Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyértelmű jelét adta a múlt hét végén annak, hogy a háborút hét napig megszakító fegyverszünet folytatására csekély az esély. Szombat este – a harcok újraindulását követően másfél nappal – közölte, mivel a felek közötti párbeszéd „zsákutcába jutott”, utasította az izraeli tárgyalókat, hogy térjenek vissza Katarból, ahol hetek óta folytak az erőfeszítések a megegyezés megkötéséért, majd – miután kezdetét vette – az életben tartásáért.
Miután a fegyverszünetnek múlt pénteken vége szakadt, Netanjahu egyértelműen fogalmazott: a háború „addig folytatódik, amíg el nem érjük minden célunkat, vagyis a foglyok visszatérését és a Hamász felszámolását”. Hozzátette, hogy ez egy hosszú távú háború, de Izrael végül meg fogja nyerni.
A Hamász első számú céljai közé sem tartozik jelenleg, hogy a fegyverszünet meghosszabbításáért küzdjön. A terrorszervezet politikai irodájának helytettes vezetője, Száleh al-Arúri azt nyilatkozta szombaton, hogy már nem folynak tárgyalások a felek közt, a túszcsere abban az esetben folytatódhat, ha véget érnek az izraeli hadsereg támadásai Gázában és ha megállapodnak egy „átfogó, végleges” fegyverszünetről.
A felek már múlt csütörtökön vészesen közel kerültek a harcok újrakezdéséhez, amikor mindössze percekkel a fegyverszünet reggel hét órai lejárta előtt közölte az izraeli hadsereg, hogy nem indítják újra Gáza ostromlását. ha pedig ezt nem teszi meg, újraindul a háború. Bár későn, de múlt csütörtökön még megérkezett a lista az izraeli hadsereghez, így az eredetileg hat napos tűzszünet folytatódhatott további 24 órára.
Majd jött a péntek hajnal, és rakétasorozat indult a Gázai övezetből Izrael felé, majd helyi idő szerint hét óra után már tüzérségi támadásokról és légicsapásokról érkeztek beszámolók a megszállt palesztin területről.
Netanjahu a korai órákban azzal magyarázta a hadművelet újbóli megindítását, hogy a Hamász már a rakétatámadás előtt megszegte az egyezményt azzal, hogy nem engedte el az összes fogva tartott izraeli nőt csütörtökön, mint ahogy ezt a megállapodás kikötötte.
Egy Hamászhoz közel álló forrás szerint a militáns szervezet vezetői továbbra is folytatni akarták a fegyverszünetet, a felek közötti közvetítők pedig még hajnalban is megfeszítve dolgoztak ezen. Izraeli tisztviselők felől ugyanakkor olyan információk érkeztek, hogy a Hamász már nem volt hajlandó vagy nem volt képes több nőt vagy gyermeket elengedni, ahogyan azt az egyezmény naponta követelte. Oszama Hamdán, a terrorszervezet magas rangú tisztviselője viszont azt nyilatkozta, hogy az egyezmény életben tartásával kapcsolatban Izrael bizonyult elutasítónak a hetedik napon.
A tűzszünet utolsó napján Anthony Blinken, az USA külügyminisztere reggeltől estig tárgyalt az izraeli vezetőkkel, eleinte a tűzszünet folytatásának fontosságát hangsúlyozva.
„Egyértelműen azt szeretnénk, ha tovább folytatódna. Azt akarjuk, hogy legyen nyolcadik nap, majd azutániak is” – mondta a tűzszünetről újságírói kérdésre csütörtök reggel a tel-avivi reptéren. Majd Jichák Hercog izraeli államelnökkel folytatott tárgyalásán Blinken arról beszélt, hogy a megállapodás eredményeket hoz, és folyamatosan zajlanak az erőfeszítések a folytatásáért. Nagyon pozitív fejlemény, hogy láthattuk a túszok hazatérését, illetve a tűzszünet lehetővé tette, hogy több humanitárius segély jusson el az ártatlan civilekhez Gázába – emelte ki az egyezmény előnyeit még délelőtt. Délután azonban, miután találkozott Netanjahu miniszterelnökkel és a kormány tagjaival, kevésbé optimistán már azt hangsúlyozta, hogy Izraelnek gondoskodnia kell a palesztin civilek biztonságáról, mielőtt újra bármilyen hadműveletbe kezdene Gáza területén.
Sajtóinformációk szerint
A Times of Israel találkozók hátterét bemutató cikke azt írta, hogy a kormányülésen az izraeli miniszterek visszautasították az amerikai külügyminiszter arra vonatkozó aggályait, hogy Izrael mennyi áldozattal folytatja a hadműveletet.
Az ülésen Joáv Galant védelmi miniszter közölte Blinkennel, hogy az izraeli közvélemény egységes a kormány azon célja mögött, hogy felszámolják a Hamászt, még akkor is, ha ez hónapokig tart. Blinken erre azt válaszolta, hogy nem biztos abban, hogy Izraelnek meglesz a nemzetközi támogatottsága ahhoz, hogy az eddigi intenzitással sokáig folytassa a háborút – mondta a tárgyalásokat ismerő izraeli forrás.
Blinken az izraeli utazását lezáró sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az USA elfogadja, hogy Izrael folytatja a háborút, azonban az eddigi leghatározottabban jelezte azt is, hogy Izraelnek a továbbiakban el kell kerülnie azt a szintű pusztítást, ami eddig érte Gázát és lakosságát. El kell kerülni, hogy még több palesztin váljon tömegesen hontalanná, illetve kerülni kell a civil infrastruktúra, kórházak, erőművek és vízellátó létesítmények elleni támadásokat, mondta az USA külügyminisztere.
„Az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú, hogy a Gáza északi részén látott tömeges polgári veszteségek ne ismétlődjenek meg délen” – mondta Blinken, utalva arra, hogy az izraeli hadsereg eddig elsősorban a Gázai övezet északi részét támadta, a háború következő szakaszában viszont már a délebbi területekre is kiterjed a hadművelet. Konkrét vörös vonalakat azonban nem határozott meg ekkor sem, amelyeket ha átlépne Izrael, azt valamilyen módon szankcionálná az USA.
A Gázában kibontakozó pusztítás megváltoztatta Joe Biden kormányának megközelítését a háborúhoz. Az október 7-i támadás után az USA egyértelmű támogatásáról biztosította Izraelt, az Egyesült Államok tisztviselői az utóbbi időben azonban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a polgári lakosság védelmére és a Gázában uralkodó kétségbeejtő humanitárius helyzetre – jegyezte meg a BBC amerikai kormányzati tudósítója.
A gázai egészségügyi minisztérium adatai – amelyeket az ENSZ mellett számos nemzetközi szervezet megbízhatónak tart – szerint Gázában közel 16 ezren haltak meg az izraeli hadsereg ostromában október 7-e óta, az áldozatok 70 százaléka nő és gyermek. A háború kezdete óta közel 1,8 millió palesztinnak kellett elhagynia az otthonát, miközben szinte lehetetlen elhagyni a Gázai övezetet.
