Nagyvilág

Mivel érdemeltek ki ekkora pofont a demokraták?

Kent Nishimura / Getty Images
Kent Nishimura / Getty Images
Miért működött a bevándorlásellenes retorika a latinók körében? Miért nem mobilizálta a női szavazókat az abortusz kérdése? Már az év elején eldőlt, hogy bukni fognak a demokraták? Sebők Miklóssal kerestük a magyarázatot a történelmi Trump-siker okaira.

Alapvető problémák voltak a demokrata választási stratégiával – ez olvasható ki nemcsak a földcsuszamlásszerű republikánus győzelemből, de a választói mintázatokat megrajzoló exit poll adatokból is. Kamala Harrisnek nem sikerült az urnákhoz vinni a pártja szempontból kulcsfontosságú demográfiai csoportokat, miközben Donald Trump a saját bázisának megmozgatása mellett hatalmas szeletet hasított le a fiatal és kisebbségi szavazatokból is.

Gyakorlatilag nincs olyan bázisa a demokrata párti koalíciónak, ahol ne csökkent volna a támogatásuk. Összességében elvesztettek 13 millió szavazatot 2020-hoz képest. Ez földrengésszerű, döbbenetes visszaesés: elvesztették a szavazóik mintegy hatodát

– mondta Sebők Miklós politikatudós, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, akivel annak jártunk utána, mi miért történt az amerikai elnökválasztáson.

A Holdról is látszott

Trump a számok nyelvén akkora győzelmet aratott idén, amekkorát még egy republikánus sem az új évszázadban. Ha a maradék két billegő államot is megszerzi, 312 elektori szavazata lesz (legutóbb 1988-ban volt ennél több republikánus jelöltnek, akkor George Bush aratott sima győzelmet), ráadásul bár Trump harmadszor indult el az elnöki címért, most először fordul elő, hogy ő kapja a legtöbb szavazatot. 2016-ban úgy tudott nyerni, hogy az elektori kollégiumban az övé lett a többség, holott Hillary Clintonra több amerikai szavazott. Most ez is máshogy alakult: habár több helyen még zajlik a szavazatszámlálás, 87 százalékos feldolgozottságnál Trump 72 millió szavazatot, az összes leadott voks több mint 50,8 százalékát szerezte meg, míg Harrisnek 68 millió szavazattal, az összes voks 47,5 százalékával kell beérnie. Jelenleg 4,7 millió a szavazatkülönbség kettejük között. Amikor legutóbb, 2004-ben George W. Bush republikánusként több szavazatot szerzett, mint demokrata kihívója, John Kerry, csak 3 millió szavazat volt a differencia.

Az már a választási éjszaka előtt tudható volt, hogy a hét csatatérállam – ahol a 244 millió amerikai választópolgár mindössze ötöde él – dönt majd arról, ki költözzön a Fehér Házba. Arra azonban kevesen számítottak, hogy ezek mindegyikét Trump húzza be. Habár még számolják a szavazatokat – és csütörtöki állás szerint két állam, Arizona és Nevada hivatalosan még nem Trumpé  –, most átlagosan 2,5 százalékpont az ex- és leendő elnök előnye a csatatérállamokban, ezzel lényegében helyreáll a 2016-os elektori térkép, Nevadával kiegészülve. A 2020-as elnökválasztást mindössze 21 462 szavazó döntötte el: mindössze ennyinek kellett volna Joe Biden helyett Trumpra szavaznia Arizonában, Georgiában és Wisconsinban, hogy döntetlen alakuljon ki az elektori kollégiumban. Most ebben a három államban majdnem 300 ezres szavazatkülönbség alakult ki Trump javára (hozzátéve, hogy a cikk írásakor még 80 százalék alatti a feldolgozottság Arizonában), egyedül Wisconsinban döntött néhány tízezer szavazat a republikánus jelölt javára.

Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images

A mostani állás szerint

  • Wisconsinban 29 ezer,
  • Michiganban 85 ezer,
  • Pennsylvaniában 134 ezer,
  • Észak-Karolinában 191 ezer,
  • Georgiában 116 ezer,
  • Arizonában 136 ezer,
  • Nevadában 51 ezer szavazattal győz, illetve vezet Trump,

aki a jómódú és hagyományosan liberális északnyugati Washington állam kivételével mindenhol növelte a szavazóinak számát.

Volt ahol jelentősen: a legnagyobb arányban a stabil demokrata elköteleződésű New Yorkban és Kaliforniában szerzett új szavazókat, mindkét államban 12 százalékponttal nőtt a támogatottsága, bár győzni nem tudott, Florida pedig Trump hívószavára igazi republikánus ördögkatlanná vált. Pedig a délkeleti állam sokáig billegőnek számított, és mivel a harmadik legnépesebb amerikai államról van szó, sokszor az elnökválasztás sorsa is itt dőlt el – mint 2000-ben, ahogy arra Al Gore és a demokraták minden bizonnyal emlékeznek. Négy éve Trump csupán 3 százalékpontos előnyének köszönhetően gyűjtötte be az állam elektorait, most viszont 13 százalékkal nyert, ráadásul az állam legnagyobb, Miamit is magába foglaló megyéjét is hozta. Miami-Dade megbízható demokrata fészeknek számított az államon belül: 20–25 százalékkal szoktak itt nyerni. Az elmúlt két választáson Biden és Hillary Clinton is simán hozta, legutóbb, 36 éve George Bush tudott itt republikánus elnökjelöltként többséget szerezni (2022-ben Ron DeSantisnak a kormányzók versenyében ez már összejött).

Bevándorlásellenes latinók

Ahogy a Miamiban aratott siker, úgy az országos tarolás is részben annak köszönhető, hogy a spanyolajkúak, akik a 2008-as és 2012-es választásokon még egyértelműen demokrata pártiak voltak, elkezdtek jobbra tolódni. A latinók körében hagyományosan kétharmad-egyharmad arányban verték a demokraták a republikánusokat, Trump azonban nagy arányban fordította át őket. A latinó voksok 46 százalékát gyűjtötte be, vagyis a 2020-as eredményéhez képest majdnem 15 százalékkal növelte előnyét abban a dinamikusan növekvő választói csoportban, amely már most a lakosság 20 százalékát teszi ki. Legutóbb, húsz éve George W. Bush ért el republikánusként majdnem ilyen jó eredményt (40 százalékot) a latinók között, és szintén az összes szavazat több mint felének a megszerzése lett a jutalma.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik