Július 26-án, nem sokkal a párizsi olimpia megnyitója előtt, egyben a francia tanév utolsó napján, szabotőrök megbénították a francia állami SNCF vasúttársaság által üzemeltetett TGV nagysebességű vonat hálózatát, több helyen gyújtogattak. A zavar akkora volt, hogy teljesen csak hétfőn állt helyre a vonatközlekedés, a járattörlések és késések 800 ezer ember utazását érinthették, a kár – a javításokkal és kártérítésekkel együtt – eurómilliós mértékű lehet.
Szombaton több francia és nemzetközi szerkesztőségnek is elküldtek egy beismerő vallomásnak is tekinthető levelet, ebben „A váratlan küldöttség” nevű feladók az olimpia kapcsán arról értekeztek, hogy
ezt ünnepnek merik nevezni? Mi a nacionalizmus ünnepeként, a lakosság nemzetállamok általi elnyomásának gigantikus színreviteleként tekintünk rá.
A levél szerint az egész rendezvény egy „kísérlet”, hogy a rendőrség még jobban meg tudja figyelni a tömegeket, majd bekezdéseken át a kapitalizmust, a fegyveripart és a rendőri fellépést kritizálják. A vasút „nem egy ártatlan infrastruktúra, mindig is az új területek gyarmatosításának eszköze volt, szükséges ezen területek elpusztításához, illetve út a kapitalizmus és az állami ellenőrzés kiterjesztése felé”.
Az érvek szélsőbaloldali, antikapitalista, antiglobalista szerzőre utalnak, a nyomozók ugyanakkor nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a levélnek. A csoport neve sem ismert előttük, a levélben pedig nem erősítik meg, hogy közük lenne a szabotázsakcióhoz, illetve arról sem értekeznek benne, hogy miként hajtották végre a támadásokat, ami bizonyítaná a felelősségüket.
A szabotázzsal kapcsolatban mindössze annyi került nyilvánosságra, hogy a megnyitót megelőző éjszakán három kritikus helyen – a nyugati (atlanti), a keleti és az északi vonalon – is megrongálták a sínek melletti biztosítóberendezéseket, olyan optikai kábeleket vágtak el és gyújtottak fel, melyek a mozdonyvezetőknek továbbítottak biztonsági információkat. Ezek a rendszerek központi szerepet töltenek be a TGV-hálózat működtetésében. Egy negyedik gyújtogatást, ami a déli, Párizs–Lyon vonalat érintette volna, sikeresen meghiúsítottak a rendőrök és a vasút munkatársai, miután a karbantartók felfigyeltek a rongálókra éjjel, akiknek azért sikerült meglépniük.
Két lehetőség van: az egyik, hogy vasúti alkalmazott vagy építőmunkás van az elkövetők között, vagy kémkedés útján került a támadók kezébe az információ. A vandalizmus mértéke, időzítése és pontossága miatt nyilvánvaló, hogy összehangolt akciókról van szó, mondta az ország ügyvivő miniszterelnöke, Gabriel Attal. Két támadás olyan pontokon történt, ami után nem sokkal ketté válik az adott vonal: nyugaton Bordeaux vagy Bretagne, északon London vagy Brüsszel (illetve Amszterdam és Köln) felé veszik az irányt a 320 km/órát is elérni képes vonatok.
Hétfőn a belügyminiszter, Gérald Darmanin úgy nyilatkozott bizonyítékok nélkül, hogy szélsőséges baloldali erők állhatnak a támadások mögött, a módszer és a támadások után felállított személyiségprofilok erre engednek következtetni.
A támadások összhangban vannak „a tradicionális ultrabaloldali megközelítéssel” – árulta el a miniszter, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, nem a levélből indultak ki, az opportunisták műve is lehet. Darmanin az X-en egy olyan cikket is megosztott, amely egy 28 éves gyanúsított letartóztatásáról szól, akit vasárnap egy észak-franciaországi vasúti telephelynél kaptak el. A járművében találtak az SNFC műszaki helyiségeihez kulcsokat, „huzalvágókat, univerzális kulcskészletet, valamint szélsőbaloldali irodalmat”.
A férfit őrizetbe vették, de nem találtak közvetlen kapcsolatot közte és a pénteki bűncselekmények között. Az ügyészség közölte, a letartóztatás nem köthető a gyújtogatásokhoz, azzal kapcsolatban még nem tartóztattak le senkit.
A belügyminiszter a tévécsatornának azt is elmondta, hogy eddig körülbelül 50 embert tartóztattak le, olyanokat, akik meg akarták zavarni az olimpiai játékokat. A Le Parisien arról írt, hogy a Extinction Rebellion környezetvédelmi mozgalom 45 tagját vették őrizetbe, akik az olimpia társadalmi és ökológiai következményeire akarták felhívni a figyelmet.
A Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ kutatási igazgatója, Sylvie Ollitrault környezetvédelmi mozgalmakkal foglalkozó politológus a France24-nek azt mondta, nem valószínű, hogy a vasút megbénítása radikális klímavédők műve lett volna, mivel szabotázsakcióik inkább olyan cégek ellen irányulnak, melyek tevékenysége súlyos környezeti hatásokkal jár, a vonatközlekedést ezzel szemben általában kedvelik a relatív alacsony szén-dioxid-kibocsátása miatt.
Laurent Nunez párizsi rendőrkapitány szerint is arra lehet gondolni a módszerből, hogy a szabotázs mögött a szélsőbaloldal áll.
Habár az utóbbi években leginkább iszlamista támadások helyszíne volt Franciaország, a biztonsági szolgálatok egyre jobban aggódnak az állam- és kapitalizmusellenes szélsőbaloldali és anarchista csoportosulások miatt. Tavaly a belföldi hírszerzés akkori vezetője, Nicolas Lerner a Le Monde-nak azt mondta, Emmanuel Macron francia elnök nyugdíjreformja miatt sokan csatlakoztak ilyen szervezetekhez, amelyek az utóbbi években környezetvédelmi elemekkel egészítették ki ideológiájukat.
Tavaly januárban, amikor Macron már bejelentette a nyugdíjreformot, valaki felgyújtotta a keleti vonal egyik biztosítóberendezését, ami napokig fennakadást okozott a közlekedésben. Az elkövetőt nem sikerült azonosítani, a vizsgálatot befejezték.
Az elmúlt években a szélsőbaloldali mozgalmak különösen erőszakos, titkos műveleteikről lettek ismertek; gyújtogatásokról, rablásokról, ingatlanok megsemmisítéséről
– nyilatkozta a ma már a külföldi hírszerzést vezető Lerner a Reuters szemléje szerint. A terrorizmus trendjeit taglaló 2023-as Europol-jelentésben is az áll, hogy a baloldali és anarchista csoportok jellemzően a „kritikus infrastruktúrát, például átjátszóállomásokat, antennákat, kormányzati cégeket és magánvállalatokat” támadnak meg.
A nyomozókat most több nyom is segítheti, így a helyszínen hagyott benzineskannák, gyújtószerkezetek maradványai mellett a nemrégiben ezekre a pontokra telepített megfigyelőkamerák felvételei is.
A vasút elleni akció elkövetői, ha elkapják őket, akár 20 évre is börtönbe kerülhetnek, és több százezer eurós bírság megfizetésére kötelezhetik őket.
Nem ez volt az egyetlen fennakadás az olimpia ideje alatt. Hétfőn Franciaország távközlési hálózatát érte támadás, ami miatt nagyjából egy időben az ország kilenc körzetében egy ideig nem volt mobil-, vezetékes- és internet-kapcsolat. 11 ezer háztartást érintett a kimaradás. Ahogy a vasút esetében, itt is összehangolt akcióról volt szó.
Mindkét esetben vizsgálódik a szervezett bűnözés ellleni, a terrorellenes egység, illetve a rendőrség radikális politkai szervezetekre specializálódott csoportja.
Külföldi befolyásolás
Az olimpiát megelőző vasárnap letartóztattak egy Párizsban élő orosz szakácsot, akit azzal gyanúsítanak, hogy „nagyszabású” összeesküvést tervezett, „ellenségeskedést akart kiprovokálni”, hogy ezzel destabilizálja az olimpiai játékokat. Lakásában az FSZB orosz titkosszolgálathoz kapcsolható dokumentumot találtak. Az Insider arról írt, hogy az Oroszországban egy társkereső valóságshow-t is megjárt egykori ügyvéd a Fekete-tenger bolgár partján, egy vacsora közben kotyogta ki a terveit részegen.
A Microsoft egy hónappal ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy Oroszország az olimpia elleni akciókat szervez azzal, hogy a francia sajtóorgánumokat lemásoló áloldalakat hoznak létre, melyekben álhíreket, összeesküvés-elméleteket közölnek.
Bár Franciaország korábbi moszkvai nagykövete, Jean de Gliniasty is azt hangoztatta, hogy Oroszország áll a vasúti szabotázs hátterében, egyelőre nincs bizonyíték sem Moszkva, sem más állam közbeavatkozására. Indítékot mindenesetre lehetne találni, hiszen Oroszország nem vehet részt az olimpiai játékokon az ukrajnai inváziója miatt, Franciaország pedig elkötelezett támogatója Ukrajnának.
Nem is ez lenne az első Moszkvához köthető vagy annak vélt befolyásolási kísérlet Franciaországban.
- Egy Holokauszt-emlékmű megrongálása,
- antiszemita falfirkák kihelyezése,
- az Eiffel-torony alá helyezett, „Francia katonák Ukrajnából” feliratú koporsók elhelyezése
mögött mind az orosz titkosszolgálatokat sejtik a francia hatóságok. És ez csak pár példa az elmúlt hónapokból. Moszkva tagadja, hogy bármi közük lenne ezekhez,
bármi is történik, mindenért Oroszországot teszik felelőssé
– mondta a Kreml szóvivője.
Több másik európai országban is felvetődött már, hogy Oroszország állhat a szabotázsakciók hátterében: a vádak szerint így volt ez egy kelet-londoni gyújtogatás, Varsó legnagyobb bevásárlóközpontjának felgyújtása, illetve egy bajorországi szabotázskísérlet esetében is.
A TGV-t ért támadást követően Izrael külügyminisztere, Jiszráel Kac szintén mindenféle bizonyíték nélkül azt állította, hogy Irán áll az akció mögött.
Amint a héten figyelmeztettem francia kollégámat, Izrael birtokában lévő információk alapján az irániak terrortámadásokat terveznek az izraeli delegáció és az olimpiai résztvevők ellen
– írta az X-en.
