Moszkva szerint tetovált testrészeket találtak a lezuhant katonai gép környékén

Közleményt adott ki pénteken délután az orosz kapcsolatairól és putyinista megnyilvánulásiról ismert Magyar Békekör. Ebben Oroszország magyarországi katonai attaséja, Oleg Szmirnov szavait idézték, melyek szerint:

Aggodalomra ad okot, hogy Magyarország birtokában lévő fegyverek kerülhetnek Ukrajnába, mert a NATO-szövetségesek akkora nyomást gyakorolnak Magyarországra fegyverek átadására Ukrajnának, hogy a magyar kormány kénytelen lesz felülvizsgálni álláspontját, és eleget tenni a nyugati követelésnek.

Az orosz katonai attasé reményét fejezte ki, hogy az Orbán-kormány „nem hagy fel pragmatikus politikájával”, vagyis hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának, és nem képez ki ukrán katonákat.

„Remélem, győz a józanész, és a magyar emberek nem engedik meg, hogy hazájuk ilyen módon közvetve keveredjen fegyveres konfliktusba” – idézték közleményükben az orosz ezredest. Hozzátették, Oleg Szmirnov szerint

Oroszország nagyra értékeli Magyarország, mint NATO-ország egyedülálló békepolitikáját.

Szmirnov az orosz hátterű szervezet szerint kijelentette azt is: az orosz fegyveres erők rakétatámadásai Kárpátalját szinte egyáltalán nem érintik, s ez nem véletlen, hiszen jelentős magyar közösség él ott.

Ukrajna meghívja Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy vegyen részt a béketárgyalásokon – közölte Igor Zsovkva ukrán elnöki tanácsadó.

A tárgyalásokra, amelynek szervezését Svájc vállalta, a világ számos vezetőjét elvárják, de egyelőre sem a helyszín, sem a találkozó időpontja nem ismert.

Zelenszkij tanácsadója mindenesetre közölte:

Kínát mindenképpen meghívjuk a csúcstalálkozóra, mégpedig a legmagasabb szinten, a Kínai Népköztársaság elnökének szintjén.

Oroszország ukrán személyi igazolványokat és tetovált testrészeket talált nem messze attól a helyszíntől, ahol egy orosz katonai gép lezuhant két nappal korábban, írja a Guardian.

Moszkva azt állítja, hogy Kijev lőtte ki a gépet Belgorod térségében. A fedélzeten összesen 74 ember tartózkodott, köztük az oroszok szerint 65 ukrán hadifogoly, akiket épp fogolycserére szállítottak.

Ukrajna nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy ők eresztettek rakétát a gépbe, de azt állítják, nincs rá bizonyíték, hogy ki utazott a gépen. Kijev egyúttal nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben.

Az oroszok most genetikai vizsgálatnak vetik alá a talált testrészeket. Azt állítják, hogy ezeken olyan jellegzetes tetoválások vannak, amit az Oroszország által elfogott ukrán katonák viseltek.

A becsapódás helyszínéhez egyedül Oroszországnak van jelenleg hozzáférése, így független forrásból lehetetlen megerősíteni, amit mondanak.

Megkezdődött a belgorodi régióban lelőtt orosz Il-76-os katonai szállító repülőgép két fekete dobozának dekódolása – közölték pénteken biztonsági szervekre hivatkozva orosz állami hírügynökségek. A TASZSZ szerint mind a repülési paramétereket, mind pedig a hangot rögzítő készüléket az orosz védelmi minisztérium egy moszkvai laboratóriumába szállították, ahol az illetékes bizottság megkezdte a dekódolást. A hírügynökség informátora szerint a dobozok állapota kielégítő, a bennük lévő teljes információról másolatot készítenek.

„A fekete dobozok előzetes dekódolása folyik, a műszaki következtetés előkészítése céljából” – jelentette ki a RIA Novosztyi hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes, aki szerint a dekódolás 20-30 percig tart, noha vannak kivételek is, amikor az eljárás elhúzódik.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy az ukrán fél a az oroszországi Belgorod megye légterében lelőtt egy orosz Il-76-os katonai szállító repülőgépet, amely, állításuk szerint, 65 ukrán hadifoglyot szállítottak fogolycserére.

Fuller video of the IL-76 crash. There appears to be a smoke cloud in the sky at 00:20.

Russian sources immediately proposed a theory that the plane carried Ukrainian P.O.W.s, but so far, there’s no indication of that. Ukrainian side says the plane carried S-300 missiles. pic.twitter.com/Er18uMO0Ok

— WarTranslated (Dmitri) (@wartranslated) January 24, 2024

(MTI)

Sok hollandiai lakos aggódik amiatt, hogy háború törhet ki Oroszország és a NATO között, és a többség attól is tart, hogy Moszkva megtámadja Hollandiát – derül ki az RTL Nieuws műsorszolgáltató pénteken közzétett közvéleménykutatásából, amiről az MTI számolt be.

A felmérést, amelyben mintegy 20 ezer embert kérdeztek meg, azt követően végezték el, hogy Rob Bauer holland admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke, múlt héten az ukrajnai háborúval összefüggésben azt nyilatkozta, hogy a társadalmaknak fel kell készülniük a legváratlanabb eseményekre is. A katonai tisztségviselő szerint fontos hogy az emberek rendelkezzenek vésztartalékkal: „kell, hogy legyen mindenkinél ivóvíz, rádió, zseblámpa, hogy egy esetleges támadás esetén túléljük az első 36 órát” – nyilatkozta.

Az RTL Nieuws kutatása szerint, a megkérdezettek 62 százaléka tart az orosz erők támadásától.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök kiszámíthatatlan, félek, hogy a konfliktus a szomszédos országokon keresztül eszkalálódik és elér minket is” – idézte a műsorszolgáltató az egyik megkérdezettet.

A válaszadók 48 százaléka kiber-támadásoktól tart, amelyek megbéníthatják a holland infrastruktúrát, 21 százalék pedig attól, hogy nukleáris támadás érheti Hollandiát. A felmérésben részt vevők 56 százaléka úgy gondolja, hogy jelenleg szükségtelen a vésztartalék, 27 százalék azonban fontolgatja, hogy túlélőcsomagot szerez be. A megkérdezettek 15 százaléka már rendelkezik szükség esetén felhasználható vésztartalékkal.

A műsorszolgáltató megjegyezte, hogy jelenleg Hollandiában nagy a kereslet a túlélőfelszereléseket forgalmazó boltok árucikkeire. Az RTL Nieuws szerint ennek az is az oka, hogy a koronavírus-járvány óta sokan úgy érzik, a társadalom gyorsan instabillá válhat.

Az ukrajnai humanitárius helyzet súlyosságára és a háborúban álló országnak érkező segélyek elapadására figyelmeztetett pénteken, a dpa német hírügynökségnek adott interjújában az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi.

„Napi rendszerességűek a légicsapások, elsősorban a frontvonal térségében és városokban. És minden egyes légicsapás új pusztítást hoz magával, amely a civileket is érinti. Rengeteg ember maradt fedél nélkül, sokaknak kellett elhagyni otthonaikat” – fogalmazott Grandi, aki egy hetet töltött Ukrajnában.

A főbiztos – aki ukrajnai látogatása során a Kijevben, Krivij Rihben, Dnyipróban és Harkivban működő segélyprogramokat kereste fel – rámutatott arra, hogy bár az ukránok rendkívül erőről és összetartásról tettek tanúbizonyságot a háború kezdete óta, az immár csaknem két éve tartó harcok megviselik az embereket és félő, hogy ha gyengül a nemzetközi támogatás, a kimerültség is fokozódik. Elmondta, hogy 2022-ben és 2023-ban az az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és más segélyszervezetek elegendő támogatást kaptak munkájuk végzéséhez, idén azonban a források elapadásától lehet tartani.

Az UNHCR ukrajnai tevékenységei közül Grandi a lakhatás biztosítását nevezte a legfontosabb feladatnak, melynek keretében javítási munkálatokra is sort kerítenek, példaként pedig az ablakokat említette. „Új ablakokra van szükség, mert az ablakok állandóan összetörnek. Nagyon kimerítő újra és újra ezzel foglalkozni, mert mindig új pusztítás jön” – fogalmazott.

Az orosz offenzíva 2022 februári kezdete óta az UNHCR más segélyszervezetekkel, köztük ukrán intézményekkel együttműködve 27,5 ezer házat újított fel.
Az ENSZ adatai szerint Ukrajnában mintegy 3,7 millió belső menekültről tudni, további 6,3 millió ukrajnai pedig más országokban keresett menedéket. Moszkva adatai szerint 1,3 millió ukrán tartózkodik Oroszországban, akikkel azonban, mint mondta Grandi, csak nagyon kevés vagy semmi kapcsolatuk sincs.

(MTI)

Egy jól megtervezett ukrán akció révén likvidálták azokat az orosz katonákat, akik kegyelem nélkül lelőttek három, magukat megadó ukrán katonát a fronton Avgyijivka közelében. A kivégzést egy drón felvette, így az egész világ láthatta, de a likvidálásban részt vevő kommandósok állításuk szerint csak az akció után nézték meg a felvételeket. Az ukrán katonák amerikai Bradley típusú páncélozott járművel közelítették meg a helyszínt, majd visszafoglalták a kivégzés helyszínén lévő harcállásokat.

Russians, who executed the surrendered Ukrainians, were liquidated in a well-planned assault operation involving dismounting from Bradley. This was revealed in a long interview with the servicemen.

While the assault operation was being organised, Ukrainians did not see the… pic.twitter.com/XRsIASNidt

— WarTranslated (Dmitri) (@wartranslated) January 26, 2024