Kultúra

Hordozható református temploma is volt egykor Budapestnek

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 02. 10. 20:00

A világháborús pusztítást is túlélt épületet végül az 1966-os atlétikai vb tüntette el.
Korábban a témában:

térképes nézetben is követhető Ismeretlen Budapest sorozatunkban a köztéri műalkotások és emlékművek, valamint érdekes történelmű lakóépületek mellett már többször mutattunk be egyházi épületeket: a kelenföldi paneltömbök közé zuhant református űrhajót, vagy épp a Tisztviselőtelep központjában áló Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot. Ma mindketten büszkén állnak a város két, egymástól távoli pontján, vannak azonban olyan egyházi épületek, melyekre ma már nagyon kevesen emlékeznek, nyomaik pedig jobbára eltűntek a köztudatból: ilyen sorsra jutott például a középkori Európa legnagyobb zsinagógája, az attól néhány méterre álló, ma is látogatható Táncsics Mihály utcai zsidó imaház, vagy

a közel hatvan éves létezése során két, egymástól távoli egyházközséget is kiszolgáló hordozható református templom.

A mecénás Szilassy Aladárné által a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület külvárosi missziója számára építtetett, vasállványzaton álló, betonlapokkal fedett barakktemplom 1910. május 10-én nyitotta meg kapuit az egylet udvarán, a tisztviselőtelepi Család (ma Reguly Antal) utca 8-10. számú telkének hátsó felén, hogy két évtizeden át otthont adhasson a környék reformátusainak:

1912

 

A négyszáz főt befogadni képes, kéttornyú épület az első világháború éveiben a Vöröskereszt kisegítő hadikórházává alakult, melyben az egyesület diakonisszái is ápolták a harcokból sérülten hazatért katonákat.

A négy éven át tartó fegyverropogás, valamint a Tanácsköztársaság százharminchárom véres napja után újra a reformátusok – immár az evangélikusokkal karöltve – foglalták el az épületet, és használták azt a harmincas évek hajnaláig: 1930-ban ugyanis a Tisztviselőtelep, illetve a közeli Mária Valéria-telep reformátusai közös erővel megkezdhették egy Üllői úti – ma a Nagyvárad téri Református Egyházközségnek otthont adó – állandó templom építését.

A feleslegessé vált, vélhetően már kissé leromlott állagú épületet a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület 1932 őszén a budapesti ref. egyházmegyének ajándékozta, amely a legnagyobb gondokkal küzdő fővárosi közösséget, a közös alkalmaik idejére 1929-től a Keleti pályaudvar zajos és szűkös tanácstermében összegyűlő Baross téri fiókegyházat lepte meg vele.

A reformatus.hu által megtalált Fasori Harangszó vonatkozó, 1932. karácsonya előtt megjelent száma Hozzák a templomot címmel emlékezik meg az eseményről:

“A székesfőváros pedig a hordozható templom elhelyezésére a régi lóversenytér bejáratánál mintegy 600 öles telket engedélyezett a felállítására. A hordozható templom szétszedése, átszállítása és felújítása mintegy 7000 P.-be fog kerülni, azonkívül kerítéssel kell körülvenni és székekkel, szószékkel, villannyal kell felszerelni. A hordozható templomban lesz a lelkészi hivatal és oldalt még két kisebb összejöveteli terem. A templom előtt szép tér. […]”

A felszentelésre végül a következő év áldozócsütörtökjén (1933. május 25.) került sor: a Dr. Ravasz László püspök által vezetett szertartáson a főpolgármester, Huszár Aladár, valamint az egykori építtető Szilassy család tagjai is megjelentek.

Fotó: reformatus.hu

 

Az épületnek ma, nyolcvanöt évvel később természetesen már semmi nyoma, a Dózsa György út 3/c. helyén mindössze néhány fa, illetve az egykori Szent Domonkos utcai autóbuszgarázs felé menő út fogadja a járókelőket:

A modernizált templom számos más budapesti épülettel ellentétben súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélte Budapest ostromát, illetve az azt követő hónapokat – az 1945-ös térképeken még büszkén áll a ma a Magyar Sport Házának is helyet adó telek szélén:

1945

 

Elhúzódó – az 1956-os forradalom által is hátráltatott – helyreállítása után még közel két évtizedig, 1965-ig adott otthont a híveknek, de a Népstadionban rendezett 1966-os atlétikai Európa-bajnokságra készülő főváros egyetlen tollvonással halálra ítélte az öregedő épületet, mondván, hogy az

„rontja a Stadionhoz vezető út városképét”

– írja a gyülekezet honlapja, ahonnan az is kiderül, hogy az épületet nem csak szimplán lebontották, hanem egy fővárosi engedéllyel szociális célokra használható barakként egy Galga-menti termelőszövetkezethez került.

Az egyházközség a Fővárosi Tanács és a Református Egyház közös megegyezésének értelmében végül a nem csak sportolóként, de építészként is maradandót alkotó Hajós Alfréd által tervezett Abonyi utcai Zsinati Hivatal (ép.: 1909) épületébe költözött – az első tervek szerint csak ideiglenes jelleggel, de saját templom híján pedig ma is ott működnek.

A három évtized alatt már megszokott templomukat ugyan nem tudták megtartani, de a változásnak mégiscsak volt egy aprócska pozitív hozadéka: elérték, hogy a Főváros felújítsa az Abonyi utcai székház első emeleti dísztermét, melyben az egyház húsz év alatt sem tudta kijavítani a háborús károkat.

És hogy mi lett a TSZ-be száműzött egykori templomépülettel? Állapota miatt jó eséllyel hamar elnyelte a szocializmus utolsó két évtizedének egyik TSZ-átalakítása, de meglehet, hogy ma is egy kis falu határában harcol az elemekkel. Ha bármiféle információja van az épület további sorsáról, kérjük, ossza meg velünk a kommentek közt!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2012. február 7.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér 2B terminálja, ahol „bud:terminal 2b” feliratot helyeztek el. A Budapest Airport megújult arculatának megfelelõ jelzések nemzetközileg is könnyen értelmezhetõek, mert a magyar fõváros repülõterének IATA (International Air Transport Association, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) kódja: BUD. Ez a hárombetûs reptéri kód szerepel a feladott poggyászok címkéjén, a repülõjegyen és a beszállókártyán is.
MTI Fotó: Földi Imre
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.