A kiváló amerikai irodalmár hatása ma is eleven. Misztikus történeteinek erőteljes, látomásosképekben feltáruló, csavaros logikája miatt a krimi és a sci-fi műfaja egyaránt a nagy elődök közötttisztelheti az önpusztító életet élő, nehéz sorsú költőt. Írásainak tömörsége, markáns, lidércesképekből építkező fogalmazásmódja, s nem utolsó sorban a történetekben alkalmazott sajátossuspense-technika a film számára is inspiráló hatású volt. Főleg, ami a film nyelvezetét illeti, úgyáltalában. Más kérdés, hogy jónéhány megfilmesített műve között alig találni említésre érdemest.
Ez sem tartozik közéjük. Mondjuk, nem is Poe írásai alapján készült, de a sűrű életrajzi hivatkozásokmellett azért itt-ott elhangzik egy-két idézet is. Ám az egésznek, úgy ahogy van, semmi köze a nagyvizionáriushoz.
Ez a Poe nevű főszereplő elsősorban egy XIX. századi celeb, tévé-show híján újságba irkál, iszik,kötekedik, henceg, és túl van már művészi fénykorán. Mígnem egy őrült gyilkos jelenik meg a színen,aki a valóságban is végrehajtja a híressé vált novellákban bemutatott bűntényeket. A rendőrségezért a szerzőhöz magához fordul; a felügyelő és az író együtt próbálják megfejteni, hol és hogyanfog lecsapni újra a gyilkos. A történetről többet elárulni nem illik. Legyen elég annyi, hogy a szkriptetjegyző páros (köztük az egyiket Shakespeare-nek hívják, igaz, csak Hannah, de nem baj, van ilyenhorgászbot is) erejéből a Poe írásain való élősködésnél egyébre nem futotta. Ötleteik nyakatekertek,logikátlanok. Nem egy magasabb cél érdekében irreálisak, hanem merő tehetségtelenségbőlkifolyólag. Kifejezetten mostohán bánnak a bűnfilmet a rejtvényfejtés izgalmáért (is) kedvelőnézőkkel, a film utolsó negyedórájára előhúzott elkövetővel. A rendezés korrekt és jellegtelen.A szereplők másodvonalbeli szakemberek, híján minden karizmatikus kisugárzásnak. Ez akkor alegnyilvánvalóbb, amikor megjelenik köztük egy epizódszerepben a produkcióba tévedt BrendanGleeson (Erőszakik, A Guardista), a vérbeli színész. Akkor döbbenünk rá, hogy ez a felületes erőlködésakár érdekes is lehetne. A főszerepet az eredetileg kiszemelt sztárok lemondása helyett beugró,joviális John Cusack kapta, akinek arca nem csak külsőleg nem idézi fel Poe baltával faragott, vásottvonásait, s nem csak az íróról készült közismert dagerrotípián megfigyelhető, könyörtelennek tűnő,vesébe látó tekintetet képtelen reprodukálni, de szimpla alkoholistának, éles eszű titokfejtőnek,szerelmes férfiként sem hiteles.
A produkció részben Budapesten forgott. Konkrétan abban az utcában (is), ahol lakom. Nem értemeg a böhöm díszletet kerülgetni.
Ajánljuk: a másodosztályú thrillerek szerelmeseinek.
Nem ajánljuk: Poe rajongóinak. Kár reszkírozni a gutaütést.
The Raven – színes, feliratos amerikai-magyar-spanyol thriller, 2012. Rendezte: James McTeigue.Szereplők: John Cusack (Poe), Luke Evans (Emmett Fields), Alice Eve (Emily), Brendan Gleeson(Hamilton ezredes), Brendan Coyle (Reagan), Oliver Jackson-Cohen (Cantrell), Kevin McNally(Maddux), Sam Hazeldine (Reynolds). 111 perc. Forgalmazó: Big Bang Media.
Hazai bemutató: május 17.
