Élő Nagyvilág

Macron: Ha az oroszok áttörik a frontot, csapatokat küldhetünk Ukrajnába

Teresa Suarez / MTI / EPA
Teresa Suarez / MTI / EPA

Az előző nap eseményeiről itt számoltunk be.

Erdogan: Törökország kész orosz-ukrán béketárgyalások házigazdája lenni

Törökország kész Oroszország és Ukrajna csúcstalálkozójának házigazdája lenni a háború lezárása végett – közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Isztambulban. Erdogan elmondta, hogy részletesen megvitatták az ukrajnai háború fejleményeit, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonságát és a gabonaegyezmény újraélesztésének kilátásait.

A török elnök azt mondta, országa kiáll Ukrajna területi épsége mellett, és nagyban hozzá fog járulni Ukrajna újjáépítéséhez a háborút követően. Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszországot nem fogják meghívni a Svájcban megrendezendő első békecsúcsra. Kijelentette, hogy a soron következő találkozóra meghívást kaphat egy orosz képviselő, miután megvitattak és kidolgoztak egy békéhez vezető útitervet Kijev szövetségeseivel.

A török államfői hivatal beszámolója szerint az egyeztetések azt követően kezdődtek, hogy Zelenszkij látogatást tett egy Isztambul melletti hajógyárban, ahol az ukrán haditengerészet számára épül két korvett. Zelenszkij hivatala szerint Erdogannal folytatott megbeszélésén érintették az ukrán elnök úgynevezett békeformuláját, ukrán hadifoglyok szabadon engedését az orosz fogságból, valamint a kétoldalú hadiipari együttműködést is.

Az ukrán elnök a megbeszélések előtt az X-en arról írt, hogy Ankarának és Kijevnek együtt kell dolgoznia az élelmiszerellátás, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonsága fenntartásán. Hozzátette, Ukrajna szorosabb védelmi kapcsolatokat akar Törökországgal, amelynek segítségére szüksége van további ukrán hadifoglyok szabadon engedése végett is.

ENSZ-szakértő: az elfoglalt ukrán területeken bevett gyakorlat a kínzás

Az orosz fegyveres erők módszeresen alkalmazzák a kínzást az elfoglalt ukrán területeken, Ukrajnában pedig a kollaborálással vádolt foglyokkal való bánásmódra van panasz, legalábbis az egyik nyugat-ukrajnai börtönt illetően – közölte pénteken az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekben vizsgálódó különleges jelentéstevője.

Alice Jill Edwards, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának pénteki, genfi ülésén kiemelte, „a kínzással és a rossz vagy megalázó emberi bánásmód egyéb formáival kapcsolatos hiteles bejelentések arra utalnak, hogy a kínzás az orosz háborús politika részét képezi, tehát az így elkövetett súlyos bűnök nem tűnnek a véletlen műveinek”.

A különleges jelentéstevő – aki szeptemberben tett látogatást Ukrajnában, de Oroszországba való beutazását nem engedélyezték – újságíróknak elmondta azt is, hogy az ukrán ügyészektől származó információi szerint mintegy 103 ezer háborús- vagy emberiesség elleni bűncselekményről tudnak az Ukrajnától elfoglalt területeken, az esetek 90 százaléka kínzás. Edwards a látogatása után közzétett jelentésében azt írta, „az elfoglalt területeken rendszeresen és szervezett formában történtek kínzások, amiből arra lehet következtetni, hogy közvetlen politikai felhatalmazással mentek végbe.”

Hozzátette, hogy Ukrajnában járva több tucat olyan ügy aktáját nézte át, „amelyek vélhetően az orosz katonák túlkapásai voltak és amelyekben nem véletlenszerű vagy alkalmi jellegű, hanem szándékos kínzások történtek”; ezért arra szólította fel az orosz vezetést, hogy külön rendeletben és egyértelműen nyilatkoztassa ki, hogy a kínzás elfogadhatatlan és büntetendő cselekmény.

Felkérte Oroszországot, hogy a vádak tisztázása érdekében olyan vizsgálatot indítson, amely nemzetközi megfigyelők részvételével teszi lehetővé a hadifoglyok felkeresését és a lefolytatott bűntetőeljárások ellenőrzését. Hangsúlyozta továbbá, hogy véleménye szerint „az ukrán hatóságok komoly erőfeszítéseket tesznek a hadifoglyokkal való méltányos bánásmód érdekében”.

Ugyanakkor megemlítette, hogy aggodalomra ad okot a kollaborálással vádolt ukrán foglyokkal szembeni bánásmód a nyugat-ukrajnai Lviv börtönében, főleg az elfogásokat, az őrizetbe vételeket és a szállítást illetően. Ezért Alice Jill Edwards arra hívta fel az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb vizsgálják ki ezeket az ügyeket, továbbá tegyék meg a szükséges lépéseket a foglyokat és a panaszosokat megillető törvényes jogok védelme és betartása érdekében.

Az ENSZ speciális ügyekkel foglalkozó jelentéstevői olyan független szakértők, akik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának megbízásából vizsgálódnak, de nem a világszervezet nevében fogalmazzák meg beszámolóikat.

(MTI)

Petr Fiala: a lőszersegélynek egyelőre csak az első részére van meg a pénz

Petr Fiala cseh kormányfő közölte pénteken, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére gyűlt össze a pénz. A minisztelnök ezzel pontosította Petr Pavel államfő azon előző napi kijelentését, miszerint Csehországnak már mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását sikerült biztosítania Ukrajna számára.

Eddig csak az első küldeményre, háromszázezer darab taracklőszerre gyűjtöttünk össze elegendő pénzt Ukrajnának

– írta az X közösségi oldalon megjelent bejegyzésében Fiala.

A kormányfő kifejtette: a cseh kormány most elsősorban arra összpontosít, hogy olyan partnereket keressen, amelyek hajlandók finanszírozni a lövedékek legyártását és szállítását.

„A munka és Ukrajna segítése még nem ért véget” – szögezte le, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatják a kezdeményezést.

A CTK hírügynökség csütörtöki jelentése szerint eddig 18 ország csatlakozott Csehország kezdeményezéséhez. Petr Pavel még februárban a müncheni biztonságpolitikai konferencián jelentette be, hogy Prága felmérése szerint van különböző országokban 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es megvásárolható lőszer vagy lőszergyártási kapacitás, és ha volna pénz a felvásárlásukra, akkor ezek heteken belül Ukrajnába kerülhetnének.

Tomás Kopecky, a cseh kormánynak az ukrajnai újjáépítés ügyeiért felelős megbízottja a közszolgálati rádiónak pénteken délután azt mondta: az ígéret már megvan az összes, tehát mintegy 800 ezer lövedék finanszírozására, de a pénz még nincs a munícióvásárlást lebonyolító közvetítők számláján. Úgy vélte, hogy az egész akció több hónapig is eltarthat, mert a lőszerek egy részét csak ezután fogják legyártani. Arról, milyen összeg szükséges a tervezett vásárláshoz, a cseh vezetők nem nyilatkoztak.

Harmincnégy csoportos csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

Harmincnégy csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, sorozatvetőkkel és drónokkal az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán tengeri drónokat összeszerelő ukrán üzemekre, valamint fegyver-, hadfelszerelés- és üzemanyag-raktárakra, és ukrán katonai alegységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire is – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A március 2. és 8. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésben az összes frontszakaszon orosz előretörésről számoltak be, 102 ukrán ellentámadás vagy támadás elhárítása mellett. Ezek közül 65 ellentámadás Avgyijivka környékén hiúsult meg.

Az orosz összesítés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt hét folyamán csaknem 7300 katonát veszített, akik közül a legtöbben, több mint 2860-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A héten 24 ukrán katona adta meg magát.

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett tíz tábori fegyverraktárt, a Sztrela-10 légvédelmi rendszer négy, és a brit Szormer rendszer egy harci járművét, egy MiG-29-es repülőgépet, három HIMARS sorozatvetőt, 28 harckocsit – köztük két amerikai gyártmányú Abramst –, 68 páncélozott harcjárművet – ezek felét Avgyijivkánál –, öt brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, HIMARS sorozatvetők 33 rakétáját, egy Patriot légvédelmi rakétát, hét francia HAMMER irányított légibombát és 796 drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített harckocsik és egyéb páncélozott harci járművek száma elérte a 15400-at.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Rozsgyesztvenka községben kamikaze drónok két civilt megöltek.

Lettország megkezdte a tartózkodási engedély nélküli oroszok kiutasítását

Lettország kiutasít hat olyan orosz állampolgárt, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélyük – közölte a rigai bevándorlási hivatal vezetője pénteken. Maira Roze a lett televízióban elmondta: két orosz állampolgár már el is hagyta Lettországot, a másik négynek 30 napon belül kell távoznia.

Ez az első alkalom, hogy Lettország kiutasít orosz állampolgárokat a bevándorlási törvény 2022 őszén – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – elfogadott módosítása alapján, amely szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. A rendelkezés értelmében, ha valaki orosz útlevéllel akar Lettországban élni, akkor határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele – bizonyos kivételektől eltekintve – a mindennapi élethez szükséges lett nyelvismeret bizonyítása.

A hatóságok szerint a szigorítás mintegy ezer embert érinthet, de több mint egyötödük már továbbutazott másik uniós tagállamba. Csaknem két tucat további érintettnek még igazolnia kell azokat a családi okokat, amelyek lehetővé teszik további tartózkodásukat. A többiek esetében a határőrség ellenőrzi, hogy a bejelentett lakcímükön tartózkodnak-e, és indokolt esetben elrendelhetik kiutasításukat – mondta Roze az MTI tudósítása szerint.

Az Oroszországgal határos balti országban az orosz kisebbség az 1,9 milliós népesség közel negyedét teszi ki. Többségében a szovjet korszakban bevándorolt emberekről és leszármazottaikról van szó. Sokan közülük – főleg az idősebbek – nem lett állampolgárok, hanem hontalanok, míg mások orosz útlevéllel rendelkeznek.

Az orosz hadseregbe toboroztak katonákat Indiában

Az indiai hatóságok több embert őrizetbe vettek olyan embercsempész-hálózathoz való tartozás gyanújával, mely jól fizető oroszországi munkát ígérve valójában az orosz hadsereg ukrajnai háborújához toborzott embereket.

A tájékoztatás szerint a központi nyomozóiroda (CBI) emberei 13 körzetben tartottak razziát és többeket kihallgattak. Megállapították továbbá, hogy az emberkereskedők elsősorban a közösségi oldalakon, illetve a YouTube-on keresztül toboroztak érdeklődőket „jól fizető oroszországi munkára”.

A jelentkezőket azonban akaratuk ellenére az ukrajnai frontra szállították, emelték ki a közleményben, hozzátéve, hogy már legalább 35 ilyen esetről tudni.

A gyanúsítottak közül a CBI négy embert nevezett meg, köztük egy dubaji székhelyű munkaközvetítő cég tulajdonosát, Faiszal Hánt. Maga Hán az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, tavaly novemberben és decemberben 16 indiai állampolgárnak segített Oroszországba jutni, ám miután megtudta, hogy klienseit a frontra szállítják, „véget vetett a közvetítésnek”.

Az indiai külügyminisztérium korábban azt közölte, körülbelül 20, a fronton ragadt indiairól tud.

Újdelhi februárban erősítette meg, hogy indiai állampolgárokat is alkalmaznak az orosz hadseregnél bizonyos „támogatói munkakörökben”, hozzátéve, hogy az érintettek mielőbbi leszerelésre törekszik. Kiemelték: India moszkvai nagykövetsége már több alkalommal próbált közbenjárni az orosz hatóságoknál annak érdekében, hogy idő előtt váljanak meg az indiai munkavállalóktól. „Minden indiai állampolgárt figyelmeztetünk, hogy kellő óvatossággal járjon el, és maradjon távol a konfliktustól”, közölte februárban a tárca.

(MTI)

Macron: Ha az oroszok áttörik a frontot, csapatokat küldhetünk Ukrajnába

Franciaország csapatokat küldhet Ukrajnába, ha az oroszok áttörik a frontot Kijev vagy Odessza felé – erről maga a francia elnök, Emmanuel Macron beszélt francia képviselőknek a L’Independant szerint. A találkozón részt vett egyik képviselő szerint Macron térképen mutatta meg a lehetséges orosz támadások irányát.

Több halálos áldozata van a csütörtöki orosz rakétatámadásoknak

Több halálos és sebesült áldozatuk van az orosz hadsereg csütörtöki rakétatámadásainak az észak-ukrajnai Szumi városában, valamint Harkiv és Csernyihiv megyében a péntek reggeli ukrán médiajelentések szerint. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóbeszédében részvétét fejezte ki a Szumiban életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak. Az áldozatok száma egyelőre ismeretlen. A csütörtök délutáni támadásban egy kórház és egy iskola is károkat szenvedett.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója pénteken a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson azt írta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszkot ért orosz rakétatámadásban két polgári személy lelte halálát. A Csuhujiv elleni támadásnak pedig legkevesebb két sebesült áldozata van, és több épület megrongálódott, köztük egy kilencemeletes lakóépület, valamint egy szálloda. Szinyehubov azt is közölte, hogy Harkiv megyében 57 település kötelező evakuálását rendelték el, és a lakosság kitelepítését a helyi hatóságok és önkéntesek segítségével kezdik meg.

Csernyihiv megyében legalább egy halottja van az orosz tüzérségi támadásnak – közölte Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai megye kormányzója a Telegramon.

(MTI)

Biden: Ukrajna képes megállítani Putyint, ha...

Ukrajna képes megállítani Vlagyimir Putyint, ha mi kiállunk Ukrajna mellett, és ellátjuk fegyverekkel, amelyekkel meg tudják magukat védeni – mondta Joe Biden amerikai elnök évértékelő beszédében a kongresszus előtt. Szavait mindkét tábor megtapsolta, még a republikánus házelnök, Mike Johnson is tapsolt, aki hónapok óta nem engedi szavazásra bocsátani az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros csomagot, ami érzékeny veszteséget okoz az ukrán haderőnek.

Az évértékelőn részt vett a svéd kormányfő, Ulf Kristersson is, akit Biden név szerint említett, amikor bejelentette, hogy Svédország csatlakozott a NATO-hoz. „Miniszterelnök úr, üdvözöljük a világ legerősebb katonai szövetségében” – mondta Biden, és erre  még a republikánusok is felállva tapsoltak Mike Johnsonnal együtt.

Olvasói sztorik