A svéd királyi akadémiához tartozó Svéd Akadémia indoklása szerint Mo Jen egy sajátos műfaj, a “hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent. Az író egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet – fűzte hozzá indoklásában a bizottság.
Kalmár Éva sinológus szerint az ellenzékiként indult alkotót mára a legnagyobbak között emlegetik, megbecsült szerzőnek számít a hivatalos kínai irodalmi közvéleményben is. “A hírnevét az a regény alapozta meg, amelyből Csang Ji-mou rendező készített filmet 1987-ben. A Vörös cirokmező 1988-ban Arany Medvét is kapott Berlinben”. A kutató az életműből kiemelte Mo Jen egyik 1989-es, Szeszföld című szatíráját, valamint a Dús keblek és széles fenekek című könyvét.
“Egy nagy író, tehát feltétlenül megérdemli az irodalmi Nobel-díjat” – fogalmazott a sinológus, aki szerint az elismerés odaítélésében szerepet játszhatott az is, hogy 2000-ben Kao Hszing-csien, egy emigráns kínai író kapta a Nobelt, amit a hivatalos kínai irodalmi közvélemény rossz néven vett. “Most egy kicsit kompenzált az akadémia” – jegyezte meg.
“Egy olyan íróról beszélünk, akinek művei realista alapokon nyugszanak, viszont hangneme erősen szatirikus, keserű. Szerkezetileg viszont igen csapongó, szabad írásokat alkotott” – fogalmazott Kalmár Éva, megjegyezve, hogy Mo Jen novellaíróként is jelentős, holott a kínai irodalomban a műfaj nincs igazán előtérben.
A díjat minden évben – Alfred Nobel végakaratának megfelelően – az a szerző veheti át, aki “az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járul hozzá”. Tavaly hazai pályán maradt a díj, azt a svéd költő,Tomas Tranströmer nyerte meg. Magyar író eddig egyszer, 2002-ben részesült az elismerésben, akkor Kertész Imre díjának örülhettünk.
Mint írtuk, várománysoként emlegették Murakami Haruki japán regényírót, Adonis szíriai költőt, a kanadai Margaret Atwoodot és Alice Munrót, de az amerikai Philip Roth vagy Joyce Carol Oates neve is felmerült. Nádas Péter magyar író neve szintén évek óta szerepel az esélyesek között.
Minden évben a hagyományokat szigorúan követve választja ki 1901 óta az irodalmi Nobel-díjasokat a Svéd Akadémia. A testület összetételét és munkáját még régebbi, az akadémia 1786-os alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák. A svéd nyelv ápolására létrejött intézmény – amely a királyi akadémiák sorába tartozik – az előírások szerint összesen 18 embert számlál, mindannyian életre szóló tagsággal bírnak.
Az irodalmi Nobel-díjasról szóló döntést az akadémián belüli, öt tagból álló bizottság készíti elő. A testület tagjait három évre választják, jelenleg a 78 éves Per Wästberg az elnöke, és soraiba tartozik még Horace Engdahl (63), Kjell Espmark (81), Katarina Frostenson (58), valamint Kristina Lugn (52). A Nobel-díjról folytatott tanácskozások 50 évig titkosak.
A De Aderton, azaz a Tizennyolcak néven emlegetett akadémiát évek óta bírálatok érték, mondván, hogy túlságosan is Európa-központú. A testület ezért az utóbbi időszakban a korábbinál több szakértőt kér fel, hogy nagyobb figyelem háruljon az Európán kívüli nyelveket képviselő írók alkotásaira.
A jelölési folyamat első lépéseként a bizottság 600-700 szervezetet vagy személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazott személyére. Ajánlást korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények, illetve írószövetségek is tehetnek. Saját magát senki sem jelölheti, az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba.
Ezt követően a Nobel-bizottság névsort állít össze, amelyet végül az akadémia ötfősre szűkít. A tagok ezek után tanulmányozzák a jelöltek munkáját, majd beszámolókat készítenek.
A díjazottról október elején szavazással döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel-díjat, melyet Alfred Nobel (19833-1896) kémikus, feltaláló és multimilliomos alapított.
A 8 millió svéd koronával járó irodalmi elismerést Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Stockholmban.
