Kultúra
Eric Idle (Array)

Eric Idle: Kéne csinálnunk egy Monty Python-vallást

Kövesdi Miklós Gábor
Kövesdi Miklós Gábor

humorista, műfordító. 2015. 06. 04. 12:32

Interjú a legendás Monty Python hatodik legkedvesebb tagjával, aki szerint gyanús, hogy Isten azért teremtette az embereket, hogy megöljék egymást.

Ritka öröm a fordítónak, ha találkozhat a szerzővel, akinek a munkáit fordítja. Nekem immár másodszor adatott ez meg. 2006-ban Michael Palinnel hozott össze a jószerencse, most pedig abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Eric Idle adott nekem egy interjút.

Miközben leülünk, Idle az okostelefonját bűvöli.

Eric Idle: Elnézést, de Budára kell mennem, megnézem, hova.

KMG: Csak nyugodtan. 38 évet vártam rá, hogy találkozzunk, még 5 perc belefér.

A beszélgetésünket megelőző közönségtalálkozón már sok kérdés elhangzott. Eric nem hazudtolta meg magát, még most, 72 évesen is remek a humora. Galla Miklós megkérdezte, jól tudja-e, hogy a magyar az első idegen nyelv, amin bemutatják a Nem a Messiást. Mire Eric annyit felelt: „Nem, Amerikában is megcsinálták már.”

Miközben várok, felidézem magamban mit nem szabad kérdezni tőle. Eric Idle A Mohó Gazember naplója című könyvében ugyanis leírta, mit nem szabad kérdezni a Monty Python-tagoktól:

a) Hogyan álltak össze?

b) Honnan jött a Monty Python elnevezés?

c) Melyik a kedvenc jelenete?

d) Maga a buzi?

e) Maga melyik?

f) Összeállnak még valaha?

g) Maga Mike?

Végre rám néz, de az interjú rendhagyóan indul: ő kérdez engem.

Miért olyan népszerű Magyarországon a Monty Python?

Természetesen, mert nagyon vicces. De ezen túlmenően… Nálunk elsőként a Gyalog galoppot mutatták be, valamikor a nyolcvanas évek végén. Nagyon jó fordítást kapott és remek magyar hangokat, ezért hamar népszerű lett. A Monty Python Repülő Cirkusza pedig szinte közvetlenül a rendszerváltás után jött be, és nagyon sok minden, ami a műsorban megjelent paródiaként, nekünk akkor vált valósággá: show-műsorok, tévés vetélkedők, reklámok, szappanoperák, egymással versengő politikusok… könnyű volt azonosulni vele.

Végre magamhoz ragadhatom a szót.

A Mohó Gazember naplója című könyvedben írod, hogy zavarba hoz, amikor interjút kell adnod, mert az emberek általában a Monty Python csoport Eric Idle-jét szeretnék megismerni, te viszont már egészen más ember vagy. Kicsoda Eric Idle most?

72 éves vagyok. Két gyerekem van, az egyikük 42 éves. Kétszer nősültem. Író vagyok. Nem szeretem a filmeket, nem szeretek filmekben szerepelni. Tíz éve nem játszottam egy filmben sem. Szeretek új dolgokat kitalálni. Szeretek John Duprez-vel dolgozni. 35 éve dolgozunk együtt. Hosszabb ideje, mint ameddig a Pythonnal. Szeretek musicaleket írni, szeretem a zenés színházat. Szeretek csak írni, és látni, mi pattan ki a fejemből.


Fotók: Fotó Művek

Mit tartasz a legjobb Pythonon kívüli munkádnak?

A Pythonnal 1983-ban, Az Élet Értelme című filmmel véget ért a közös munka. Utoljára 1982-ben álltunk együtt színpadra, a Hollywood Bowlban.

A tavalyi O2-beli emlékelőadást leszámítva.

Igen. Valamiért engem választottak, hogy szerkesszem és rendezzem meg az előadást. Hónapokon keresztül dolgoztam, a többiek pedig csak odaállítottak két héttel a bemutató előtt. (nevet)

A végeredmény nagyszerű lett.

Az lehet, de nem fizettek meg rendesen. (nevet) Az önálló munkáim közül szeretem a Rutlest (a Neil Innesszel közösen írt Beatles-paródia – a szerk.), a Spamalotot, a Nem a Messiást… Szerintem A Mohó Gazember naplója a legjobb könyvem, mert közel áll a valósághoz, és vicces, ugyanakkor mozgalmas.

Nagyon sok történettel az életedről.

Pontosan. Másképp unnám magamat. Nem szeretek magamról írni. Unalmas.

Kinek az ötlete volt a Brian élete?

Az enyém. Azért mondhatom ezt, mert amikor a Gyalog galopp bemutatója volt New Yorkban, megkérdezték, mi lesz a következő filmetek? Mire én benyögtem: Jézus Krisztus – glóriára vágyva. Csak poénból. Ott találtam ki. De aztán belegondoltunk, és rájöttünk, hogy még senki nem csinált vígjátékot a vallásról. Soha! Ha vígjátékot írsz, csodálatos érzés szűz területre bukkanni, amire még senki se gondolt.

Az biztos, hogy nagyon úttörő film.

Soha nem tudtuk volna leforgatni, ha nincs George Harrison. Ő adott rá pénzt. A mai napig nem tudtuk volna megcsinálni. A stúdiók azt mondták, megőrültetek!

A hatodik legkedvesebb Python

Eric Idle 1943-ban született. A Monty Python második legfiatalabb, és saját bevallása szerint hatodik legkedvesebb tagja. Cambridge-ben végzett angol szakon.

A Monty Python mellett számos tévéműsorban és filmben szerepelt, többek között: A hiba nem az önkészülékében van, Rutland Weekend Tv, Rutles – All You Nerd is Cash, Európai vakáció, Münchausen báró kalandjai, Apócák a pácban, Casper, Lökött örökösök, III. Shrek.

Több könyvet írt, melyek közül a Hakni az űrben, és A mohó gazember naplója magyarul is megjelent.

Eric Amerikában él, kétszer nősült és két gyermeke van, a 42 éves Carey, és a 25 éves Lily.

Tehát mondhatjuk, hogy ha nincs George Harrison, most nem ülünk itt, hisz a Nem a Messiás se jött volna létre.

Ahogy mondod!

Számomra egy érdekes dolog a Brian életével kapcsolatban, hogy a Monty Python, de te is az önálló pályafutásod során, rengeteg jelenetben, viccben foglalkoztatok a vallással. Ott a Püspök jelenet, az Egyházrendőrség, a Bankrabló plébános vagy a Sperma dal. Személyes kedvencem tőled a Killing For God (Istenért ölsz) című dal. Attól félek, sose fogja elveszíteni az aktualitását.

Igen, ezt csinálják az emberek. Istenért ölnek. Mintha Isten azért teremtene embereket, hogy megöljék egymást.

Pedig, ha Allah sértve érzi magát, szerintem meg tudja oldani.

Pontosan! Ugyanezért gondolom, hogy az egyházakat meg kell adóztatni. Mert ha Isten nem engedheti meg magának, akkor ki? Amerikában is mindig ezt mondom, meg kéne adóztatni az egyházakat. Úgy értem, ott a szcientológia, nem fizet adót. Egyház. Marhaság! Épp a múlt héten mondtam New Yorkban, hogy kéne csinálnunk egy Monty Python-vallást. Hogy ne kelljen adót fizetnünk. Úgy hívnánk Briantológia.

Lehetek a magyarországi püspökötök?

(Idle nevet)

De térjünk vissza a Brian életére.

A Brian élete egy vallási film. A szövege vallásos szöveg. Jézus Krisztus kétszer is megjelenik benne. Egyszer a születésekor és egyszer a hegyi beszédben. Nem tagadja, hogy Jézus Krisztus létezett. Az emberek nem értik a vicces alapötletet: ha összetévesztenek a Messiással, az egy rémálom. Nagyon vicces, mint egy Woody Allen-poén. Ettől olyan ötletes és tiszta, és ez az oka, hogy nagyon sok vallásos ember nem sértődik meg miatta. Mert nem a vallásról szól, hanem két személy összetévesztéséről. Briannek esélye sincs egész idő alatt: csak egy áldozat. Miután összetévesztik a Messiással, meg kell halnia.

Sok hívő embert ismerek – én is az vagyok –, és a többség szereti a Brian életét, még akár lelkészek és püspökök is, mert úgy gondoljuk, a film nem az egyházakból vagy a vallásos emberekből űz viccet, csupán egy bizonyos vallásos viselkedésből.

A követőkről szól. Arról, hogy valamit isteni tulajdonságokkal ruháznak fel, és egyházat szerveznek köré. Arról vitatkoznak, hogy a sarut kövessék vagy a tököt. Amikor valamiből doktrína lesz. Úgy gondolom, a vallás egy evolúciós lépcsőfok az állatok és aközött, amivé egyszer válhatunk. Az állatoknak meg kellett tanulniuk a morális viselkedést. Hogy az evés, gyilkolás, párzás nem minden. Minden vallás körülbelül négy évszázadon belül jött létre.

A Spamalot után adta volna magát, hogy a Brian életéből is musical legyen. Miért választottad mégis az oratórium műfaját?

Két okból. Az első, hogy John Cleese azt mondta: Nem tudjátok megcsinálni, mert meg fognak ölni érte. A másik, hogy van egy unokatestvérem, Peter Oundijan, aki a Torontói Szimfonikus Zenekar vezetőkarmestere. Régóta nógatott, hogy írjak neki valamit, mert mindig keresi az új lehetőségeket, hogy becsalja a fiatalokat a szimfonikus zenekar koncertjeire. Először csak néhány dal lett volna, de aztán arra gondoltam: ha már egyszer a Messiás bibliai történetét oratórium formában mondják el Handel Messiásában, nagyon vicces lenne Brian történetét is halálosan komolyan, oratórium formában megírni. Aki NEM a Messiás.

eric Idle, KMG (Array)Eric Idle és Kövesdi Miklós Gábor

Elképzelhető, hogy írtok egy olyan musicalt, ami egyáltalán nem Python vonatkozású, hanem teljesen új ötlet?

Igen. Dolgozunk is valamin.

Elárulhatsz valamit róla?

Nem, mert ellopod. (nevet) Nem mondhatod el. Különösen, amikor még dolgozol rajta.

Csak félek, nem lesz még egy lehetőségem, hogy megkérdezzem.

Tudod, az emberek meghallják egy interjúban, és azt mondják: ez jó ötlet. Aggódnék… Egyébként éveken keresztül írtunk egy darabot. A címe: Halál – a musical. Megírtuk az egészet, de nem mentünk vele semmire.

Pedig nagyon jó téma!

Kiváló téma, de nem éppen Broadway-re való…

A halál mindenkit érdekel.

Megmondom őszintén, én azért írok, mert engem érdekel. Ha nem érdekel, amiről írsz, akkor nem tudsz írni. Megpróbálod mederbe terelni az élményeidet.

1987-ben a Mikado című Gilbert-Sulliven operett címszerepében énekelted a Little List Songot, amelyben olyan személyeket sorolsz, akiket szükség esetén nyugodtan ki lehet végezni, mert a kutyának nem hiányoznának.

Igen. Nagyon élveztem, minden este frissítettem a listát aktuális személyekkel, utalásokkal.

Ma kit tennél fel a „kicsi listára”?

A szcientológiát és Sepp Blattert!

Nem a Messiás

Május 31-én mutatták be a Papp László Sportarénában a Nem a Messiás – Csak egy haszontalan fiú című oratóriumot. A kerettörténet szerint – melyet a londoni előadáson Michael Palin ismertetett női ruhában, Budapesten pedig Galla Miklós – az oratórium Monty Python evangélista Brian könyve című apokrif írásán alapul, amely örökre megváltoztatta a narrátor életét és nemét.

Eric Idle elmesélte, hogy amikor Michael megtudta, hogy az egyik szerepét női hangon kell játszania, megkérdezte:

– Női ruhában kell játszani?

– Nem.

– De lehet?

Maga a mű egy nagy összekacsintás a rajongókkal. Ha nem ismered a Brian életét, valószínűleg nehéz követni a történéseket. De az előadás egyik fő humorforrása épp a lelemény, hogy a magadban levetített filmkockákat hogyan ültették át más médiumra. Kicsit hiányoznak olyan kultikus jelenetek, mint a három királyok vagy a kövezés, de kárpótlásul kapunk új poénokat és többórányi csodálatos zenét.

A magyar szereplők, Galla mellett Janza Kata, Heiter Melinda, Homonnay Zsolt, Hajdú Steve és Pintér Dömötör, nem okoztak csalódást, igazi hollywoodi minőségű produkciót nyújtottak. Hajdú Steve-et külön csodáltam. Nem lehet könnyű, hogy ugyanazt a dalt kétféle magyar szöveggel is el kell énekelnie, hisz az Allways Look ont the Bright Side of Life című kultikus sláger nem maradhatott ki a műből, amely elhangzik – természetesen más fordításban – a Spamalotban is, melyben Steve ugyancsak szerepel.

Az oratórium jellegéből adódik, hogy nem olyan könnyű befogadni, mint akár a filmet, akár a Spamalotot, de sokszínű zenei kavalkádjával és fergeteges poénjaival igazi ínyencfalat minden zeneszerető Monty Python-rajongónak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.