Pentagon: Iránban képeztek ki orosz katonákat

Veszélyes eszkalációhoz vezetne, ha Washington engedélyezné Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mérjen csapást Oroszország nemzetközileg elismert területének mélyére – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televíziónak nyilatkozva.

Ez egy újabb lehetséges eszkalációs lépés Washington részéről. Washington teljes ellenőrzést gyakorol Kijev felett. Kétségtelen, hogy kijevi vazallusai egyetlen lépést sem tehetnének az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek áldása vagy mindenféle segítsége nélkül, amely egyre mélyül és növekszik. Ez aggasztó, ez veszélyes, ez fenyegető, de eltökéltségünk a különleges hadművelet minden céljának elérése mellett rendíthetetlen

– mondta Rjabkov.

A diplomata szerint a kockázat egyre nő, az Egyesült Államok “szó szerint a szakadékba kezd tekintgetni”, és a fantázia világában él, amikor azt képzeli, hogy egy atomhatalmat, mint Oroszország, le lehet győzni a csatatéren.

Ez nagyon rosszul végződhet számukra és mindazok számára, akik egyszerűen becsukják a szemüket e szörnyű valóság előtt

– fogalmazott Rjabkov.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg az ATACMS rakétákat ugyanúgy meg fogja semmisíteni, mint a korábban szállított amerikai fegyverrendszereket. Leszögezte, hogy Moszkva nem fogad el semmilyen ultimátumot az ukrán konfliktussal kapcsolatban, akár Koppenhágában vagy Bürgenstockban – az Ukrajnáról szóló korábbi konferenciák helyszínein – mutatják be őket, a harctéren kialakult realitásokból kell kiindulni.

Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt a vádat fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint a NATO-közösség egésze áll minden orosz területen végrehajtott „terrortámadás”, egyebek között a Moszkvához közeli Ramenszkoje lakóházaira keddre virradóra mért dróncsapások mögött.

Természetesen tökéletesen tudatában vagyunk annak, hogy a kijevi rezsim csak egy eszköz, hogy Washington és London áll mögötte, és irányítja a kezét

– mondta.

Kifogásolta, hogy a brit és amerikai hatóságok és a szakszolgálatok következetesen az orosz belpolitikai helyzet megingatására törekednek a „rendszeren kívüli” ellenzék támogatásával, amely nem ellenzékként, hanem a befolyásolás ügynökeként lép fel.

Victoria Nuland volt megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes egy minapi nyilatkozatát bizonyítéknak nevezte arra, hogy a nyugati országok ellenérdekeltek az ukrán konfliktus diplomáciai rendezésében. Mint mondta, Washington részese volt annak, hogy Ukrajna elutasította az Isztambulban 2022 tavaszán elért orosz-ukrán megállapodást.

Nuland az Oroszországban külföldi ügynöknek nyilvánított Jurij Zigar újságírónak adott, a YouTube-on augusztus 30-án közzétett interjújában egyebek között arról beszélt, hogy amerikai részről Kijev számára előnytelennek minősítették a részvétele nélkül parafált megállapodást, amelyet az ukrán fél utólag mutatott meg neki.

Zaharova bűnös „összejátszással” vádolta meg Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát abban, hogy a saját céljai érdekében “lerombolja egy harmadik ország államiságát”, lesüllyesztve azt „egy terrorista bandaalakulat szintjére”.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Moszkva sem közvetlenül, sem közvetítőkön keresztül nem kapott felvilágosítást Berlintől Olaf Scholz német kancellár Ukrajnával kapcsolatos „béketervéről”. Megismételte, hogy az orosz fél nem utasítja el a tárgyalásokat, rámutatva, hogy a Scholz vezette német hatóságok csak úgy tudnák bizonyítani a békés rendezés iránti hajlandóságukat, ha abbahagynák a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Természetesen a kijevi rezsim által elkövetett terrortámadások elítélésével párosulva. És az egész tisztátalanság és abszolút náci ideológiai hozzáállás szponzorálásának megszüntetésével

– mondta Zaharova.

Bátornak és tiszteletre méltóak nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök szavait, amelyek szerint a nemzetközi közösségnek elfogadhatatlannak kellene minősítenie, hogy náci jelképeket használó fegyveres alakulatok működnek Ukrajnában.

(MTI)

A Fekete-tengeren működő Krím-2 fúrótorony elleni ukrán támadás meghiúsításáról tett bejelentést szerdán az orosz védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) 14 Willard Sea Force rohamcsónakból álló deszantegységet vetett be az akcióban. A tűzharc során az orosz Fekete-tengeri Flotta és a fúrótorony őrsége nyolc csónakot elsüllyesztett, az ukrán tengerészgyalogság különleges műveleti erőinek mintegy nyolcvan katonáját pedig megsemmisítette.

A moszkvai katonai tárca szerint a megmaradt hat ukrán hajó úgy vonult vissza, hogy kísérletet sem tett a vízben maradt sebesültek kiemelésére. A közlemény a “vérbe fulladt médiaműveletet” azzal hozta összefüggésbe, hogy szerdán az „Egyesült Államok és európai országok magas rangú képviselői” látogattak el Kijevbe.

A szerdai orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül hármon számolt be orosz előretörésről. Ukrajnában hatban, Kurszk megyében pedig egyben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 350.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között az ukrán Horticja csoportosítás előretolt vezetési pontját, valamint kilenc lőszerraktárt, három sorozatvetőt – köztük egy amerikai M270-es MLRS típusút, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és hét vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, kilenc francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá57 drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 12 200 embert, 96 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 77 páncélozott személyszállító járművet, 656 páncélozott harcjárművet, 401 gépkocsit, 90 tüzérségi löveget és 26 sorozatvetőt veszített.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alakulat parancsnoka szerdán azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz erők visszafoglaltak mintegy tíz települést Kurszk megyében, és hadifoglyokat is ejtettek. A tábornok szerint egy páncéloscsoport áttörést ért el, aminek köszönhetően más alegységek is előrenyomulhattak.

Alaudinov konkrétan Sznagoszty, Visnyovka és Gyeszjatoje Oktyabrja község felszabadításáról számolt be, valamint arról, hogy Apanaszovka felét is ellenőrzésük alá vonták az orosz erők. Az orosz védelmi minisztérium részéről nem hangzott el erre vonatkozó bejelentés.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Lelőttek három pilóta nélküli repülőszerkezetet a murmanszki régió felett is. Murmanszk és Hibini repülőterének forgalmát korlátozták.

A 2. nyugati kerületi katonai bíróság távollétében 10 év börtönbüntetésre ítélte szerdán Moszkvában Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselőt, amiért orosz katonai hadkiegészítő parancsnokságok felgyújtására szólított fel, és azt állította, hogy az orosz fegyveres erők szándékosan lövik a zaporizzsjai atomerőművet. Ponomarjovot korábban külföldi ügynöknek és terroristának minősítették.

A „Luhanszki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága 24 évi fegyházra ítélte a 31 éves Olekszandr Malovicskót, amiért ukrán tengerészgyalogos mesterlövészként agyonlőtt egy civilt 2022 márciusában Mariupolban.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán közölte, hogy büntetőeljárást indított Lado Gamszahurdia georgiai „zsoldos” ellen, aki a kurszki régióban a vád szerint civileket, köztük hivatalos személyeket gyilkolt meg.

Az SZK terrorcselekmény címén büntetőeljárást indított, miután kedd este kisiklott egy tehervonat dízelmozdonya és több vagonja az oroszországi Belgorod megyében, a Volokonovka-Novij Oskol vasútvonalon. A mozdonyvezető és helyettese nem sérült meg, a kocsikban nem volt rakomány.

(MTI)

Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett az orosz gáz fokozatos kivonása mellett, ez ugyanis megtehető anélkül, hogy kihívást jelentene Európa energiaellátásának biztonságára – jelentette ki az energiaügyekért felelős uniós biztos az energiaunió helyzetéről szóló, 2024-es jelentés bemutatásakor, szerdán.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján Kadri Simson közölte, az Európai Unió a tagállamokkal közösen az Ukrajnán keresztül érkező, Oroszországból származó gáz tranzitjára vonatkozó megállapodások lezárására törekszik, szavai szerint ugyanis az EU képes létezni anélkül, hogy gázellátása az ukrán tranzitútról származna.

Egy vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Ukrajnának nem érdeke a tranzitszerződések meghosszabbítása Oroszországgal, ugyanakkor az európai vállalatoknak joguk van az ukrán infrastruktúra használatára, ez ugyanis nincs szankcionálva. Ukrajna érdeke is, hogy a vonatkozó infrastruktúrája működjön, ugyanis alternatív útvonalak alkalmazása esetén Ukrajna elesik a tranzitdíjaktól – jegyezte meg Simson, majd úgy fogalmazott: „arra ösztönzöm azokat a vállalatokat, melyek orosz gázt kapnak vezetékeken keresztül, hogy térjenek át kiszámíthatóbb megoldásokra”. Hozzátette: lejáratukat követően nem szükséges az orosz szerződések meghosszabbítása, a beszerzésre vannak alternatív megoldások.

Együtt sikerül véget vetnünk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való több évtizedes függőségnek. Amíg korábban évente 150 milliárd köbméter gázt importáltunk Oroszországból, ma már kevesebb mint 50-et

– fogalmazott az uniós biztos. Közölte továbbá: az orosz gáz részesedése az uniós behozatalban a 2021-es 45 százalékról 2024 júniusára 18 százalékra esett vissza, miközben „a megbízható partnerektől, például Norvégiától és az Egyesült Államokból származó import nőtt”.

Kiemelte: az ötéves mandátumát befejező Európai Bizottság megbízatása alatt jelentős eredményeket ért el a mindenki számára megfizethető, biztonságos és versenyképes energia biztosítása terén, a tiszta energiára átállás megvalósításához szükséges szabályozási keretet hozott létre, és lefektette a megújult gazdasági növekedés és versenyképesség alapjait.

Az energiaellátás területén elért eredményeket sorolva kiemelte: az energiaárak stabilabbak, és jelentősen a 2022-es energiaválság idején tapasztalt csúcsszint alatt vannak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magas energiaárak kezelése érdekében fokozott erőfeszítésekre van szükség, ami kulcsfontosságú az uniós ipar versenyképességének javítása, valamint az európai gazdaság villamosítása szempontjából alapvető integrált, európai infrastruktúra-hálózatokba történő beruházások felgyorsítása érdekében.

Elmondása szerint 2022 augusztusa és 2024 májusa között az EU 138 milliárd köbméterrel csökkentette a gázigényt, miközben augusztus 19-én elérte a 90 százalékos, téli gáztárolási célértéket. Azaz már jóval a november 1-jei határidő előtt – jegyezte meg. Mindazonáltal az energiahatékonysági erőfeszítéseket tovább kell fokozni, hogy az EU teljesítse a 11,7 százalékos, végső energiafogyasztás-csökkentési célt 2030-ra – hívta fel rá a figyelmet. További javulásra van szükség a fűtőberendezések villamosítása és az épületek felújítási aránya területén is – tette hozzá.

Szavai szerint a megújulóenergia-termelés új kapacitási rekordokat döntött meg, 2024 első felében az EU villamosenergia-termelésének fele megújuló forrásokból származott. Részleteket közölve elmondta, a szélenergia megelőzte a gázt, az EU második legnagyobb villamosenergia-forrásává vált az atomenergia mögött. 2024 első felére a megújuló energiaforrások adták az EU villamosenergia-termelésének 50 százalékát – tájékoztatott.

Az uniós biztos elmondta, az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 32,5 százalékkal csökkent 1990 és 2022 között, miközben a gazdasága körülbelül 67 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

Közölte továbbá, hogy a jövőben olyan új kihívásokkal kell foglalkozni, mint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági célok terén fennálló hiányosságok, az energiaszegénység növekedése, az energiaárak más globális versenytársakhoz viszonyított különbsége, valamint a stratégiai fontosságú energiahordozóktól való függőségek kockázata.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós gyártók növekvő versennyel szembesülnek a nulla nettó kibocsátású technológiák terén a globális és a hazai piacokon. A jelentés azt is elismeri, hogy az iparral kialakított partnerségekre kell építeni a nulla nettó kibocsátású technológiák fejlesztésének felgyorsítása és az EU gyártóbázisának megerősítése érdekében – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy az új energiapiaci jogszabályok nagyobb védelmet biztosítanak a legsebezhetőbb háztartásoknak az esetleges lekapcsolással szemben. Földgázárválság esetén a tagállamok intézkedéseket vezethetnek be a fogyasztók védelmére, valamint a megfizethető energiához és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására – mondta. Ez magában foglalja a beavatkozásokat a kiskereskedelmi szintű ármegállapításokba, annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat a túlzottan magas áraktól – tájékoztatott.

Végezetül közölte, az EU szociális klímaalapja legalább 86,7 milliárd eurót mozgósít a 2026–2032-es időszakra, olyan beruházások támogatására, mint az energiahatékonysági felújítások, a megfizethető és energiahatékony lakásokhoz való hozzáférés, a tiszta fűtés és hűtés, a megújuló energiaforrások integrálása, valamint a nulla és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés – tette hozzá az energiaunió helyzetéről szóló, uniós bizottsági jelentést ismertetve az energiaügyekért felelős biztos.

(MTI)

Valószínűleg már megszületett a döntés arról, hogy Kijev nagy hatótávolságú, amerikai ATACMS rakétákkal csapásokat mérhet Oroszország nemzetközileg elismert területére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, szerdán.

Jelenleg a tömegtájékoztatási eszközök egyszerűen csak tájékoztató kampányt folytatnak a már meghozott döntés hivatalossá tételére

– hangoztatta. A szóvivő szerint a Nyugat, miközben igyekszik elhatárolódni az ukrajnai konfliktustól, valójában fokozza a szerepvállalását.

A Kijevnek történő fegyverszállításról meghozott döntések Peszkov szerint csak megerősítik, hogy szükség volt az ukrajnai „különleges hadműveletre”, és nem volt más megoldás.

Azt mondta, hogy Oroszország megfelelő választ fog adni arra, ha Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kap az ország belseje ellen indítandó csapásokhoz.

„Nem kell mindenütt valamilyen választ várni. Maga a különleges hadművelet választ jelent minden ilyen lépésre” – fogalmazott.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján, kedden azt írta, hogy Oroszország kénytelen lesz választ adni a Nyugatnak az ukrajnai konfliktusban való szerepvállalására, mind erősebb és pusztítóbb fegyvereket felhasználva, megvédve polgárait. Mint írta, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlen résztvevőivé válnak a konfliktusnak Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök miatt, aki nagy hatótávolságú fegyvereket kért tőlük és arról tárgyal velük, hogy orosz területre mérjen csapásokat ezekkel az eszközökkel. A házelnök rámutatott, hogy Zelenszkij számára közömbös az egyszerű ukránok sorsa, miközben ő maga a szüleit már régen Izraelbe, a családját pedig Londonba költöztette.

Úgy vélekedett, hogy az ukrán vezető számára a legfontosabb a hatalom megtartása, ám ez nem fog sikerülni neki. Peszkov hangot adott meggyőződésének, miszerint az ukrajnai konfliktus végére azzal lehetne pontot tenni, ha az Egyesült Államok felhagyna azzal a politikájával, hogy Ukrajnát az Oroszország elleni harcra használja fel. Az orosz légvédelmet méltatva minimálisnak nevezte az ukrán, tömeges dróntámadások hatékonyságát. A szóvivő alaptalannak nevezte azokat a spekulációkat, amelyek szerint Oroszországnak külföldről szállítanak fegyvert. Azt hangoztatta, hogy az orosz hadseregnek a szükséges eszközök teljes arzenálja rendelkezésére áll a különleges hadművelet folytatásához. Kitérve az amerikai elnökválasztási küzdelemre, Peszkov kifejezte a Kreml abbéli reményét, hogy a jelöltek nem használják a belpolitikai harc egyik eszközeként Vlagyimir Putyin, orosz elnök nevét.

Szerdán Kijevbe érkezett David Lammy, brit és Antony Blinken, amerikai külügyminiszter, hogy ukrán vezetőkkel tárgyaljanak – számolt be a Guardian.

Hogy miről lesz szó, egyelőre nem tudni, de a cikk emlékeztet, hogy Kijev egy ideje már kéri a szövetségeseit, hogy engedélyezzék neki a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését.

Secretaries Blinken and Lammy arriving in sunny Kyiv 🇺🇦 pic.twitter.com/vqQJHtrJSO

— Olivia Gazis (@Olivia_Gazis) September 11, 2024

Az ukrán légierő szerdán közölte, hogy az éjszaka folyamán hat régióban 25 Oroszországból indított drónból húszat lelőtt. Az orosz erők kilenc rakétát is bevetettek – tette hozzá a légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója arról számolt be, hogy a fővárost körülvevő régióban nem keletkezett kár a lakóépületekben és a kritikus infrastruktúrában és nem voltak áldozatok.

Ihor Taburec, az ország középső részében lévő Cserkaszi megye kormányzója azt mondta, hogy a légvédelem megsemmisített egy drónt a központi régió felett, károkról nem érkezett jelentés.

Dnyipropetrovszk megyében hat drónt lőttek le – közölte Szerhij Liszak, kormányzó. A megyében az éjszaka folyamán, különböző támadások során egy ember megsebesült, négy lakóházban és az infrastruktúrában károk keletkeztek.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy a légvédelem öt drónt lőtt le a régió felett, ahol az elmúlt 24 órában elkövetett támadások 13 embert sebesítettek meg.

Az orosz erők az éjszaka folyamán, az északi csernyihivi régióban tüzérségi ágyúval lőttek egy kórházat egy olyan támadásban, amely az előzetes információk alapján nem követelt áldozatokat – közölte Vjacseszlav Csausz, a megye kormányzója.

Az ukrán energiaügyi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az orosz erők az elmúlt 24 órában négy régióban támadtak energetikai infrastruktúrát. A tárca a Telegramon azt írta, hogy a támadások ideiglenesen megzavarták a nagyfeszültségű vezetékeket Poltava megyében és az áramellátó alállomásokat Harkiv megyében.

(MTI)

Összesen mintegy tíz település szabadult fel a kurszki térségben

– közölte Apti Alaudinov, vezérőrnagy, az oroszországi Kurszk régióban harcoló, csecsenföldi Akhmat milícia parancsnoka, aki egyben az orosz védelmi minisztérium katonai-politikai főosztályának helyettes vezetője is.

Az oroszok már augusztusban ellentámadásba lendültek, és oroszbarát katonai bloggerek szintén arról számoltak be, hogy sikerült visszaszerezni bizonyos területeket az Oroszországba augusztus 6-án betörő ukrán erőktől.

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy az ukrán hadsereg 100 települést tart ellenőrzése alatt a Kurszki régióban, több mint 1300 négyzetkilométeres területen. Jurij Podoljaka, ukrán származású, oroszbarát katonai blogger szerint az orosz erők ugyanakkor több falut is visszafoglaltak az Oroszországból kihasított terület nyugati részén, ahol az ukrán katonákat a Malaja Loknya folyótól keletre, Sznagosztól délre szorították vissza. Ezeket a harctéri jelentéseket információhiány miatt ellenőrizni nem lehet. Ukrajna a híreket nem kommentálta.

Az Egyesült Államok információi szerint Iránban képeztek ki több tucat orosz katonát az iráni, ballisztikus rakétarendszerek használatára – erről az amerikai védelmi minisztérium szóvivője beszélt, kedden.

Pat Ryder a Pentagon napi sajtótájékoztatóján egyben megerősítette Antony Blinken, amerikai külügyminiszter Londonban tett bejelentését, miszerint Irán rövid hatótávolságú rakétákkal látta el Oroszországot.

A védelmi minisztérium szóvivője aggodalomra okot adónak nevezte a fejleményt, ami véleménye szerint fenyegeti Európa biztonságát, valamint rávilágít arra, hogy Irán destabilizáló tevékenysége túlnyúlik a Közel-Keleten.

Megjegyezte, hogy amerikai részről egyelőre nem észlelték, hogy a fegyverzetet az orosz haderő Ukrajna ellen bevetette volna, de hozzátette, hogy ezt szorosan nyomon követik.

Pat Ryder szerint a szóban forgó fegyverzet bevethetősége hozzávetőleg 120 kilométer, így rövid hatótávolságú eszközként jellemezhető.

(MTI)