Bár még hosszú hónapok vannak hátra az amerikai elnökválasztásig, már javában zajlanak a hozzá kapcsolódó események. A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy két államban, Coloradóban és Maine-ben olyan döntések születtek, amelyek szerint Donald Trump nem kerülhet fel a Republikánus Párt előválasztásának szavazólapjára, mert korábban lázításban vett részt. A két döntés végrehajtását egyelőre felfüggesztették, mert Trumpék fellebbeztek, de az már biztos, hogy a következő hetekben egy újabb jogértelmezési vita teszi még bonyolultabbá az elnökválasztási kampányt.
Egy kis alkotmánytörténet
Az Egyesült Államok alkotmányának egyik legfontosabb, 14. kiegészítése – vagyis az, amelyik körül a mostani ügy zajlik – 1868. július 9-én lépett hatályba. Célja elsősorban az volt, hogy nem sokkal amerikai polgárháború lezárása után a korábban rabszolgasorban élő amerikaiakkal kapcsolatos problémákra megoldást nyújtson – például azzal, hogy állampolgárságot és szabadságjogokat biztosít nekik.
Ebben a kiegészítésben szerepel az a külföldön is ismert paragrafus, miszerint minden gyerek, aki az Egyesült Államok területén születik, automatikusan amerikai állampolgár lesz – akkor is, ha a szülei nem azok. Egy másik szakasza most azért került előtérbe, mert befolyással lehet arra, lehet-e még Donald Trumpból valaha amerikai elnök.
Az érintett rész így szól:
Nem lehet a Kongresszusban szenátor, képviselő vagy az elnök- és alelnök megválasztásában részt vevő tag, és nem tölthet be az Egyesült Államok vagy bármely (amerikai) állam megbízásából polgári vagy katonai tisztséget olyan személy, aki korábban a Kongresszus tagjaként vagy az Egyesült Államok tisztviselőjeként, vagy bármely állam törvényhozásának tagjaként, vagy bármely állam végrehajtó vagy igazságügyi tisztviselőjeként esküt tett arra, hogy támogatja az Egyesült Államok Alkotmányát, és részt vett az Alkotmány elleni lázadásban vagy felkelésben, illetve segítséget és támaszt nyújtott az Alkotmány ellenségeinek. A Kongresszus azonban mindkét ház kétharmadának szavazatával megszüntetheti az ilyen akadályoztatást.
A kiegészítés eredetileg azt a célt szolgálta, hogy megakadályozza a déli, konföderációs államokból küldött politikusok visszatérését a törvényhozásba, és azóta szinte nem is alkalmazták. A Washington Post szerint a 20. században például egyetlen alkalommal szedték elő.
Colorado
A Trump ellen folyó egyik bírósági eljárás arról szól, hogy a 2021 januárjában a hivatalából távozó elnöknek volt-e köze ahhoz, hogy akkor január 6-án tüntetők rohamozták meg az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitoliumot, így próbálva megakadályozni az előző évi elnökválasztás eredményének hitelesítését. Trump ellen négy vádpontot hoztak fel, többek között az Egyesült Államok megtévesztésére, illetve a hivatalos eljárás akadályozására irányuló összeesküvést. Az ügyészség szerint ugyanis Trump az ostrom előtt és később sem törekedett arra, hogy csillapítsa az indulatokat.
A szövetségi eljárás első tárgyalási napja 2024. március 4-én lesz, vagyis az ügyben még nem született ítélet, ám Colorado állam legfelsőbb bírósága elegendő bizonyítékot talált arra, hogy kimondja: a 14-es kiegészítés 3-as szakasza alapján Trump nem töltheti be az elnöki tisztséget, ezért nem engedélyezte, hogy a volt elnök felkerüljön az előválasztási szavazólapra.
Ez a döntés hatályon kívül helyezte azt az ítéletet, amelyet egy coloradói körzeti bíró hozott, aki megállapította, hogy Trump lázított, de szerinte nem lehet Trumpot eltiltani a választáson való részvételtől, mert nem egyértelmű, hogy a szóban forgó rendelkezés az elnöki tisztségre is vonatkozik-e.
Trump és jogi csapata fellebbezést nyújtott be az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához (LB), így a coloradói elmarasztaló ítélet végrehajtását egyelőre felfüggesztették. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a coloradói legfelsőbb bíróság döntése még a demokratákban is felvet kérdéseket. Ráadásul a bíróság mind a hét tagját valamelyik demokrata elnök nevezte ki, a testület mégsem hozott egyértelmű döntést, mindössze négyen támogatták a Trump elleni elmarasztaló ítéletet, hárman pedig ellene szavaztak.
Lázított vagy sem?
A szövetségi Legfelsőbb Bíróságban ráadásul a republikánus hátterű bírák vannak többségben (három bírát demokrata, négyet pedig republikánus elnök nevezett ki), közülük három éppen Trump alatt került az igazságszolgáltatás csúcsára, így az a feltételezés, hogy Trump rögtön előnyből indul – bár ez nem jelenti azt, hogy a bírák automatikusan számára kedvezően döntenek majd.
Az LB egyik feladata az alkotmány értelmezése, így ebben az ügyben – amennyiben befogadja a beadványt, amire nagy esély van – a testületnek részben arról kell döntenie, hogy a 3-as szakasz vonatkozik-e az elnökre. Ezen felül azt is meg kell vizsgálnia, hogy egy állam (legfelsőbb bírósága) dönthet-e arról, kire vonatkozik a 3-a szakasz, kell-e kongresszusi intézkedés a hivataltól való eltiltásra vonatkozó eljárás lefolytatásához, a január 6-i események megfelelnek-e a lázadás jogi definíciójának, illetve Trump felelős-e az erőszakos eseményekért, vagy egyszerűen csak a szólásszabadságra vonatkozó jogát gyakorolta.
Bár a pártok képviselőit alapvetően az előválasztási szereplés befolyásolja abban, hogy kit tartanak alkalmasnak a párt elnökjelöltségére, ha Trump jól szerepel a közvélemény-kutatásokban, az is bőven elég lehet a számára.
Maine
Az LB várható ítélete ugyanakkor befolyásolhat egy másik hasonló ügyet, amelyik egyelőre lejjebb áll az igazságszolgáltatás rendszerében. Ahogy arra a CBS News összefoglalója rámutat, Maine államban szokatlan eljárás működik, amelynek során az állam belügyminiszterének nyilvános meghallgatást kell tartania arról, hogy felmerülnek-e problémák a választáson induló politikusok szavazólapon való szerepeltetésével kapcsolatban, majd erről határozatot kell hoznia. A maine-i választók több csoportja, köztük volt állami törvényhozók kétpárti, azaz demokrata és republikánus csoportja kifogást nyújtott be Trump személye ellen, és ezzel döntés elé állították a belügyminisztert, Shenna Bellowst.
A demokrata párti tisztviselő régóta bírálja Trumpot a közösségi médiában, többek között a január 6-i eseményekkel kapcsolatban, ezért Trump ügyvédei arra kérték, vonja ki magát az ügyből. Bellows azonban ezt elutasította, mondván, hogy a döntését nem befolyásolja a személyes véleménye. A belügyminiszter végül úgy döntött, hogy Trump nem szerepelhet az előválasztási szavazólapon Maine-ben, és a kritikusok szerint ezzel precedenst teremthet, mert ugyanezt megtehetnék minden államban az illetékes tisztviselők,
Egyesek szerint például az alelnökre, Kamala Harrisre is vonatkozhatna. Érvelésük szerint ugyanis a törvény azokra is érvényes, akik kisebb összegekkel támogatták a konföderációs politikusokat, és a konzervatívok úgy vélik, hogy ez hasonló ahhoz, mint amikor Harris pénzt gyűjtött azoknak, akiket letartóztattak azokban a zavargásokban, amelyek George Floyd 2020-as – minneapolisi rendőrök által elkövetett – meggyilkolása után robbantak ki.
Trump ügyvédei fellebbezést nyújtottak be a döntés ellen, de az ügy először a Kennebec megyei felsőbb bírósághoz kerül, és onnan mehet majd esetleg Maine állam legfelsőbb bíróságához, sőt, ha úgy alakul, a szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz. Bellows, akit több támadás is ért a döntése miatt, kijelentette, amennyiben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az egész országra vonatkozó döntést hoz, azt feltétlenül támogatni fogja.
