Élő Nagyvilág

Tömeges dróntámadás-kísérletről számolt be a moszkvai polgármester

AFP PHOTO /HO/ UKRAINIAN EMERGENCY SERVICE
AFP PHOTO /HO/ UKRAINIAN EMERGENCY SERVICE
Vasárnapi élő közvetítésünk az Ukrajna elleni orosz invázió történéseiről.
  • A rekordot jelentő péntek éjjeli 75 után szombat éjjel 9 drónt lőtt ki az orosz hadsereg Ukrajnára
  • Európai vezetők jelenlétében beszélt az ukrán gabonaexport légvédelmének erősítéséről Volodimir Zelenszkij elnök kijevben, az EU csaknem húszmilliárd forintos segélyt küld a kikötők javítására
  • Húsz ukrán drón lelövéséről számoltak be az orosz hatóságok Oroszország négy régiója fölött
  • Zelenszkij a holodomorhoz hasonlította az orosz támadást – szombati összefoglalónkat itt olvashatja

A kukakirály megígérte, hogy nem kartellezik többet, így építhette meg a folyóba omló bicikliutat

Több száz millió forintos kár keletkezhetett azzal, hogy a Tokaj–Bodrogkeresztúr kerékpárút egyik szakasza beomlott a Bodrogba. A botrány a napokban pattant ki, de a helyi sajtó már az útszakasz átadása után, tavaly ősszel beszámolt róla, hogy a bicikliút menti területen megcsúszott a rézsű, a csuszamlás miatt forgalomkorlátozást kellett bevezetni, egyúttal védfalépítési munkálatokba is kezdtek. A többek állítása szerint vis maiornak minősített helyzet ráadásul részben az állami kezelésben lévő országos mellékutat is érintette.

Az 5,5 kilométeres kerékpárútszakasz építését a Mento Környezetkultúra Kft. nyerte el a négy önkormányzat – Tokaj, Bodrogkeresztúr, Mád és Tarcal – által közösen kiírt közbeszerzési pályázaton. Nem egyszerű aszfaltozásról volt szó, speciális munkákat kellett elvégezni a rézsűmegtámasztáshoz, a partbiztosításhoz. A miskolci vállalkozás a munkát – közbeszerzések esetében ritkaság – az előzetesen becsült nettó 729 millió forintos árnál olcsóbban, nettó 699,5 millió forintért vállalta. A szerződést tavaly márciusban kötötték meg, a problémák pedig már a tavaly júniusi átadás körüli napokban jelentkeztek, majd a kerékpárút egy szakaszon lényegében a Bodrogba omlott.

A kivitelező szerint a közút csúszott meg előbb, de a közútkezelő cáfolja ezt

Az egyelőre nem világos, hogy mi okozta a kerékpárút beomlását. A bicikliút mellett egy országos közút is halad, melyen szintén repedések jelentek meg. A szereplők egy része most azt állítja, hogy az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében álló útszakasz korábban sérült meg, mint a bicikliút, és a két esemény összefügg.

Czeglédi Zsolt / MTI Látkép Tokajról, amit körbeölel a Bodrog.

Az ügy már a bodrogkeresztúri önkormányzat októberi közmeghallgatásán is szóba került. A jegyzőkönyv szerint Rozgonyi István polgármester közölte, hogy miután a kerékpárutat a műszaki ellenőr átvette, pár nappal később az látszott, hogy „megtört az út”, és „gyakorlatilag 100 méter hosszan leszakadt az egész.” A polgármester egy hónapra rá képviselő-testületi ülést hívott össze az ügy tisztázására. Erre meghívták a kivitelező Mento Kft.-t, a tervezésért felelős Közműterv-M93 Kft. és a HQC Mérnökiroda Kft. képviselőjét, valamint Hagymási Gyula projektmenedzsert, ők azonban távol maradtak az üléstől. A Mento Kft. levelet küldött az önkormányzatnak, melyben Hercsik István ügyvezető a Magyar Közút Zrt.-re igyekezett hárítani a felelősséget. Hercsik azt írta:

Az elkészült kerékpárút (…) a közút kerékpárút felé eső sávjának suvadása miatt súlyosan megsérült, azt a közútkezelő a közút érintett szakaszával együtt lezárta, és az esemény okának vizsgálatát szakértő bevonásával megkezdte.

Hercsik úgy fogalmazott: „ismereteik és álláspontjuk” szerint az általuk kivitelezett és átadott kerékpárút sérülése a közút sérülésével összefüggésben alakult ki, és „amennyiben az információik helyesek”, a Magyar Közút az esetet vis maiornak minősítette.

Lapunk megkereste a Magyar Közút Zrt.-t, ám válaszukból egészen más kép bontakozott ki. A kezelésükben álló országúton keletkezett repedések voltak a későbbiek, vagyis szerintük a kerékpárút nem a közút „suvadása” miatt sérült meg. Ráadásul – mint írták – Hercsik állításával szemben szakértői vizsgálatot sem rendelhettek el, mert „a kerékpárút suvadása nem közúti területen történt.” A közútkezelő a miskolci kukakirályként is emlegetett Hercsik vis maiorra hivatkozó állítását sem tudta megerősíteni.

A kerékpárút beszakadása később részben érintette az általunk üzemeltetett országos utat is. Mivel a kerékpárút suvadása nem közúti területen történt, ezért társaságunk nem rendelhetett el szakértői vizsgálatot

– áll a közútkezelő lapunknak küldött válaszában.

A Magyar Közút arról is tájékoztatott, hogy külön elrendelés alapján megterveztette a közút és a kerékpárút helyreállítási munkáit. Vagyis – írták – nem vizsgálatra, hanem a helyreállításhoz kapcsolódó tervezési munkára kaptak megbízást. Jelenleg még tart a tervek engedélyeztetési eljárása, ezt követően a szükséges források biztosítása esetén lehet elindítani a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást – vetítette előre a közútkezelő, hozzátéve, az sem dőlt még el, hogy ki végzi a helyreállítást.

Hercsik Istvánt telefonon értük el, hogy az ügy részleteiről kérdezzük, de teendőire hivatkozva írásban ígért választ. A cég később levelet küldött szerkesztőségünknek, ebben Hercsik asszisztense azt írta: a vezetők távolléte miatt érdemben majd a jövő héten tudnak válaszolni kérdéseikre.

Posta György, Tokaj polgármestere annyit nyilatkozott lapunknak, hogy a kerékpárút az út mellé épült, és az „út volt az, ami először megcsúszott”. Arra a felvetésünkre, hogy a Magyar Közút Zrt. ennek éppen az ellenkezőjét állítja, nem reagált. A polgármester kérdésünkre elmondta, a történtek okának feltárása folyamatban van, arról azonban, hogy ki folytat vizsgálatot és az milyen szakaszban van több mint fél évvel az omlás után, nem árult el részleteket.

Kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) is, hogy megtudjuk, folytattak-e vizsgálatot az ügyben, és az milyen szakaszban van, esetleg meg tudnak-e nevezni felelősöket. Azt is tudakoltuk, mekkora költséggel jár majd a helyreállítás, és ki fogja viselni ennek a költségét. Az ÉKM sajtóirodája kérdéseinkre úgy válaszolt: „A teljes Tokaj-kör 19 km hosszú. A fejlesztés több ütemben az érintett települési önkormányzatok, a Magyar Turisztikai Szövetség és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (jogutódja az Építési és Közlekedési Minisztérium) beruházásában valósult meg. A kérdésükben szereplő szakasz a tokaji önkormányzat beruházásában épült, így a szakaszról az önkormányzat tud információt adni.”

Anonim bejelentőrendszer és versenyjogi képviselő kellett a bűnbocsánathoz

A Mento Kft.-ben érdekelt Hercsik István Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként is emlegetik. De a kukaüzleten kívül az útépítésben és egyéb infrastruktúraépítésben is viszi a nagy értékű közbeszerzéseket. A Mento Kft. azonban rajtavesztett: uniós pénzekből megvalósított hulladékgazdálkodási közbeszerzések során kartellezésen kapta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több más céggel egyetemben. A versenyhivatal azt állapította meg, hogy a cégek egyeztették árajánlataikat, illetve előre meghatározták a nyertes vállalkozást, ezért összesen 860 millió forint bírságot rótt ki rájuk 2019 végén.

Vajda János / MTI Hercsik István

A kőkemény kartell miatt a legnagyobb büntetést – 307 millió forintot – a Mento Kft. kapta.

A cég fellebbezett, elment egészen a Kúriáig, de a bíróság nem mentette fel a kartellezés vádja és a bírságfizetés alól.

Nem csoda, hogy a Mento szabadulni akart a következményektől. A főszabály ugyanis az, hogy a kartellezés miatt elmarasztalt cégeket ki kell zárni a közbeszerzési eljárásokból – ezt írja elő a közbeszerzési törvény abban az esetben, ha három évnél nem régebben meghozott, véglegessé vált versenyfelügyeleti határozat állapította meg a kartellezést, és emiatt bírságot róttak ki. A pályázók közötti piacfelosztást, összejátszást és ezzel az árak felsrófolását a versenyjog a legsúlyosabb jogsértések közé sorolja, tekintve, hogy a túlárazással az adófizetőket károsítják meg. Logikus szankció, hogy a kartellezésen kapott cégek további közpénzcsapolásra ne kaphassanak lehetőséget.

A kizárás azt jelenti, hogy a cég nem tehet ajánlatot közpénzes megbízásokra, de még alvállalkozóként sem szállhat ringbe, és alkalmasság igazolásában sem vehet részt, azaz referenciát sem nyújthat másik fél számára.

A kizárás úgy valósul meg, hogy a jogsértés megállapításával és a bírság kiszabásával érintett vállalkozások listáját a GVH feltölti az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvántartásai közé, így az bárki számára hozzáférhető. Innentől a közbeszerzési eljárásokat kiíró ajánlatkérők felelőssége, hogy eljárásaik során a kizáró ok fennállását ellenőrizzék – fogalmazott a GVH egy korábbi megkeresésünkre.

Adódik a kérdés, hogyan lehetséges, hogy 2022 márciusában a Mento mégis megnyerte a Tokaj–Bodrogkeresztúr közötti kerékpárút megépítését? A kartellügy súlyosnak látszott, legalábbis a GVH a kiszabható legnagyobb bírságot rótta ki, és a büntetésen nem enyhített a bíróság sem.

A kartellezés miatt jogerősen elmarasztalt vállalkozásoknak azonban nyitottak egy kiskaput a közbeszerzési törvényben: mentesítést kérhetnek úgynevezett öntisztázási eljárás keretében.

Ezt tette a Mento Kft., az erről szóló határozat itt olvasható.

Az öntisztázásra vonatkozó kérelmeket a Közbeszerzési Hatóság (KH) bírálja el, előtte kell igazolnia az érintett cégnek a megbízhatóságát. Vagyis azt, hogy

  • a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt – a károsult által elfogadott mértékben – megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt,
  • az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit,
  • illetve olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, mely alkalmas a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.

A konkrétumok nagy részét kitakarással elfedő határozatból úgy fest, hogy a Mento a bírságot befizette, és – amennyire a sok fekete sor között következtetni lehet – közös megegyezéssel megvált az egyik dolgozójától. Ezt személyi intézkedésként el is fogadta a hatóság. Szervezeti intézkedésként pedig akceptálta a cégnél megtartott oktatásokat, a kialakított anonim bejelentőrendszerről és a versenyjogi képviselő kinevezéséről szóló ügyvezetői utasítást. Vagyis

akármilyen szigorú büntetést is rótt ki a GVH, és hagyta azt helyben a bíróság, a Közbeszerzési Hatóság 2020. augusztusi döntésével visszaengedte a közpénzek közelébe a Mento Kft.-t.

Az oroszok feltehetően Kalinyingrádból mozgattak át légvédelmet a frontra

A brit védelmi hírszerzés napi jelentése szerint a novemberben megfigyelhető szokatlan mozgások alapján feltételezhető, hogy az orosz hadsereg stratégiai légvédelmi rendszerket telepített át a kalinyingrádi enklávéból a frontra. Minderre azért kényszerülhettek rá, mert az SA-21 rendszerek vesztesége látványosan megugrott októberben.

Az Oroszország legnyugatibb részét kitevő enklávét három oldalról is NATO-tagállamok határolják. Mint a jelentés fogalmaz, ha itt elfogadhatónak tűnik növelni a katonai kitettséget, az azt mutatja, mennyire a képességeinek határán üzemel a háborúban az orosz hadsereg, legalábbis ami a modern fegyverrendszereket illeti.

Három harci repülőgép lelövéséről is beszámolt az orosz védelmi minisztérium

Orosz közlés szerint két Szu-27-est a Herszon megyei Velika Olekszandrivka és Novorajszk felett semmisítettek meg, egy MiG-29-est pedig a Dnyipropetrovszk megyei Pjatyihatkinál. Ezzel az ukrán fél által a háború folyamán elveszített katonai gépek száma 542-re emelkedett a moszkvai statisztika szerint.

Az orosz légvédelem a különleges hadművelet övezetében emellett az elmúlt nap folyamán lelőtte amerikai HIMARS sorozatvetők 19 rakétáját és 53 ukrán drónt. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője vasárnapi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a jórészt Oroszországhoz csatolt régió egy részén a masszív ukrán csapások miatt ennek ellenére átmenetileg megszakadt az áramellátás és a központi fűtés.

A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a légvédelem vasárnap délelőtt az Azovi-tenger fölött megsemmisített két, földi célpontok támadására átalakított Sz-200-as rakétát, valamint éjszaka és a nap első felében öt orosz régió – a moszkvai, a tulai, a kalugai, a brjanszki és a szmolenszki – légterében 24 harci drónt. Tulában egy repülőszerkezet lakóházba csapódott, aminek következtében egy ember megsebesült, három lakás ablakai pedig betörtek.

A vasárnapi moszkvai hadijelentés szerint egyébként az orosz erők négy frontszakaszon kilenc támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén mintegy 450 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 200 főt pedig a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el. Az összesítés megsemmisített ukrán katonai célpontok haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy repülőgépüzemanyag- és egy repülőlőszerraktárt, két harckocsit, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és M119-es vontatott tarackot.

Az MTI arról is tudósít, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában kijelentette, hogy kétoldalú alapon de facto létrejött a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) egységes légvédelmi rendszere. A szervezetnek Oroszországon kívül Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Tádzsikisztán a tagja.

Katonai műholdat állított pályára Oroszország

Katonai műhold felbocsátásáról tett bejelentést vasárnap az orosz katonai tárca. A közlés szerint az orosz légi- és űrerők a pleszecki űrközpontból egy Szojuz-2.1b hordozórakétát bocsátottak fel egy katonai rendeltetésű űrhajóval. A minisztérium tájékoztatása értelmében az előző ilyen indítás október 27-én történt.

Szojuz-2.1b típusú hordozórakétát eddig összesen 67 alkalommal indítottak, a küldetések körül kettő végződött kudarccal. Az indítások közül 41 alkalommal Pleszeckben, 15 alkalommal Bajkonurban, 11 alkalommal Vosztocsnijban történt.

(MTI)

Felkerült az oroszok körözési listájára a Facebookot üzemeltető Meta szóvivője

Oroszország körözési listára tette a Meta szóvivőjét, Andy Stone-t – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A jelentés szerint az orosz belügyminisztérium büntetőeljárást indított Stone ellen, de a nyomozás részleteit és a vádakat nem hozta nyilvánosságra.

A Guardian emlékeztet, hogy az orosz nyomozóbizottság 2022 márciusában büntetőeljárást indított a Meta alkalmazottainak „törvénytelen cselekedetei” miatt, és megemlítették Stone-t is, mondván, hogy „feloldotta az orosz hadsereg elleni erőszakra való felhívások tilalmát a platformjain”, és ezzel szélsőséges tevékenységre buzdított.

A Metához tartozó Facebookot és az Instagramot nem sokkal az ukrajnai invázió 2022. februári kezdete után tiltották be Oroszországban.

A péntek éjjeli, rekordot jelentő drónözön után szombat éjjel nyugalmasabb éjjele volt Ukrajnának

Vasárnapra virradó éjjel kilenc drónnal támadta az orosz hadsereg Ukrajna területét délkeleti irányból, a légvédelem nyolcat hatástalanított ezek közül az ukrán légierő beszámolója szerint. Egyelőre nincs jelentés arról, a lelőtt drónok okoztak-e kárt és hol csapódott be a kilencedik.

Az előző éjszakai támadást ukrán oldalról a háború legjelentősebb ilyen jellegű csapáskísérleteként írták le: 75 drónt indítottak az ország és a többi között a főváros ellen, ezek közül ukrán állítás szerint 74-et kivédtek. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint akkor öten sérültek meg, köztük egy 11 éves gyermek, több épület, köztük egy óvoda megsérült és 17 ezren maradtak áram nélkül.

Csak a szombati napon ezernél több orosz katona haláláról számoltak be ukrán oldalról

325 ezer közelében jár az Ukrajna elleni invázióban odaveszett orosz katonák száma: az ukrán fegyveres erők összesítése 324 830-on áll. A szám 1070-nel nőtt szombaton, független forrásból azonban lehetetlen megerősíteni a hitelességét.

A hadsereg összesítése szerint támadójuk eddig 5513 tankot, 10 279 páncélozott harcjárművet és 7874 tüzérségi berendezést vesztett az invázió tavaly februári kezdete óta.

Zelenszkij: Ukrajnának erősebb légvédelemre van szüksége a gabonaexport biztosításához

Grain from Ukraine, azaz Gabona Ukrajnából névvel tartottak konferenciát Kijevben a hétvége folyamán, amelyre Svájc és Lettország elnöke és a litván miniszterelnök is ellátogattak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök itt arról beszélt, a gabonaszállítmányok és az Oroszországgal szomszédos térségek védelméhez egyaránt erősebb légvédelemre van szüksége az országának. Az elnök azt mondta, több országgal is megállapodott arról, hogy ukrán személyzettel, de külföldi felszereléssel védik majd a konvojokat, illetve a saját hadiiparuk légvédelmi kibocsátása is növekedni fog.

Balról jobbra: Edgars Rinkevics lett elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Alain Berset svájci elnök, Ingrida Simonyte litván miniszterelnök szombaton Kijevben. (Kirill Chubotin / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök eközben az X-en írt erről, hogy a bizottság 50 millió eurós (több mint 19 milliárd forintos) gyorssegélyt folyósít az ukrajnai kikötők gyorsjavítására és fejlesztésére. (Guardian)

Moszkvai katonai tárca: négy orosz régió felett húsz drónt lőttek le

Húsz ukrán drónt semmisített meg Oroszország légterében, a moszkvai, a tulai, a kalugai és a brjanszki régió felett a légvédelem vasárnapra virradóra – közölte az orosz védelmi minisztérium. Az MTI tudósítása szerint Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a történteket „tömeges dróntámadás-kísérletnek” nevezte. A távirányírott repülőszerkezeteket a moszkvai régió különböző területein észlelték: Naro-Fominszk közelében, Ogyincovo és Ramenszkoje és Podolszk környékén.

Andrej Vorobjov, a régió kormányzója öt drón elfogásáról számolt be, amelyek három esetben „a földön lévő építményekben kárt okoztak”, de senki sem sérült meg. A politikus kártérítést ígért a lakosoknak. Az orosz főváros három repülőterén 15 repülőjárat indítását és fogadását halasztották el.

Alekszej Gyumin, Tula megye kormányzója közölte, hogy az azonos nevű városban egy lelőtt ukrán drón lakóházba csapódott. Ennek következtében egy ember megsebesült, három lakás ablakai pedig betörtek. A megye légterében legkevesebb három drónt semmisítettek meg.

Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója négy drón megsemmisítéséről számolt be, Vlagyiszlav Sapa, Kaluga megye kormányzója szerint pedig két járás felett lőttek le drónokat.

Olvasói sztorik