Elrendelték a gyermekes családok evakuálását Harkiv térségéből

Az ukrán hatóságok elrendelték csütörtökön a heves orosz tüzérségi csapások miatt a gyermekes családok kényszerevakuálását Harkiv megye több településéről. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az érintett hét településen – köztük az orosz erők által ostromlott Kupjanszkban – 275 gyermekről van tudomásuk.

Egy korábbi felhívásnak 89 gyerek, illetve családjaik tettek eleget, és menekültek biztonságosabb régiókba. Szinyehubov hangsúlyozta, hogy a családoknak szállást biztosítanak, és nemzetközi segélyszervezetek támogatására is számíthatnak. Egy hasonló kényszerintézkedést októberben a dél-ukrajnai Herszon frontvonalhoz közeli térségeiben is elrendeltek a Dnyipro folyó mentén. Az akkori hivatalos adatok szerint mintegy 800 gyermek volt érintett a kitelepítésben.

Az utóbbi hetekben az orosz csapatok súlyos tüzérségi és légicsapások mellett előretörtek a harkivi térség keleti részén az Oszkil folyó mentén. A frontvonal jelenleg mindössze hét kilométerre északkeletre húzódik Kupjanszktól.

(MTI)

A lengyel kamionosok a jövő héten több ukrajnai határátkelőt is blokkolnak majd, mert szerintük egy uniós szabályozás rontja az üzletüket. A tiltakozás szervezője szerint ukrán vállalatok korlátozások nélkül mehetnek be az országba, és olyan szállításokat csinálnak, amelyek elvégzéséhez nincs joguk.

Jacek Sokol, a tiltakozás társszervezője szerint az orosz invázió előtt az ukrán szállítmányozó cégek évente 160-180 ezer engedélyt kaptak bizonyos, Lengyelországon keresztül történő beutazást vagy átutazást igénylő szállítmányokra, az országon belüli szállításokra azonban nem kaptak engedélyt.

Most ezek a cégek azt csinálnak, amit akarnak. Teljes, ellenőrizetlen beáramlás van, akárcsak a gabona esetében

– mondta Sokol.

Az ukrán minisztérium szerint havonta átlagosan 40-50 ezer kamion lépi át a lengyel határt nyolc meglévő átkelőn keresztül, kétszer annyi, mint a háború előtt.

Újabb orosz támadást vertek vissza az ukrán erők a donyecki régió keleti részén lévő Vuhledar város közelében, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön. Az ukrán hadsereg szerint az elmúlt hetekben fokozódtak a keleti fronton folyó harcok.

Volt egy előretörési kísérlet az ellenség részéről Vuhledar irányába, de katonáink súlyos veszteséget okozva nekik megállították ezt

– közölte a Telegramon közzétett bejegyzésében az ukrán elnök. Olekszandr Stupun, a Tavrija csoportosulás csapatainak szóvivője szerint Oroszország megpróbálta az Avdijivkánál elszenvedett veszteségek után újracsoportosítani és helyreállítani alakulatait, mielőtt újabb támadásokat indított.

Az ellenség továbbra is próbálja körbezárni Avdijivkát, de most már nem olyan aktívan

– közölte a szóvivő.

Oroszország október közepén állandó tüzérségi támadásokkal és több katonai egységgel, valamint harci járművekkel ismételten lépéseket tett az ostromlott város körbekerítésére, ezzel is megpróbálva elfoglalni az ott lévő ukrán állásokat, állították helyi civil és katonai hatóságok Ukrajnában.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön aláírta az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) orosz ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. A CTBT egyelőre nem lépett hatályba, mert nem ratifikálta az ehhez szükséges elegendő számú állam.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott CTBT-t 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea ezt nem tette meg.

Az orosz parlament arra hivatkozva döntött a ratifikáció visszavonásáról, hogy az Egyesült Államok törvényhozása egyelőre nem ratifikálta az egyezményt. A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt először az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma fogadta el, majd október végén a felsőház is jóváhagyta, egyhangúlag. A dumában Vjacseszlav Vologyin házelnök a szavazást válasznak nevezte

az Egyesült Államoknak a globális biztonság fenntartására vonatkozó kötelezettségeihez való visszataszító hozzáállására.

Februárban Oroszország felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben aláírt, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződésben.

(MTI)

Oroszország arra készül, hogy amint hidegebbre fordul az idő, elkezdik támadni Ukrajna kritikus infrastruktúráját – közölte csütörtökön Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

„Az Orosz Föderáció arra készül, hogy kárt tegyen bennünk, amint beköszönt a téli hőmérséklet” – mondta Danilov, hozzátéve, hogy a támadások célpontja a mindennapi tevékenységeket biztosító kritikus infrastrukturális létesítmények lesznek.

Ukrajna számolt ezzel a forgatókönyvvel és a lehetséges célpontok nagy része „ellenőrzés alatt állnak”, valamint a külföldi partnerek további légvédelmet biztosítanak – tette hozzá a tisztviselő.

Az orosz erők tavaly már októberben elkezdték a légi csapásokat az infrastruktúra ellen, a brit védelmi minisztérium szerint azonban Oroszország most inkább felhalmozza a rakétákat, hogy télen intézzen támadást az energetikai hálózat ellen. Ugyanakkor a határ menti településeken már most vannak kisebb támadások az infrastruktúra ellen.

Oroszország valószínűleg legalább négy nagy hatótávolságú felszíni légvédelmi rakéta indítóállást veszített el az ukrán légicsapások miatt az elmúlt héten – írja csütörtöki jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A bejegyzés szerint 2023. október 26-án az orosz média arról számolt be, hogy három orosz SA-21-es rakétavetőt semmisítettek meg Luhanszk térségében, ukrán források pedig további orosz légvédelmi veszteségekről számoltak be a Krímben.

Oroszország már régóta prioritásként kezeli a bőséges, csúcstechnológiás, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerét, mint katonai stratégiájának kulcsfontosságú elemét.

A közelmúltbeli veszteségek azonban rávilágítanak arra, hogy Oroszország integrált légvédelmi rendszere továbbra is küszködik a modern precíziós csapásmérő fegyverekkel szemben, és ez egyre nagyobb terhet róhat a rendszer többi elemére is.

Reális esély van arra, hogy miközben Oroszország Ukrajnában lecseréli a megsemmisített rendszereket, más műveleti területeken gyengülni fog a légvédelem – teszi hozzá a hírszerzési jelentés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 02 November 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/M81EEqaamH

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/2rCvub7o8d

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 2, 2023

Az ukrán-orosz konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez és így újjáépítheti katonai erejét, közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka.

A The Economist című brit hetilapban szerdán közzétett cikkében Zaluzsnij azt írta, hogy Ukrajnának kulcsfontosságú új katonai képességekre és haditechnikai eszközökre – legfőképpen légierőre – van szüksége, hogy kitörhessen az ilyen jellegű hadviselés csapdájából.

Alapvető fegyverek, mint a rakéták és lőszerek továbbra is létfontosságúak. De Ukrajna fegyveres erőinek kulcsfontosságú katonai képességekre és haditechnikára van szüksége, hogy kitörjön az ilyen fajta háborúból. A legfontosabb a légierő

– szögezte le Zaluzsnij cikkében, amelyet a komoly áttörést nem eredményező, öt hónapja megindított ukrán ellentámadás nyomán tett közzé.

Zaluzsnij a felőrlő háború kapcsán hangsúlyozta:

ez Oroszországnak fog kedvezni, lehetőséget teremtve, hogy újjáépítse katonai erejét, fenyegetést jelentve az ukrán fegyveres erőkre és magára az ukrán államra.

Az ukrán hadsereg főparancsnoka rámutatott az orosz légifölényre, ami megnehezítette az ukrán csapatok haladását és ami miatt Kijev masszív dróntámadásokba fogott, hogy túlterheljék az orosz légvédelmet.

Mint írta, Ukrajnának hatékonyabban kell megsemmisítenie a tüzérségi állásokat és jobb aknamentesítési módszert kell találnia. Hangsúlyozta, hogy a nyugati katonai segélyek elégtelennek bizonyultak a helyenként 20 kilométer mély orosz aknazárakkal szemben.

Egyben szorgalmazta Ukrajna katonai tartalékainak megerősítését, illetve azt is, hogy kiszélesítsék a kiképezhető, illetve behívható ukrán állampolgárok körét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna területén csak korlátozottan van lehetőség kiképzésre és rámutatott a katonai szolgálat elkerülését lehetővé tévő joghézagokra is.

Próbáljuk megoldani ezeket a problémákat. Bevezetünk egy egységes nyilvántartást a hadkötelesek számára és ki kell terjesztenünk a kiképezhető, illetve behívható állampolgárok személyi körét

– írta. „Bevezetjük a harci gyakornokságot, amelynek keretében a frissen behívott és kiképzett személyzetet tapasztalt harctéri egységekbe helyezzük, hogy felkészítsük őket”, tette hozzá az ukrán hadsereg főparancsnoka.

(MTI)