Ettől a tanévtől kezdve új világ vár az általános és középiskolák tanulóira és oktatóira, hiszen a nyár elején bejelentett új szabályozás értelmében szeptember elsejétől már nem használhatják a mobiltelefonjaikat a tanítási időben.
Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy azoknak a diákoknak, akik a koronavírus-járvány kirobbanása idején kezdtek el iskolába járni, így már alsó tagozaton is digitális eszközöket használtak a tanuláshoz, most azzal kell szembesülniük, hogy még az első óra előtt elveszik a mobiljaikat, és csak a tanítás végén kapják vissza azokat.
Az augusztusban elfogadott szabályok ugyan lehetőséget biztosítanak arra az iskolák számára, hogy megfelelő indoklással eltérjenek a főszabálytól, és megengedjék a tanulóiknak, hogy náluk lehessen a telefonjuk, és azt a tanórákon is elővehessék. Ám amikor egy fővárosi gimnázium vezetése úgy döntött, hogy ők intézményi szinten az összes órán élnének ezzel a lehetőséggel, akkor az igazgatót, Mészáros Csabát szinte azonnal, a tanév kezdete előtt pár nappal felmentették a posztjáról. „Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját” – fogalmazott a tárca a szűkszavú közleményében.
A hirtelen bejelentett, ellenben a felelősséget, illetve a részletek kidolgozását és végrehajtását az iskolák vezetésére bízó reformból a digitális oktatás pártján álló intézményvezető felmentése után botrány lett, és az elmúlt napokban több szimpátiatüntetést is tartottak az igazgató mellett. A legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza vezetője, Magyar Péter, valamint a Momentum országgyűlési képviselője, Bedő Dávid pedig kezdeményezték, hogy a Parlamentből is tiltsák ki a mobiltelefonokat.
Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a kezdeti káosz után az iskolák többségében sikerült valamilyen módon alkalmazkodniuk az új szabályokhoz.
Az UNESCO szerint is tiltani kéne
Bár a magyar kormány rendeletét nem fogadta kitörő lelkesedés, az iskolai mobilozás tiltása egyáltalán nem számít unortodox oktatáspolitikai lépésnek, hiszen összhangban van az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO iskolai mobilhasználatra vonatkozó irányelveivel.
A diákok saját okoseszközeinek tantermi jelenlétéből fakadó veszélyektől – például a figyelemzavartól és az online zaklatástól – való félelem mostanra odáig jutott, hogy világszerte vannak olyan országok, amelyekben központilag korlátozzák az iskolai mobilhasználatot. Kínában 2021 óta csak írásos szülői engedéllyel vihetik magukkal a telefonjukat az iskolába a gyerekek, ahogy az ausztrál állami fenntartású iskolákban is korlátozzák a tanulók mobilhasználatát – mutatta be a kanadai közmédia friss globális összeállítása, amit abból az apropóból készítettek, hogy az észak-amerikai ország több tartományában is most hoztak törvényt az iskolai mobilhasználat szigorításáról.
Az Egyesült Államokban, ahol nincs a kérdésre vonatkozó szövetségi törvény, az iskolák háromnegyedében korlátozzák a tantermekben és a folyosókon történő telefonnyomkodást a CBS News múlt heti cikke szerint. De Angliában is kiadtak iskoláknak szóló irányelvet a mobilozás korlátozásáról.
A most kapcsoló uniós tagállamok
Ahogy az Európai Uniónak is számos olyan országa van – a tagállamok közel fele – ahol az állam szigorú kézzel igyekszik korlátozni az iskolai mobilozást. Például Írországban, Svédországban és Szlovákiában is az elmúlt egy évben döntöttek arról, hogy a törvény erejével fogják megakadályozni, hogy a tantermekben az óra helyett a telefonjaikra figyeljenek a nebulók. De Finnországban is – ahol jelenleg csak akkor vehetik el a rendbontó diákok telefonjait a tanárok, ha abba a gyerek is beleegyezik – most terveznek bevezetni egy eddiginél jóval szigorúbb szabályozást.
