A Hamász 2023. október 7-ei, Izrael elleni támadásának első évfordulóját megelőző héten a közel-keleti válság új szakaszába lépett. Miután Izrael likvidálta a Hezbollah körülbelül húsz vezetőjét, köztük Haszan Naszrallahot és eddig nem látott katonai nyomás alá helyezte a szervezetet, Irán körülbelül 180 ballisztikus rakétával vette célba Izrael területét.
Ugyan áprilisban már lezajlott egy hasonló adok-kapok a két ország között, a mostani helyzet alapvetően eltér az akkoritól, és annál sokkal veszélyesebb. A palesztin és libanoni civil áldozatok számának növekedése, az egyes szereplők vörös vonalainak újabb és újabb átlépése és az elrettentési képesség visszaállításának igénye miatt a legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg a feszültségek további eszkalációja, bármennyire nem lehet érdeke egyik szereplőnek sem egy totális háború kirobbantása.
Izrael asszertivitása
A válság új szintre emelkedése elsősorban az izraeli viselkedés egyre magabiztosabbá és asszertívebbé (vagy vakmerőbbé, vagy agresszívebbé) válására vezethető vissza. Azt már tavaly október óta láthattuk, hogy a Benjamin Netanjahu vezette kormány a korábban menedzselhetőnek tekintett fenyegetéseket (mint a Hamász gázai uralma és a libanoni székhelyű Hezbollah fegyverkezése) elviselhetetlennek tekinti, az odahaza megtépázott imázsát pedig kemény fellépéssel próbálja javítani.
Ugyanakkor az elmúlt két hónapban még a megváltozott izraeli biztonságpolitikához képest is új szintre lépett a Netanjahu-kormány viselkedése. Miután Izrael július utolsó napjaiban egy nap leforgása alatt kiiktatta Bejrútban Fuad Sukrot, a Hezbollah egyik tábornokát és Teheránban Iszmáíl Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét, nem érkezett érdemi válasz sem Irán és szövetségesei, sem Izrael fő támogatója, az Egyesült Államok részéről. A Hezbollah ugyan egy rakétatámadással reagált, de azt Izrael könnyen ki tudta védeni. Mindez
