A Rimanóczy Gyula tervei szerint a második világháború kitörésének évében, 1939-ben elkészült, eredetileg a Postaigazgatóság székházának helyet adó épülettömb (Dob utca 75-81.), az ország első, reprezentációs igénnyel épült modern középülete volt, mely évtizedek óta ad otthont a 7. számú postának.
Az apró helyiség túlélte a tömb Közlekedési- és Postaügyi Minisztériummá, majd a NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságává válását, sőt, még most is fogadja az üdvözlőlapokat és leveleket küldeni kívánó emberek sokaságát.
A helyiségbe belépve az elmúlt évtizedekben csupán a jól megszokott egyszínű falat és mennyezetet láthattuk, de ez nem mindig volt ám így: az épület átadásakor a mennyezetet egy nagyméretű freskó díszítette, melyet a díszítő festőként is ismert grafikus, Molnár C. Pál Horthy Miklós tiszteletére készített.
A teljes műről valószínűleg egyetlen fotó maradt fenn, ez a Tér és Forma magazin egyik, 1941-ben megjelent számában látható:
A modern mű középpontjában álló, Horthy Miklós országgyarapító feliratú márványoszlopon maga a változó megítélésű kormányzó látható ágaskodó lován, kezében kivont karddal. A két kisebb márványtömb közül a Trianon 1920 feliratú alacsonyabbat épp egy sornyi katona lába alatti viharfelhőből lesújtó villám hasítja szét, a magasabbat pedig az első bécsi döntés során újra Magyarországhoz került városok nevei – Komárom, Losonc, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács –, valamint az 1938-as évszám díszítik. A két oszlop között fekvő figurára ugyanazon felhőből kinyúló angyal csap le pallosával.
A freskó jobb oldalán nem kizárt, hogy a Szabadság térre néző Hazatérés temploma Dabasi Halász Géza és Győry Sándor által tervezett modern épületének leegyszerűsített részlete látható, melyet 1940-ben szenteltek fel, nevét pedig természetesen az első bécsi döntés során “hazatért” területek miatt kapta. A hasonlóság nem egyértelmű, de a történelmi döntéssel a városban talán ez az épület hozható leginkább összefüggésbe.
Az egész jelenetet angyalok kara nézi végig, akik a kor divatos frizuráiban hozsánnát zengenek.
Fotó: Wikimedia Commons
Arról semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésünkre, hogy a művet a második világháborút követően végleg elpusztították-e, vagy csak néhány rétegnyi vakolat alatt várja, hogy újra napvilágra kerüljön, de reméljük, hogy egyszer erre is fény derül.
