2014 óta, nyolc országos szavazás után most először fordult elő, hogy nem a lengyel jobboldali-nacionalista párt, a magyar illiberális megoldásokat 2015 és 2023 között Varsóban is bevezetni próbáló Jog és Igazságosság, a PiS nyer meg – akár csak relatív győztesként is – egy választást. Márpedig most ez történt: a lengyelországi európai parlamenti választáson Donald Tusk regnáló miniszterelnök európai orientációjú Polgári Koalíciója (KO) lett az első.
Mindez óriási változás ahhoz képest, hogy pár éve Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök tömörülése még 40–50 százalékos népszerűségi sávban mozgott, most viszont a PiS ellenzékbe szorulva (elvesztve a pártpropagandájának legfontosabb eszközét, a lengyel közmédiát) 36,16 százalékos eredményt ért el az EP-választáson. A Polgári Koalíció, azaz a legnagyobb jelenlegi kormánypárt (illetve pártszövetség) 37,06 százalékot szerzett. Azaz, ha minimálisan is, de megelőzte a PiS-t.
A KO-val együtt a kormánykoalíciót alkotó két tömörülés közül a centrista Harmadik Út pártszövetség lett a negyedik 6,91 százalékkal, az ötödik pedig a legkisebb koalíciós partner, a legkülönbözőbb baloldali irányzatokat tömörítő Lewica (Baloldal) 6,3 százalékkal.
A választási részvétel rekord alacsony volt, 2014 óta nem mentek el ennyire kevesen (a választók 40,65 százaléka) szavazni, mint június 9-én.
A hivatalos eredmények egyébként jóval kisebb különbséget mutattak a KO és a PiS között, mint azt a vasárnapi exit pollok jelezték, amelyek szerint még négy százalékpont volt a Tusk-féle KO előnye.
Kaczynski elismerte, hogy ez a mostani eredmény
nagy kihívás a számukra,
és le kell vonni ebből a következtetéseket.
A választás kimenetele a Konföderáció számára a legkedvezőbb, hiszen ez a párt a tavalyi általános választáson és az idei önkormányzati voksoláson is csak 7 százalék körüli eredményt ért el, amíg az EP-szavazáson 12 százalékig jutott. Slawomir Mentzen, a szélsőséges párt egyik vezetője ennek kapcsán azt mondta, hogy messze ez a legjobb eredményük a párt történetében, a párt társvezetője, Krzysztof Bosak pedig arról beszélt, hogy azért mennek Brüsszelbe, hogy visszautasítsák az EU migrációs paktumát és Ukrajna esetleges uniós tagságát.
A Konföderáció egyik lengyel parlamenti képviselője, Krzysztof Mulawa ennél is egyértelműbben fogalmazott Ursula von der Leyenről: „Jövünk önért” – üzente az Európai Bizottság elnökének, akit szerinte azért választottak meg, hogy „öt évig elnyomja a lengyeleket, és csak a német érdekeket nézze”.
A választási eredmény csalódást jelentett ugyanakkor Tusk koalíciós partnereinek, a Harmadik Útnak és a Lewicának. Különösen az előbbi nem örülhetett, hiszen tavaly októberben Harmadik Út még 14 százalékon állt, választói bázisa viszont most felére csökkent.
Mindennek kapcsán megkérdeztük a Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt, aki elmondta: van oka aggódni a Harmadik Útnak, mert egyrészt a Konföderáció valószínűleg az ő szavazóik közül is sokakat elcsábított, másrészt a kormánykoalíción belüli erőviszonyok megváltoztak, így
Donald Tusk a KO nevében akár kezdeményezheti a koalíciós szerződés újratárgyalását is, amelynek a vesztese a Harmadik Út és a Lewica lehet.
Ami a Tusk-Kaczynski, illetve KO-PiS küzdelmet illeti, arról Zeöld elmondta, hogy a PiS megmenekült attól, hogy eljelentéktelenedjen, ezért nem az számít, hogy 0,9 százalékponttal erősebb nála a KO, hanem az, hogy Kaczynskiéknél nem következett be az az összeomlás, amit a tavaszi önkormányzati választás előtt sejtett sok elemző. Zeöld szerint azt mutatja a fej fej melletti eredmény a KO-val, hogy
Zeöld szerint tovább folyik a verseny a politikai centrum megszerzéséért. Most egy kicsit jobban áll a Tusk-féle KO, de ez nem jelenti azt, hogy a PiS-szel nem kell számolni a jövőben. Jövőre jön az elnökválasztás, amely a következő nagy megmérettetés lesz a pártok számára.
Ami a Konföderáció sikerét illeti, Zeöld óvott attól, hogy téves következtetéseket vonjunk le ebből. Szó nincs arról, hogy minden „nyolcadik lengyel most szélsőségessé vált volna”, inkább elitellenes voksolás történt. Részben azok szavaztak ugyanis rájuk, akiknek elegük van a Tusk-Kaczynski párharcból. A Konföderáció ugyanakkor a lengyel kis- és közepes vállalkozások erősítését hangsúlyozza, ami a Harmadik Út lába alól húzhatta ki a talajt. A radikális pártnak ugyanis nem csupán szélsőjobbos, hanem „szélsőliberális”, azaz libertárius vonulata is van, amely a vállalkozások szabadságát, a minél kisebb adóztatását tűzte ki célul.
