A temetkezési helyeken három magasrangú férfi nyugodott, akiknek a sírokban talált feliratok alapján a nevét és a foglalkozását is sikerült megállapítani.
ókori egyiptom
Az eredetileg Luxorban felállított kőoszlop II. Ramszesz korára datálható.
A mintegy 4000 éves nyughelyben számos későbbi lelet is előkerült.
Az előkelő katonatiszt III. Ramszesz idején szolgált.
Az ásatások során számos lelet került elő, egy gyermek múmiájára is rábukkantak.
A lenyűgöző állapotú leleteket a karnaki templomkomplexum helyszínén fedezték fel.
A szakértők azt akarták felmérni, hogy az egyiptomi múmiák szaga mennyiben tükrözi a balzsamozáshoz használt anyagokat.
Az ókori Egyiptom egy fényűző villájánál fedezték fel a különös alkotást.
A kamra több mint 4000 éves, benne egy szarkofágot is felfedeztek.
A korabeliek gyakran tettek aranyból készült nyelvet az elhunytak szájába.
Több bronzkori lelet is ismert, amely részben meteoritvasból készült.
Hatvanhét műtárgy tért haza.
A politikai dezinformáció nem a modern kor találmánya.
Az ókori temetkezési hely mintegy 4000 éves lehet.
A bámulatos fegyver pengéjére II. Ramszesz fáraó nevét írták.
Az időszámítás előtti 6. századból származó épületben különböző tárgyakat fedeztek fel.
A kutatók egy, a Nílus deltavidékén található lelőhelyen végeztek feltárást.
A mintegy 3500 éve elhunyt nő múmiáját 1935-ben tárták fel.
A szakértők régóta vitatkoznak arról, hogy milyen technikákkal emelhették a Dzsószer-piramist.
A kutatók egy ókori egyiptomi lelőhelyen végeztek feltárást.
A kutatók képalkotó technológiával vizsgálták meg a leletet.
Szakértők egy csoportja ókori egyiptomi írnokok csontjait vizsgálta meg.
Az ókori kézirat tartalmának megfejtésében egy magyar kutató is részt vett.
Már az ókori egyiptomiak is próbálták kezelni a rákot.
