Élő Nagyvilág

Szijjártó az ukrán elnöki hivatal vezetőjével egyeztetett

Marjai János / 24.hu, Yevhen Kotenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Marjai János / 24.hu, Yevhen Kotenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A szerdai nap eseményeiről itt olvashat.

Harmadik emeleti ablakból zuhant ki Putyin szövetségese

Meghalt Vlagyimir Egorov, Putyin pártjának, az Egyesült Oroszországnak jelentős tagja, írja a Newsweek. A 46 éves férfi egy harmadik emeleti ablakból zuhant ki. A helyi sajtónak egy szemtanú is megerősítette a zuhanás tényét.

(via rtl.hu)

Versolvasásért több év börtönre ítéltek két orosz költőt

Egy moszkvai bíróság csütörtökön öt és fél, illetve hét év börtönbüntetésre ítélt két orosz költőt, amiért „gyűlöletkeltő” verset olvastak fel tavaly egy háborúellenes rendezvényen. A 33 éves Artyom Kamardin és a 23 éves Jegor Sztovbe támogatói az ítélet ismertetésekor azt kiabálták, hogy „Szégyen!”.

Ez abszolút önkény

kiáltott fel Kamardin apja, Jurij.

A két fiatalt 2022 szeptemberében vették őrizetbe, miután részt vettek egy nyilvános felolvasáson Moszkvában a Triumfalnaja téren, Vlagyimir Majakovszkij költő emlékművének közelében, amely a szovjet idők óta a máskéntgondolkodók találkozóhelye.

A felolvasáson Kamardin az „Ölj meg, milicista!” című versét szavalta el, amely ellenséges hangvételű volt a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokkal szemben. Másnap őrizetbe vették egy házkutatás során, amelynek során állítása szerint a rendőrök megverték és egy súlyzóval megerőszakolták.

A két költő ellen eredetileg „gyűlöletkeltés” miatt indítottak eljárást, amely vád később kiegészült „az állam biztonsága elleni tevékenység elkövetésére való nyilvános felhívással”.

Nem vagyok hős, és az, hogy börtönbe kerüljek azért, amit gondolok, soha nem szerepelt a terveim között

mondta Kamardin a bíróságon a támogatói által a Telegramra feltöltött utolsó beszédében. Egyben könyörgött a bírónak, hogy engedje haza, cserébe megígérte, hogy „távol tartja magát minden kényes témától”.

Idén májusban a bíróság az ügy harmadik vádlottját, Nyikolaj Dajnekót négy év büntetőtáborban letöltendő büntetésre. Dajneko korábban bűnösnek vallotta magát, és egyezséget kötött a nyomozóhatósággal.

(MTI / Guardian)

Aknára futott egy gabonaszállító a Fekete-tengeren

Aknára futott a Fekete-tengeren egy panamai zászló alatt közlekedő görög teherhajó, a fedélzeten tűz ütött ki, ketten megsebesültek – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg déli parancsnoksága a Telegramon. A tájékoztatás szerint a hajó – mely a dunai Izmail kikötőjébe tartott gabonáért – kigyulladt. Egy ember kórházba került, társát a fedélzeten látták el. A bajba jutott hajóért vontatók indultak. A hadsereg nem tért ki arra, mikor történt az incidens.

Az ukrán fegyveres erők szerint a hajó orosz aknára futott, az athéni székhelyű NAVA Shipping vállalat azt közölte, egyelőre nem tudnak részleteket. A vállalat részéről hozzátették, hogy senki nem sérült meg súlyosan.

(MTI)

A holland főparancsnok szerint fel kell készülnünk egy Oroszországgal való háború lehetőségére

A holland hadseregnek és társadalomnak fel kell készülnie az Oroszországgal való háború lehetőségére – jelentette ki Martin Wijnen altábornagy, a holland hadsereg leköszönő parancsnoka a De Telegraaf napilapnak adott csütörtöki nyilatkozatában.

Heiko Becker / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP Martin Wijnen

Wijnen szerint Hollandiának követnie kellene Svédország, Finnország és a balti államok példáját, mivel azok – földrajzi közelségük miatt – jobban felkészültek egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal. A holland társadalomnak fel kell készülnie, nem szabad azt gondolnia, hogy biztonsága garantált, csak azért mert 1500 kilométer választja el Oroszországtól – idézte a De Telegraaf az altábornagyot.

Wijnen figyelmeztetett, hogy Oroszország egyre erősebb katonailag, ezért a mainál felkészültebb holland hadseregre van szükség elrettentésként. „Oroszország csak a robusztus fegyveres erő nyelvét érti. Ezért fontos orvosolni a holland hadsereg létszámhiányát” – tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy az idén skandináv mintára bevezetett önkéntes sorkatonai szolgálatban évente két-három ezer fiatal vesz majd részt, akiknek egy része a katonai pályát választja vagy tartalékos lesz.

(MTI)

Szijjártó telefonon egyeztetett az ukrán elnöki hivatal vezetőjével

A folyamatos magas szintű párbeszéd fenntartása fontos, mert az reményt ad arra, hogy javítani tudjuk kapcsolatainkat,

írta Ukrajnára utalva csütörtöki Facebook-posztjában Szijjártó Péter, aki beszámolt arról is, hogy csütörtökön telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. A magyar külügyminiszter hozzátette, hogy mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsuk fenn minden szomszédunkkal.

Békepárti álláspontunkon természetesen nem változtatunk, de várakozással tekintek januári személyes találkozásunk elé, mert ott lehetőségünk lesz a legfeszítőbb kétoldalú kérdések megvitatására,

tette hozzá.

Robbanóanyagot szállíthatott a megsemmisült orosz hadihajó

2023. december 25-én az orosz haditengerészet Ropucsa osztályú Novocserkasszk nevű partraszálló hajója egy ukrán csapás következtében teljesen megsemmisült, miközben az oroszok által megszállt Krím déli partjainál, Feodoszja kikötőjében állt. Nyílt forrásból származó bizonyítékok szerint nagy valószínűséggel a hajó robbanóanyagot szállított, amikor a találat érte, ami nagy másodlagos robbanást okozott – írja csütörtöki jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Az incidenssel háromra emelkedett az invázió kezdete óta elveszített orosz partraszálló hajók száma: a Szaratov 2022. március 24-én süllyedt el, míg a Minszk 2023. szeptember 13-án a szárazdokkban funkcionálisan megsemmisült. További két hasonló hajó valószínűleg megsérült.

Oroszország valószínűleg azt tervezte, hogy a partraszállóhajó-haderejét jelentős kétéltű támadások indítására használja majd az invázió során, és a háborúra való felkészülés során megduplázta e hajók számát a Fekete-tengeren, de a háború elhúzódásával a hajókat inkább logisztikai támogatásra használták. Ez azért nagy jelentőséggel bíró szerep, mert a Krím-híd létfontosságú és viszonylag törékeny közúti és vasúti összeköttetését erősíti, amely a Krímet Oroszországgal köti össze – tette hozzá a jelentés.

Oroszország és a NASA megegyezett a közös űrrepülések meghosszabbításáról

Oroszország és az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) megállapodott arról, hogy 2025-ig meghosszabbítják közös repüléseiket a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – jelentette be csütörtökön az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz.

Az ISS általános működésének megbízhatósága és annak szavatolása érdekében, hogy a Roszkoszmosz és a NASA legalább egy-egy képviselője jelen legyen az állomás saját szegmensében, 2023-ban megállapodás született az amerikai partnerekkel a közös repülések 2025-ig történő meghosszabbításáról – áll a közleményben. A tájékoztatás szerint az Oroszország és a NASA közötti, az ISS-re irányuló repülésekről szóló megállapodáshoz két kiegészítést írtak alá e célból 2023 júliusában és decemberében.

Oroszország már 2022 júliusában bejelentette, hogy 2024 után ki akar vonulni az ISS-ről, ahol űrhajósai állandóan tartózkodnak, és amelynek működtetésében kulcsszerepet tölt be. A Roszkoszmosz egy új orosz űrállomás létrehozását tervezi.

Októberben Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz űrállomásnak az első szegmensét 2027-ben kell pályára állítani, egyben ígéretet tett arra, hogy a közelmúltbeli kudarcok ellenére folytatják az űr meghódítását.

Az orosz űrszektor, amely történelmileg az ország büszkesége, évek óta finanszírozási problémáktól, korrupciós botrányoktól és kudarcoktól szenved, mint például a Luna-25 holdszonda augusztusi elvesztése.

Az ISS-t, amely az Európát, Japánt, az Egyesült Államokat és Oroszországot tömörítő nemzetközi együttműködés példaképe, 1998-ban kezdték el összeállítani. A tervek szerint 2024-ben állt volna le, de a NASA becslése szerint 2030-ig működhet.

(MTI)

Finnországot fenyegette egy orosz diplomata

Ha a NATO és Oroszország között elmérgesedne a helyzet, azt elsőként az Oroszországgal szomszédos Finnország szenvedné meg – jelentette ki Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szerveteknél akkreditált állandó képviselője csütörtökön.

(A finnek) mind ez idáig békében és nyugalomban éltek, erre egyszer csak Oroszország és a NATO között találták magukat, az utóbbi tagjaként; de mivel ők a mi szomszédaink, így ha, ne adj’ isten, a helyzet elmérgesedne, ők szenvednék meg először

jelentette ki a nagykövet a RIA orosz hírügynökségnek adott interjújában.

Finnország idén csatlakozott a NATO-hoz, szakítva évtizedeken át tartó semlegességével, decemberben pedig Helsinki védelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal is. Az egyezmény részeként Washington amerikai katonákat állomásoztat és katonai felszereléseket nyújt majd az északi ország védelmének támogatására.

Szergej Csemezov, a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója szerdán bejelentette: Oroszország hamarosan a Finnországgal és Norvégiával határos északi katonai körzetébe telepíti legújabb fejlesztésű önjáró lövegeit.

A múlt héten Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette, és figyelmeztetett, hogy a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus a jövőben tovább súlyosbodhat.

(MTI)

Putyin legalább öt évig háborúzna Ukrajnában

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt Hszi Csin-ping kínai elnöknek, amikor márciusban meglátogatta őt Moszkvában, hogy még legalább öt évig háborúzna Ukrajnában – értesült több forrásból a Nikkei Asia.

Ez az eltökéltség más fénybe állítja azokat a híreket, melyek szerint Putyin szeptember óta több csatornán jelezte, hogy hajlana a tűzszünetre, ha megtarthatná az eddig elfoglalt ukrán területeket. A The New York Times írt erről, de a Nikkei Asia szerint ez csak altatás az oroszok részéről: Putyin a jövő márciusi orosz elnökválasztás előtt próbál békésebb arcot mutatni, mert ez kedvezőbb lehet számára a voksolás előtt.

Több mint 12,5 ezren jöttek Ukrajnából egy nap alatt

Az ukrán-magyar határszakaszon 6251-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6297-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis összesen 12.548-an jöttek a háború sújtotta országból az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az Egyesült Államok bejelentette az utolsó katonai segélyét Ukrajnának

Az Egyesült Államok 250 millió dollárnyi (mintegy 90 milliárd forint) katonai segélyt küld Ukrajnának, a 2023-as év utolsó, Kijevnek szánt szállítmányaként – közölte a washingtoni külügyminisztérium szerdán. Ahogy az előzőket, úgy az újabb csomagot is az amerikai készletekből juttatják el az ukrán hadszíntérre. A szállítmányban a többi között szerepelnek alkatrészek légvédelmi rendszerekhez, rakéták egyéb mobil kilövőrendszerekbe, páncéltörő lőszerek, a legnagyobb mennyiségben használt 105 és 155 milliméteres lövedékek, küldenek továbbá 15 millió lőszert kisebb fegyverekhez – írta az MTI.

A külügyminisztérium közleménye kritikus fontosságúaknak nevezi a fegyverekből és felszerelésből álló támogatásokat, és sürgeti a szövetségi törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajna további segítésének finanszírozását lehetővé tevő költségvetés-kiegészítést.

A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben többször jelezte, hogy az év végén elfogy az Ukrajnának elkülönített pénzügyi keret, és annak megújítása nélkül az Egyesült Államok a közeljövőben nem lesz képes újabb katonai és gazdasági támogatást nyújtani Kijevnek.

Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta az Egyesült Államok 110 milliárd dollárt jóval meghaladó katonai, gazdasági és humanitárius támogatást küldött Ukrajnába.

Olvasói sztorik