Moszkva hadüzenetnek fogja venni, ha „az arcátlan britek” katonákat vezényelnek Ukrajnába

Oroszország elleni hadüzenettel érne fel, ha hivatalos úton brit katonákat vezényelnének Ukrajnába – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Rishi Sunak brit miniszterelnök ukrajnai látogatását kommentálva pénteken a Telegram-csatornáján.

Rishi Sunak brit miniszterelnök Kijevbe utazott, hogy aláírjon egy történelmi biztonsági megállapodást. Vajon hogy vélekedne a nyugati közvélemény, ha a brit delegáció Kijev központjában kazettás bombatűz alá kerülne, ahogyan az a mi Belgorodunkban történt a civilekkel?

– írta a volt elnök és kormányfő, majd úgy folytatta, reméli, hogy „örök ellenségeik, az arcátlan britek” felfogják, hogy hivatalos katonai kontingensük Ukrajnába vezénylését hadüzenetként értékelné Moszkva.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a pénteki sajtótájékoztatón szintén felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a nyugati országok szemet hunynak az Oroszország ellen elkövetett „ukrán terrorista bűncselekmények” és afelett, hogy Kijev azzal fenyegetőzik, hogy a támadásokat más orosz városokra is kiterjeszti. Kifogásolta, hogy sem a NATO, sem az EU képviselői nem ítélték el a 25 halálos áldozattal és 109 ember sebesülésével járó, december 30-i Belgorod elleni ukrán rakétatámadást, és az ENSZ, az EBESZ vezetése is csak általános jellegű felhívásokra szorítkozott.

Rishi Sunak brit miniszterelnök Kijevben van, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel korábban aláírtak egy történelmi jelentőségűnek nevezett megállapodást Nagy-Britannia és Ukrajna biztonsági együttműködésről.

A megállapodást Zelenszkij példátlannak nevezte, és azt mondta, addig marad érvényben, amíg Ukrajna a NATO tagja nem lesz.

A Bild című német lap szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az észtországi látogatásán hordott pulóverén szereplő számsor nem más, mint egy titkos üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

A számok (48.3794° és  31.1656°) valójában földrajzi koordináták, amely az északi szélesség és keleti hosszúság esetén Kirovgrád megyei Dobrovelicskivka falut jelölik. Ez pedig onnan nevezetes, hogy ez Ukrajna földrajzi középpontja, mégpedig az eredeti, nemzetközileg elismert határai között. Ezzel pedig Zelenszkij azt üzenhette az orosz agresszornak, hogy nem mond le ukrán földekről, hiába szeretne Putyin nagyobb darabokat kihasítani az országából.

👍👍Zelensky sent a secret signal to putin, — BILD

During the meeting between the President of Ukraine and Prime Minister Kaya Kallas, Zelensky was wearing a sweater with the numbers 48.3794° and 31.1656°. BILD called it a “hidden message” from Volodymyr Zelenskyi to Volodymyr… pic.twitter.com/z3A6yPVxKB

— Jürgen Nauditt 🇩🇪🇺🇦 (@jurgen_nauditt) January 12, 2024

Tavaly november végéig megközelítette a 4,3 milliót azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén egyebek mellett egészségügyi ellátást kaphatnak, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak. Novemberben – az október végi adatokhoz képest – 35 620-szal 4 274 630-ra nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban, míg az előző hónapban a növekedés 51 845 fő volt.

A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be novemberben, négy ország kivételével, ahol csökkent a befogadottak száma: Lengyelországban (-5510 fő; -0,6 százalék), Olaszországban (-160 fő; -0,1 százalék), Franciaországban (-125 fő; -0,2 százalék) és Luxemburgban (-15 fő; -0,4 százalék). A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (+20 595; +1,7 százalék), Csehországban (+4880; +1,3 százalék) és Norvégiában (+4180; +6,9 százalék) jegyezték fel.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 235 960 fő), Lengyelország (955 110) és Csehország (369 330) biztosította. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,3 százalékát nők, 33,3 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,4 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 720 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Rishi Sunak brit miniszterelnök pénteken Kijevbe utazott, ahol bejelentette: megnövelik Ukrajna katonai támogatásának mértékét, hogy segítsék Kijevet új harci drónok – köztük megfigyelő, nagy hatótávolságú csapásmérő és tengeri drónok – beszerzésében.

Sunak közölte, hogy Nagy-Britannia a következő pénzügyi évben 2,5 milliárd fontra növeli támogatását, ezzel az előző két évhez képest 200 millió fonttal megemelik a támogatás mértékét. A londoni kormány közleményében kiemelte: mindenkinél nagyobb mennyiségű drónszállítmányt fog küldeni Ukrajnának, és a drónok nagy részét várhatóan Nagy-Britanniában fogják gyártani. A dokumentum szerint „a védelmi minisztérium nemzetközi partnerekkel együttműködve jelentősen megnöveli az Ukrajna védelme számára biztosított drónok számát”.

Sunak hivatala szerint a két ország történelmi jelentőségű brit-ukrán biztonsági együttműködési megállapodást is alá fog írni, amely a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek csoportjának azon megállapodását követi, hogy kétoldalú biztonsági biztosítékokat nyújtanak Ukrajnának. Nagy-Britannia szerint a megállapodás „hivatalossá teszi az Egyesült Királyság által Ukrajna számára nyújtott és a jövőben is nyújtandó támogatást, beleértve a hírszerzési információk megosztását, a kiberbiztonságot, az egészségügyi és katonai kiképzést, valamint a védelmi ipari együttműködést”.
„Ma egy üzenettel vagyok itt: az Egyesült Királyság nem fog meginogni”. Hozzátette: „Ukrajna mellett fogunk állni, a legsötétebb órákban és az elkövetkező jobb időkben is” – szögezte le a brit miniszterelnök.

Egy orosz turistacsoport tagjai lesznek az elsők, akiket beengednek Észak-Koreába azóta, hogy 2020 elején a koronavírus-járvány miatt teljesen lezárták az országot. Az orosz turisták állítólag síelni mennek Észak-Koreába.

A Tass hírügynökség szerint Oroszország távol-keleti régiójából, Primorjéből repülnek majd a turisták az észak-koreai fővárosba, Phenjanba, ahol emlékműveket is meglátogatnak majd. A turisták ezután a Masik-hágóra utaznak, ahol az ország legmodernebb síközpontja található – írja a Tass.

A Tasz szerint az utazásról Oleg Kozhemjako, a primorjai régió kormányzója és az észak-koreai hatóságok között létrejött megállapodás alapján állapodtak meg.

Ukrajna észak-koreai gyártmányúként azonosította azokat a rakétákat, amelyeket Oroszország a hónap elején indított keleti régiója ellen – írja az MTI.

Az ukrán védelmi minisztérium egyik kutatóintézete összegyűjtötte és elemezte a kelet-ukrajnai Harkiv városát január 2-án ért orosz támadásból származó rakétatörmeléket, és megállapította, hogy az megegyezik az észak-koreai KN-23-as rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal. Ez az első alkalom, hogy Kijev megerősítette az észak-koreai rakéták használatát, mióta Oroszország 2022 februárjában teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, ami a legújabb jele lehet annak, hogy Moszkva fegyverkészletei fogyóban vannak.

Észak-Korea az egyetlen nemzet a világon, amely olyan rakétákat gyárt, amelyeknek ugyanazok a jellemzői, mint azoknak, amelyeket a roncsokban találtunk. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek minden bizonnyal KN-23-asok

– mondta az ukrán tisztviselő.