A Niko Partners jelentése szerint az arab videójáték-piac 2024-ben 1,9 milliárd dollárra nőtt, 2025-re pedig 3,12 milliárdra prognosztizálják. Bár ez még mindig csak apró része a játékok globálisan 281 milliárd dolláros piacának, a bővülés komoly potenciált rejt.
A 2024-es globális listát napi két óra játékidővel Egyiptom vezeti, a második helyen 1,44 órával Szaúd-Arábia áll, a negyedik pedig az Egyesült Arab Emírségek 1,28 órával. Míg az olajban nem dúskáló országok játékosai kalóz- és ingyenes játékokkal töltik idejüket, a gazdagabbak hajlandók a zsebükbe nyúlni. A legtöbben mobilon nyomják, 2023-ban Szaúd-Arábia 24,8 millió játékosa átlagosan 45,6 dollárt költött egy évben vásárlásokra, a legnépszerűbb konzol a Playstation.
Összesítve a regionális piac közel 60 százalékát Szaúd-Arábia adja. A sivatagi királyság ráadásul komoly babérokra tör: 2023-ban 40 milliárd dolláros alapot hoztak létre, melynek célja, hogy az ország az e-sport globális hubjává váljon, ugyancsak 2023-ban pedig a királyság a Nintendo legnagyobb külföldi befektetője lett.
Harcban a gonoszok ellen
A Közel-Keletnek nincs jelentős játékipara, így a térségről szóló produkciók java nyugati és távol-keleti stúdiók munkája. Az arab karaktereket felvonultató játékok ismert sorát 1983-ban nyitotta az Atarira kiadott Arabian, amelyben egy turbános pixelhalmazzal kellett átjutni Az Ezeregyéjszaka meséi által ihletett pályákon. Ez a romantikus ábrázolásmód sokáig elkísérte a játékokat, gondoljunk az 1989-es Prince of Persiára, amely külsőségeiben szintén a mesegyűjtemény világából táplálkozott.
A történelem azonban közbeszólt. Az Izraellel való konfliktusok,
az 1991-es Irak elleni hadjárat, majd 2001. szeptember 11-e és a nyomában járó „terror elleni háború” elhozta az „arabdaraboló” játékok idejét.
Az Electronic Arts által jegyzett 1998-as Jane’s IAF: Israeli Air Force-ban például az 1967-es, az 1973-as, illetve az 1982-es libanoni háborúkban, valamint Irak, Szíria és Libanon területén végrehajtott akciókban kellett legyőzni az ellenséget. Az iraki háborút feldolgozó játékoknak pedig valóságos dömpingje kezdődött. A prímet a Call of Duty-sorozat vitte, melynek az – egyebek mellett – 2007-ben kiadott Modern Warfare című részében egy Khaled al-Asad nevű, vélhetően arab, de egészen biztosan gonosz karaktert kellett legyőzni a klisékkel teli, sárgán filterezett „Arabisztánban”.
Persze időről időre akadtak produkciók, amelyek nem tüntették fel teljesen negatív színben a Közel-Keletet. Ezek jellemzően az olyan történelmi tematikájú játékok voltak, mint az Age of Empires 2, a Stronghold Crusader, a Civilization III: Conquests, a Civilization IV és az Assassin’s Creed, melyekben a játékos arab seregeket és karaktereket is irányíthatott. Mi több, a 2002-es Stronghold Crusade kifejezetten pozitívan szólt Szaladin szultánról, Oroszlánszívű Richárd legyőzőjéről.
Az összkép viszont nem volt túl rózsás, és az arab gamerek évtizedeken át német társaik sorsában osztoztak, akiknek időről időre nemzetük gonoszai ellen kellett felvenniük a kesztyűt. Ez persze nem mindenkit zavart. Az 1999-ben útjára induló Countrer-Strike-sorozat például generációs élmény lett, mely összekötötte Casablanca, Kairó, Damaszkusz és más városok félhomályban úszó internetkávézóinak fiatal közönségét. A jellemzően 16–21 éves srácokat kevéssé érintette meg a nagypolitika, így a sokszor arab fejkendőt viselő terroristákat maguk is terroristáknak nevezték, és örömmel aprították is őket.
Digitális ellenállás
Nem tetszett mindez a damaszkuszi székhelyű Afkar Mediának, amely a nyugati játékok népszerűségére válaszul 2001-ben piacra dobta a Romok alatt című FPS-t (first person shooter – belső nézetű lövöldözős játék), majd pár évvel később annak második részét, az Ostrom alattot, melyekben egy palesztin ellenálló bőrébe bújhattak azok, akiket nem rettentett el a már megjelenésekor is idejétmúlt grafika. A játékosok kődobáló fiatalként kezdték, majd egyre komolyabb fegyverekkel játszhatták újra az intifáda különböző szakaszait Izraelben, a palesztin területeken és Dél-Libanonban. A fejlesztők ezt követően szakítottak a formátummal, és 2005-ben Quraish néven valós idejű stratégiai játékkal jelentkeztek, melyben a gamerek a korai arab/muszlim hódítások nagy csatáit játszhatták újra a bizánciak, perzsák és mások ellen.
Amit az Afkar Media elkezdett, a Hezbollah, pontosabban a libanoni szervezet Központi Internetes Irodája folytatta, mikor 2003-ban kiadta a Special Force nevű, Genesis3D enginen futó FPS-t, melyben egy Hezbollah-fegyveres bőrébe bújva kell Dél-Libanonból kiűzni az izraelieket. Hogy ez jól menjen, a gyakorlópályán izraeli politikusok, köztük Ariel Saron akkori miniszterelnök és Saul Mofaz védelmi miniszter arcképeire kell lövöldözni. A missziók között megjelenő töltőcsík izraeli zászlók sorából áll, melyek lassan végigégnek, a játék végén pedig nem más, mint a Hezbollah az idén szeptemberben likvidált főtitkára, Haszan Naszrallah adja át a kitüntetést. A 2006-os Izraellel vívott háború inspirálóan hatott a Hezbollah szoftverfejesztőire, így 2007-ben kijött a CryEngine kalóz verzióján futó Special Force 2. A síita szervezetnek a következő nagy dobáshoz több mint tíz év és egy újabb való életből vett inspiráció kellett: 2018-ban Holly Defense néven újabb FPS-t jelentettek be, melyben ugyancsak egy Hezbollah-milicista bőrébe bújva kell az Iszlám Állam terroristáit likvidálni Szíria területén.
2006-ban ezért az al-Káida médiaosztálya kiadta a Quest for Bush nevű FPS-t, mely a három évvel korábbi spanyol Quest for Saddam módosított, kevésbé humoros verziója volt. A játékosnak hat küldetésen (köztük olyan címűeken, mint „A dzsihád kezdete”, az „Amerikai pokol” vagy a „Patkányvadászat Bushra”) kell átlövöldöznie magát, míg eljut a „főgonoszig”. Később az Iszlám Állam is jelentkezett saját játékkal, mégpedig a Salil el-Sawarem, azaz pengék csörrenése nevű, machinima alapú GTA-utánzattal.
Lokalizált slágerek
A fenti játékok azonban nem lettek túl népszerűek, részben gyenge kivitelezésük miatt, nagyobbrészt pedig azért, mert a készítőkkel és politikai agendájukkal a közel-keletiek nagyobbik része nem tudott azonosulni. Az arab fiatalok azóta is a nagy nemzetközi neveket kedvelik. Az eladási listák alapján a legnépszerűbb játékok toplistája az alábbiként alakult 2023-ban a Közel-Keleten:
- EA Sports FC 24 (korábban: FIFA)
- Assassin’s Creed (a teljes sorozat)
- Grand Theft Auto (a teljes sorozat, de különösen az V)
- Call of Duty (a teljes sorozat)
- Fortnite
- PUBG
- Free Fire
- Need for Speed (Old but Gold)
- NBA 2K (a teljes sorozat)
- Tekken
A konzervatív és vallásilag is szigorú térségben azonban nem minden megy át a cenzorokon. Szaúd-Arábiában a The Last of Us Part II és a Final Fantasy XVI van betiltva a homoszexuális jelenetek miatt. Hosszabb a lista az Egyesült Arab Emírségekben, ahol a cenzori szerepet betöltő Nemzeti Média Bizottság döntése értelmében egyebek mellett a Darksiders, a Fallout: New Vegas, a teljes Grand Theft Auto, a God of War és a Watch Dogs széria tiltólistán van túlzott erőszak, meztelenség vagy homoszexualitás ábrázolása miatt. Persze van kiskapu, a játékosok könnyedén hozzájuk juthatnak kedvenceikhez a digitális store-ból.
2021-ben a Call of Duty: Vanguard’s Zombies okozott regionális felháborodás hullámot, mivel egy jelentében széttépett Korán hevert a padlón. A szent könyv virtuális meggyalázása miatt a közösségi médiában útjára indult a #No_Call_of_Duty, a Call of Duty Middle East pedig közleményt adott ki, melyben elnézést kért, és a Korán eltávolítását ígérte. Az idén Kuvaitban pedig a Black Ops 6-ot tiltották be, mely az első öbölháború, azon belül Kuvait iraki lerohanásának idejében játszódik, és ezért rossz emlékeket idéz az emberekben.
A profit azonban minden felett áll, így a nagyobb játékfejlesztők igyekeznek adaptálni játékaikat a közel-keleti piac igényeihez. A FIFA-ban például van arab nyelv opció, és a játékban helyi csapatok is szerepelnek. Az Ubisoft pedig már 2011-ben megnyitotta műhelyét Abu-Dzabiban, ahol egyebek mellett a globális közönségnek szánt játékok arab nyelvi és kulturális adaptációját végzik.
Felismerték azt is, hogy az arab gamerek szívesen látnának olyan karaktereket, akikkel tudnak azonosulni. A Street Fighter franchise-on belül ezért 2023-ban debütált Rashid, aki leírása szerint laza fickó, egy gazdag közel-keleti család legidősebb fia.
A Tekken erre egy arab női karakterrel, Zafinával válaszolt. Mindezt a legmagasabb fokra a francia Ubisoft járatta az Assassin’s Creed sorozattal, melynek az Origins (2017), majd Mirage (2023) részei a Közel-Keleten játszódnak. Az utóbbiban az utcai tolvajból aszasszinná lett Bászim bőrébe bújva barangolhatunk a középkori Bagdadban, ahol a Rend vezetőinek likvidálása közben az Abbászida birodalom kulturális vívmányairól is sokat tanulhatunk.
Sayfo Omar
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
