A Hezbollah csipogóinak felrobbantása csak a kezdete volt a közel-keleti háború új szakaszának. Egy hete az izraeli hadsereg (IDF) szinte megállás nélkül bombázza Dél-Libanont, Bejrút nagyrészt síiták lakta negyedeit és az ország északabbra fekvő vidékeit is, miközben a szervezet már a mélyen izraeli területen fekvő Tel-Avivra is lőtt ki iráni ballisztikus rakétát.
Herci Halevi vezérkari főnök a hét közepén arra is utalt, hogy az IDF szárazföldi inváziót indíthat Libanonban. „Hallják a repülőgépeket a fejük felett. Egész nap csapásokat mértünk. (…) Egyrészt azért, hogy előkészítsük a terepet az önök esetleges bevonulása előtt, másrészt azért, hogy folytassuk a Hezbollah leépítését” – mondta a tábornok az Izrael és Libanon határa mentén állomásozó katonáknak, mielőtt további két tartalékos gépesített lövész dandárt mozgósítottak a körzetbe. Azt egyelőre nem tudni, hogy Halevi kijelentése a kommunikációs hadviselés része, vagy valóban egy, az izraeli vezetés asztalán lévő haditervre utal.
A nemzetközi közösség kétségbeesett, tűzszüneti felszólításai szerint az Izrael és a Hezbollah közötti eszkaláció bármelyik pillanatban teljes körű háborúvá szélesedhet. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense viszont arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a harcok kiterjesztése rendkívül költséges lenne a feleknek. Szerinte
inkább egy elhúzódó, bombázó hadművelet valószínűsíthető, amíg pedig az izraeliek bombáznak, addig a Hezbollah és Irán kivár.
Az Izrael gazdaságát és társadalmát eddig is erősen megviselő háború közepette hatalmas költségekkel és jelentős katonai veszteségekkel járna egy elhúzódó szárazföldi invázió. Ezzel szemben a szempontjukból „könnyen nyerhető a jelenlegi helyzet”, a légierő és a tüzérség nagyrészt precíziós eszközökkel, illetve úgynevezett „buta bombákkal” – pontatlan, szabadon repülő eszközökkel – támadja a Hezbollah állásait, melynek nincs érdemi légvédelme, amivel védekezni tudna ez ellen – mondta a szakértő.