Az ősi Egyiptomban elég érdekesen kezelték a halál intézményét, így a gazdagok, valamint az uralkodócsaládok tagjai elképesztő csodákkal teli sírokat kaptak, melyek tömve voltak kincsekkel, így aranyat és drágaköveket egyáltalán nem nélkülöző tárgyakkal, de a falakat is színpompás képek és feliratok díszítették, melyek a mindennapi életet, vagy épp az isteneket mutatták be.
Az elmúlt két évszázad feltárásai nyomán mára már elég pontos képet kaphattunk az előbb két részre szakadt, majd újra egyesült birodalomról, mely három és fél ezer éven át, a Római Birodalom i.e. 31-ben történt támadásáig közel változatlan formában maradt fenn, de a falfreskókon, illetve leírásokban feltűnő, a sírok bejáratához szánt halotti kertek létezéséről nem sikerült bizonyítékot szerezni.
Egészen mostanáig, hiszen a 18. és 19. dinasztia idején elhunyt gazdag egyiptomiak sírjainak otthont adó luxori Dra Abu el-Naga hegyen a Spanyol Nemzeti Kutatóintézet (CSIC) tudósai nemrégiben egy sír kapujának tőszomszédságában akadtak rá a négyszer hat láb, azaz 1,8 x 2,7 méteres, elétrő magasságú, de négyszögletes parcellákra osztott kertre.
A projekt vezetője, José Manuel Galán úgy véli, hogy minden parcella más növényfajnak adott volna otthont a túlvilági életben, ezt pedig az apró területről előkerült maradványok is bizonyítják majd.
A parcellák legnagyobbján egy cédrusbokor maradványaira, valamint egy datolyával és más gyümölcsökkel teli, négyezer éves edényre akadtak, de a többi is tartogathat meglepetéseket, hiszen
A kutatók most elemzik a begyűjtött magokat, de egy biztos: az eredmény mindenképp újraírja majd az egyiptomi halottkultuszról a tudományos világ által eddig tudottakat.
