétszedése, átszállítása és felújítása mintegy 7000 P.-be fog kerülni, azonkívül kerítéssel kell körülvenni és székekkel, szószékkel, villannyal kell felszerelni. A hordozható templomban lesz a lelkészi hivatal és oldalt még két kisebb összejöveteli terem. A templom előtt szép tér. […]”

A felszentelésre végül a következő év áldozócsütörtökjén (1933. május 25.) került sor: a Dr. Ravasz László püspök által vezetett szertartáson a főpolgármester, Huszár Aladár, valamint az egykori építtető Szilassy család tagjai is megjelentek.

Fotó: reformatus.hu

 

Az épületnek ma, nyolcvanöt évvel később természetesen már semmi nyoma, a Dózsa György út 3/c. helyén mindössze néhány fa, illetve az egykori Szent Domonkos utcai autóbuszgarázs felé menő út fogadja a járókelőket:

A modernizált templom számos más budapesti épülettel ellentétben súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélte Budapest ostromát, illetve az azt követő hónapokat – az 1945-ös térképeken még büszkén áll a ma a Magyar Sport Házának is helyet adó telek szélén:

1945

 

Elhúzódó – az 1956-os forradalom által is hátráltatott – helyreállítása után még közel két évtizedig, 1965-ig adott otthont a híveknek, de a Népstadionban rendezett 1966-os atlétikai Európa-bajnokságra készülő főváros egyetlen tollvonással halálra ítélte az öregedő épületet, mondván, hogy az

„rontja a Stadionhoz vezető út városképét”

– írja a gyülekezet honlapja, ahonnan az is kiderül, hogy az épületet nem csak szimplán lebontották, hanem egy fővárosi engedéllyel szociális célokra használható barakként egy Galga-menti termelőszövetkezethez került.

Az egyházközség a Fővárosi Tanács és a Református Egyház közös megegyezésének értelmében végül a nem csak sportolóként, de építészként is maradandót alkotó Hajós Alfréd által tervezett Abonyi utcai Zsinati Hivatal (ép.: 1909) épületébe költözött – az első tervek szerint csak ideiglenes jelleggel, de saját templom híján pedig ma is ott működnek.

A három évtized alatt már megszokott templomukat ugyan nem tudták megtartani, de a változásnak mégiscsak volt egy aprócska pozitív hozadéka: elérték, hogy a Főváros felújítsa az Abonyi utcai székház első emeleti dísztermét, melyben az egyház húsz év alatt sem tudta kijavítani a háborús károkat.

És hogy mi lett a TSZ-be száműzött egykori templomépülettel? Állapota miatt jó eséllyel hamar elnyelte a szocializmus utolsó két évtizedének egyik TSZ-átalakítása, de meglehet, hogy ma is egy kis falu határában harcol az elemekkel. Ha bármiféle információja van az épület további sorsáról, kérjük, ossza meg velünk a kommentek közt!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vote YES near Vote NO posters seen in Dublin's city center advocating repeal and calling for retention of the Eighth Amendment of the Irish Constitution - a referendum fixed for May 25th.
On Thursday, May 10, 2018, in Dublin, Ireland. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.