A Mars – Utunk a vörös bolygóra különlegessége, hogy párhuzamosan két síkon játszódik: 2016-ban és a nem is olyan távoli jövőben, 2033-ban. A jelenkor eseményei képezik a sorozat tudományos alapját: szakemberek, tudósok mondják el, miért is jó ötlet a Mars meghódítása. Az embereket a kihalás veszélye fenyegeti, ami csak akkor kerülhető el, ha bolygóközi fajjá válunk.
A sorozatban magyar színészek és statiszták is szerepet kaptak. Sarbó Kata már az első részben feltűnik; karaktere, Ava Macon matematikus a történet elejétől kezdve segíti az űrutazókat.
– Az űrhajós felkészítést Mae Jemison, egykori NASA-asztronauta tartotta. A tréning során megismertették velünk, hogy milyen fizikai és lelki megterhelést jelent az űrutazás, és milyen nehézségekkel szembesülnek az asztronauták a világűrben. Ez sokat segített abban, hogy még jobban megismerjük a karakterünket, és valósághűen tudjuk megformálni a szerepet.
A jelenben játszódó jeleneteket tekinthetjük a fikciós cselekmények előzményének is. Az első részben végigkövethetjük, hogyan kezdődött a Mars-expedíció, láthatjuk egy rakéta kilövésének kudarccal végződését, s pár másodpercre még Kennedy és Obama elnök szavait is bevágták. A jövőben játszódó jelenetekben indul a Marsra az első asztronauta-csapat.
Az első rész számos izgalmas jelenetben bővelkedik, már a felszállás előtti pillanatok is feszültségkeltők. Az űrutazók vezetője, Ben Sawyer (Ben Cotton), aki egyben a narrátor is, figyelmezteti társait: csak az tartson vele, aki a Marsra szállást tekinti élete céljának, mivel az utazás kockázatos, nem biztos, hogy mindannyian túlélik.
(Kedvenc szereplőt emiatt nem érdemes választani, mert nagy rá az esély, hogy az utolsó rész előtt búcsút kell neki inteni.)
Egy percre az asztronauták bőrébe képzeltem magam, átérezve zaklatottságukat: gyakorlatilag az életükről mondtak le. A néző könnyedén azonosulhat a karakterekkel, mivel az utazókban nemcsak a mindenre elszánt asztronautákat, de az érző szívű embereket is megismerhetjük. Hanah Seung (Jihae) például ikertestvérére emlékezik, Leslie Richardson (Cosima Shaw) pedig a Földdel együtt eddigi életét akarja maga mögött hagyni.
A földet érés szintén nem történik zökkenőmentesen. A zárójelenetben az asztronauták állomásuktól távol landolnak, ezért három napra elegendő levegővel, gyalog vágnak neki a 75 km hosszú útnak.
Aki nem bírja az izgalmakat, annak sem kell eltakarnia a szemét: a sorozat készítői a jelek szerint a – jelen esetben kicsit felesleges – szerelmi szálat sem hagyták ki. Amelie (Clémentine Poidatz) gyanúsan figyelmesen akarja megvizsgálni a sérülést szenvedett Bent.
Az idősebb vagy egyszerűen csak tanulni vágyó nézők számára lebilincselők lehetnek a jelenben játszódó epizódok, a tudósok magyarázatai is.
– Egy vezetőt alakítok, aki a fontosabb megbeszéléseknél van jelen, melyeket jellemzően krízishelyzetekben tartanak. Ő egy olyan figura, akinek hideg fejjel kell meghozni a legkomolyabb döntéseket is, ezért nagy nyomás nehezedik rá. Nem szabad hibáznia, hiszen választásai a misszió egész kimenetelére hatással lehetnek.
A Mars nagy részét Magyarországon vették fel: az űrhajóban játszódó jeleneteket az Origo Filmstúdióban, de dolgoztak a Magyar Rádió épületében, a Planetáriumban, a Bálnában és Gödöllőn is. Az űrhajón kívül zajló jelenetek helyszíne Marokkó volt.
A sorozat a nézők számára hihetetlennek tűnhet, pedig nagyon közel áll a valósághoz: a NASA 25 éven belül meg akarja hódítani a vörös bolygót. Ezzel régi álma valósulhat meg az űrkutatóknak: hiszen az oroszok már 1962-ben egy űrszonda Marsra lövését tervezték.
A sorozatot 171 ország tűzte műsorára, az első epizód hazai premierje november 13-án, vasárnap, 21 órakor lesz a National Geographic-on.
