Törökország tovább halogatja Svédország NATO-tagságának jóváhagyását

Lelőtte az ukrán légierő két MiG-29-es vadászgépét és egy Szu-25-ös csatarepülőgépét az orosz légvédelem – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a gépek közül egyet Herszon, kettőt pedig Dnyipropetrovszk légterében semmisítettek meg. Az orosz légvédelem emellett elfogott két HIMARS-rakétát és 31 drónt.

Az orosz összesítés három frontszakaszon visszavert 22 támadásról számolt be, amelyekben mintegy 800 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg, a mintegy 460-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között a hadijelentés egyebek mellett említést tett egy kommunikációs központról, egy rakétatüzérségi fegyverraktárról, öt lőszerraktárról, öt harckocsiról és nyolc páncélozott harcjárműről.

A Pekingbe készülő Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kínai Központi Televíziónak (CCTV) adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán fél emberveszteségei a háborúban mintegy nyolcszorosan haladják meg az oroszt. Putyin méltatta a konfliktus rendezésére tett kínai javaslatokat, amelyek szerinte „a békemegállapodások alapját képezhetik”. Késznek mondta magát a diplomáciai megoldásra, ugyanakkor kifejezte sajnálatát amiatt, hogy „Ukrajna elnöke rendeletet adott ki, amely megtiltja mindenkinek, saját magának is, hogy béketárgyalásokat folytasson”.

Az egyik legfontosabb mozzanat az, hogy mindenki számára egyenlő biztonságot biztosítsunk, és Oroszországnak ugyanúgy joga van ehhez, mint bármely más államnak. Ha mi úgy gondoljuk, hogy a NATO terjeszkedése Ukrajna révén fenyegetést jelent ránk nézve, akkor kérjük, hogy ezt hallgassák meg

– mondta az orosz vezető.

Eközben az orosz hadsereg hat rakétát és 12 iráni gyártású Sahid önmegsemmisítő drónt lőtt ki Ukrajna területére, hétfőre virradóan viszont az ukrán erők két rakétát és 11 drónt semmisítettek meg a levegőben – közölte az ukrán légierő a Telegramon. A légierő bejelentette, hogy egy Iskander M ballisztikus és öt H-59-es irányított rakéta, valamint 12 Sahid drón bevetését rögzítették. Ebből két H-59-est és 11 drónt semmisítettek meg. Az oroszok a rakétákkal Ukrajna északi és keleti régióit, a drónokkal pedig többnyire a nyugati országrészt támadták.

Filip Pronin, az ország középső részében lévő Poltava megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a lelőtt orosz rakéták roncsaitól megsérült két felnőtt, és egy tíz éves gyermek.

Andrij Rajkovics, a szintén közép-ukrajnai Kirovohrad megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a régiót is rakéta- és dróntámadás érte az éjjel. “Volt, amit a légvédelem megsemmisített, de volt becsapódás is” – fogalmazott a kormányzó, kiemelve, hogy a polgári infrastruktúra nem szenvedett kárt. Közölte továbbá, hogy egy helyi lakost szállítottak sérülésekkel kórházba.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők két rakétával támadták meg a régiót, amelyekből egyet a légvédelem megsemmisített, a másik viszont a megyeszékhely közelében becsapódott. Liszak hozzátette, hogy ezen felül az oroszok öt csapást mértek Grad rakéta-sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel Nyikopolra és térségére, a támadások következtében Nyikopolban két üzlet és két kávézó, egy magánvállalkozás, egy egyházi intézmény, egy közlekedési létesítmény és egy közkert sérült meg.

Ezen felül károk keletkeztek egy ötemeletes épületben, három családi házban, egy melléképületben, egy autóban, egy közlekedési megállóban, egy gáz- és négy villanyvezetékben. Kiemelte, hogy csaknem másfél ezer család maradt áram nélkül. Marhanec térségében is megrongálódtak villamosvezetékek és egy egyházi intézmény – fűzte hozzá.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon megerősítette, hogy az ukrán erők drónokkal kilőttek a Donyeck megyei Bahmutnál egy Gvozgyika és egy Nona típusú önjáró tarackot.

Az ukrán vezérkar hétfő reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 860-nal 288 630-ra nőtt. A jelentés szerint az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, egy helikoptert, 17 harckocsit és 44 tüzérségi rendszert.

Közben Kijevbe érkezett hétfőn Bujar Osmani, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetője, Észak-Macedónia külügyminisztere. A vonaton adott sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy „amikor a szervezet alapjait fenyegeti veszély, akkor erre kell összpontosítania”. Szavai szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió lerombolja a nemzetközi rend alapjait. Mint hangsúlyozta, országa EBESZ-elnöksége idején Ukrajna kiemelt prioritás, mert ott dől el az európai biztonsági helyzet jövője.

Szintén hétfőn Kijevbe érkezett Penny Pritzker, az Egyesült Álamok Ukrajna újjáépítéséért felelős különmegbízottja is.

(MTI)

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter elmondta, hogy Európa és az Egyesült Államok számára Ukrajna pénzügyi támogatása továbbra is a legfontosabb ügyek közé tartozik, megerősítve ezzel, amit korábban Joe Biden elnök mondott, miszerint addig támogatják Kijevet, amíg szükség van rá. Yellen elmondta, hogy most is küzdenek azért, hogy kétpárti többséget szerezzenek egy komoly támogatócsomagnak. A Biden-kormányzat jelenleg is egy kétmilliárd dolláros csomag elfogadásán dolgozik, amelyből Ukrajnát és Izraelt támogatnák.

Törökország tovább halogatja Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálását, amire így még októberben sem kerülhet sor – írja a Reuters a török elnökhöz közel álló forrásokra hivatkozva.

Recep Tayyip Erdogan elnök már júliusban, a Vilniusban megrendezett NATO-csúcs előestéjén kijelentette, Törökország nem gördít további akadályokat Svédország NATO-tagságának ratifikálása elé, majd megígérte, hogy a török parlament október 1-én kezdődő ülésszakán beterjeszti ratifikálásra Svédország tagfelvételi kérelmét. Ezzel Erdogan látszólag már akkor zöld utat adott a svéd csatlakozásnak, amit korábban állítólagos terroristák bújtatására hivatkozva blokkolt. Hogy a török elnöknek ez a kijelentése aligha hoz majd érdemi előrelépést, azt már akkor megírtuk egy elemzésben.

A török parlament külügyi bizottsága az őszi ülésszak megnyitása óta csaknem hatvan nemzetközi megállapodást kapott meg felülvizsgálatra, ám Svédország ügye nem került terítékre a hivatalos adatok szerint. A Reuters két, a helyzetet belülről ismerő forrására hivatkozva azt írja, hogy Törökország a NATO-csatlakozás ügyében Washingtonnal együtt akar lépni. Arra várnak, hogy az amerikai külügyminisztérium a Kongresszus jóváhagyását kérje a Törökországnak húszmilliárd dollár értékben eladásra szánt F-16-os vadászgépek és haderő-fejlesztési csomag ügyében.

Tekintettel az F-16-osok és Svédország ügyében fennálló bizalomhiányra, Törökország nem rohan a NATO-pályázat ratifikálásával, és várja, hogy az Egyesült Államok is lépéseket tesz-e ezzel egy időben

– mondta a török kormányzó párt egyik névtelenül nyilatkozó illetékese.

Egy másik, az amerikai-török tárgyalásokba belelátó forrás szerint a csúszást egy késedelmes megállapodás-tervezet okozza, amelynek keretében mindkét fél lépéseket tenne – egyik oldalon a svéd tagfelvételi kérelem, másik oldalon az F-16-os eladása felé.

Oroszország öt rakétát és tizenkét harci drónt lőtt ki éjszaka Ukrajnára – írja a Reuters az ukrán légierő jelentésére hivatkozva. Ukrán tisztségviselők további tüzérségi és légicsapásokról is beszámoltak.

A légierő szerint a rakétákkal elsősorban az ország északi és keleti régióit támadták. A rakéták közül kettőt, az öngyilkos drónok közül tizenegyet lőttek ki. Utóbbiakkal több irányban hajtottak végre támadásokat, legfőképp Ukrajna nyugati részén.

Filip Pronyin, a kelet-ukrajnai Poltava régió kormányzója közölte, hogy a tartományt drónok és rakéták is megtámadták, és ennek következtében három civil került kórházba.

Megérkezett Pekingbe Szegrej Lavrov orosz külügyminiszter – közölte az ország külügyminisztériuma az X közösségi platformon.

A minisztérum később a honlapján azt is bejelentette, hogy az orosz diplomácia vezetője október 18-19-én várhatóan Észak-Koreában tesz látogatást.

A Guardian című brit lap szerint kedden és szerdán Kína százharminc ország képviselőit látja vendégül, hogy megünnepeljék az Övezet és Út kezdeményezés első évtizedét. Ez Hszi Csin-Ping elnök kulcsfontosságú geopolitikai projektje, amelynek célja Kína globális törekvéseinek kiterjesztése.

Vlagyimir Putyin elnök szeptemberben Szentpéterváron jelentette be, hogy örömmel fogadja el Hszi Csin-ping kínai elnök meghívását, így várhatóan ő is jelen lesz a pekingi találkozón. A Hírek szerint Pekingben Vlagyimir Putyinnal Orbán Viktor miniszterelnök is találkozni fog.