A mexikói festőművész, szobrász és író annak idején szakított a munkásokról, parasztokról idealizált képet festő muralistákkal és egy új művészeti mozgalom, a La Ruptura (elszakadók) élére állt. Cuevas az élet sötétebb oldalát ábrázolta, kicsavarodott, groteszk figurák jellemezték képeit és szobrait.
Híres “la cortina de nopal” (fügekaktuszfüggöny) manifesztumában azzal vádolta a muralistákat, hogy kaktuszfüggöny mögül látják a mexikói életet. Ezt a tradíciót támadta 1967-ben “időszaki” falfestményével is, amelyet csak egy hónapra állított ki egy hirdetőtáblán, majd levette.
Hetvenéves pályafutása alatt világszerte számos nagy gyűjteményben állították ki munkáit.
Pena Nieto mexikói elnök Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott:
Cuevas emléke az egyetemesség, a szabadság és az alkotás szinonimájaként marad fenn.
A festő 1934-ben született Mexikóvárosban, és már gyermekként a művészetek felé fordult, 14 évesen abban a művészeti iskolában állították ki először műveit, ahová járt. Mivel két évre ágyhoz kötötte a reumás láz, kimaradt az iskolából, de továbbra is képezte magát, fiatal felnőttként az elmegyógyintézet ápoltjait rajzolta, ahol fivére dolgozott.
1959-ben a Sao Pauló-i Biennálén grafikájával első díjat nyert, ezzel kinyílt előtte a művészvilág.
Provokatív művészete és személyisége miatt sok ellenfele volt, egyszer állítólag lövöldözés is volt az otthonánál. Egy Colima városának ajándékozott szobra, az Obszcén figura, amely egy durva, négykézlábra ereszkedett emberi lényt ábrázol, aki egyik lábát felemeli, mint a területét jelölő kutya, nagy felháborodást okozott, ezért a helyi önkormányzat eltávolította a köztérről.
1981-ben saját spermáját és a szexuális aktus közben készült EKG-görbéjét is kiállította az Élet jelei című tárlatán. A kiállításhoz készült katalógusban felajánlotta, hogy minden nőt megtermékenyít, aki tőle szeretne gyermeket. A hatóságok prostitúciónak minősítve bevonatták a brosúrát – mesélte 2000-ben egy vele készült interjúban. (MTI)
