Kultúra

Újpesten bújik meg az ország legrejtettebb holokauszt-emlékműve

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 01. 30. 10:46

A holokausztot túlélt szobrásznő hetven évvel ezelőtt saját élményei felhasználásával készítette el a négy jókora domborművet, mára azonban mindenki elfeledkezett róla.
Korábban a témában:

A hatmillió európai zsidó életét követelő holokauszt a modernkori történelem egyik legnagyobb népirtásaként vonult be a történelemkönyvekbe, de a zsidók mellett romák, homoszexuálisok, testi vagy szellemi fogyatékossággal élők, Jehova Tanúi, politikai és vallási ellenállók, valamint a szürreális összeesküvés-elméletek által övezett szabadkőművesek is áldozatául estek a Harmadik Birodalom által végső megoldásnak tekintett deportálásnak és megsemmisítésének.

Child survivors of Auschwitz show their tattooed arms, Poland, February 1945. Photo taken by a Russian photographer during the making of a film about the liberation of the camp. Children were dressed up by the Russians with clothing from adult prisoners. (Photo by Galerie Bilderwelt/Getty Images)
A haláltáborban találta meg élete szerelmét az auschwitzi tetováló
Egész életében hallgatott múltjáról a holokauszttúlélő házaspár.

A történtekről fővárosszerte emlékművek egész sora emlékezik meg: a Dohány utcai zsinagóga mögötti, levelein neveket tartalmazó szomorúfűz, az Emanuel-emlékfa
(Varga Imre, 1990), a Kozma utcai izraelita temető Hajós Alfréd által tervezett jókora építménye (1947), vagy a Cipők a Duna-parton (Pauer Gyula és Can Togay, 2005).

NEW YORK - AUGUST 19: George Soros, founder and chairman of the Open Society Institute and a billionaire investor, attends a forum addressing the global response to the flood in Pakistan at the Asia Society August 19, 2010 in New York City. The devastating flood, one of the worst in Pakistan's history, has affected about one-fifth of Pakistan's territory and left over 4 million homeless.   Spencer Platt/Getty Images/AFP
Meghalt Soros Györgyék megmentője
A Világ Igaza volt Brandeisz Elza, akinek családja zsidókat mentett a világháborúban.

A térképes nézetben is követhető Ismeretlen Budapest mai epizódjában ugyanakkor nem ezeket, hanem egy méltatlanul elfeledett, de annál erősebb művet mutatunk be:

az újpesti zsinagóga falán található négy, a holokauszt pillanatait bemutató domborművet.

A nyüzsgő Árpád úttól alig néhány lépésnyire, a szűk Berzeviczy utcában épült neológ zsinagóga a Dohány utcában álló óriási Ludwig Förster-műből (1859) inspirálódva 1886-ra született meg. Építészének – a korabeli lapok szerint Gränner, vagy Greier – pontos személye nem ismert, noha a szakirodalomban Böhm Henrik és Hegedüs Ármin közös terveként is jegyzik, pedig ők csak 1890-ben, illetve 1891-ben szereztek építészeti diplomát.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A háromhajós, oldalkarzatos épület főhomlokzatával tökéletesen beleillik a közép-európai zsinagógák sorába, köszönhetően részben az 1909-ben a legnagyobb magyar zsinagógaépítész, a legalább két tucat zsidó templomot is tervező Baumhorn Lipót bővítésének.

Az épületet a deportálások csúcsán, 1944-ben kifosztották és felgyújtották. Tizenhatezer újpesti zsidó sosem tért vissza a táborokból, a közösség egy része azonban – más városok zsidó rétegével ellentétben – túlélte a vészkorszakot, hazatérésük után pedig azonnal a zsinagóga helyreállításába kezdtek.

A szomszédos házat súlyos sérülése miatt lebontották, a közösségnek pedig sikerült megvásárolnia a szomszédos saroktelket. Kertjük így jóval nagyobbá vált, melyet ívesen forduló, négy méter magas téglakerítéssel szigeteltek el az utcától. A barna téglafalat azonban jó eséllyel túl kopárnak tartották, így a következő évben itt született meg a biztos halál elől az utolsó pillanatban megszökött magyar szobrászművész, Bán Kiss Edit (1905. május 21. – 1966. október 27.) a járókelők feje fölé magasodó munkája, mely négy kő domborművön (Deportálás, Kényszermunka, Haláltábor, Szabadulás) mutatja be a részben általa is megélt jeleneteket – a vagonok felé menetelő, csendőrök által kísért családok képét:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A vállukon ásót vivő, valamint csillét toló munkaszolgálatosokat, akik mögött egy nyilas halad:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A Harmadik Birodalom haláltáborainak legyengült, sovány emberekkel teli képét, háttérben a magas keményekkel, valamint egy horogkeresztes karszalagot viselő, hosszú kabátos katonával:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

És a szovjet katonák érkezése által jelentett felszabadulás pillanatát:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A Budapesten született, Düsseldorfban és a nagybányai művésztelepen, Réti Istvánnál tanult Bán Kisst 1944-ben Ravensbrückbe deportálták, ahonnan sikertelen öngyilkossága után a repülőgépmotorok gyártására átállított Daimler-Benz gyárba került. Itt már elkészített egy tizenkét képből álló, Táborélet képekben címet viselő rajzsorozatot, de az SS-felügyelőnők 1945 húsvétján megtalálták nála, majd megsemmisítették.

Budapesten, 1945 szeptemberében / fotó: Gesichter der KZ-Zwangsarbeit

 

1945 áprilisában egy halálmenetből sikerült megszöknie, majd hazatért. Megsemmisített rajzai helyett újakat készített: a táborbeli életet ábrázoló harminc vízfestményéből már szeptember 22-én kiállítás nyílt Budapesten.

A művek szerencsére túlélték az elmúlt hetven évet, a teljes sorozat itt látható.

1947-ben, a holokausztemlékmű elkészültének évében azonban emigrált: Svájcban, Marokkóban, Franciaországban és Angliában is élt, néha alkotva egy-egy festményt, 1966 októberének egyik éjjelén egy párizsi hotelben azonban önkezűleg vetett véget az életének.

Munkásságát csak a kilencvenes évek hajnalán, 1992-ben fedezte fel egy német filmes, Helmuth Bauer, aki öt évvel később egy dokumentumfilmet is készített róla:

A négy domborművet 1948-ban avatták fel: ekkorra Edit második férjével együtt már távol volt a magyar határtól. Neve épp ezért az avatáskor egyáltalán nem került elő, így sokáig azt sem lehetett tudni, ki volt a 280×80 centiméteres művek készítője. Bán Kiss műveinek jó része ma sem ismert, hiszen a magángyűjtemények, illetve lakások még számos elfeledett művet rejthetnek.

Fotó: Xhain

 

Berlinben, a Mercedes-Benz Arena közelében 2014 februárja óta egy rövid utca viseli a nevét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.