Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lehet – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy szerdán ismertetett interjúban.
Az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület vezetője a Der Spiegel című német hetilap hírportáljának elmondta, hogy Ukrajna 2030-ra elnyerheti a tagságot, ha mindkét fél elvégzi a házi feladatait.
Ukrajnának, mint az összes többi tagjelöltnek végre kell hajtania reformokat, küzdenie kell a korrupció ellen és teljesítenie kell a tagság jogi követelményeit. Az EU oldalán világosan meg kell határozni, hogy a tagok mit akarnak közösen elérni, mit tartanak igazán fontosnak és mire akarnak költeni, és fel kell gyorsítani a döntéshozatalt.
Nem mondom, hogy könnyű lesz, de nem vesztegethetjük tovább az időt
– mondta Charles Michel az Európai Tanács pénteki informális ülésével kapcsolatban adott interjúban, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni tagjelöltek húsz éve várnak a csatlakozásra, Oroszország és Kína befolyása pedig egyre csak erősödik a térségben.
Hozzátette, hogy egy virágzó és biztonságos Ukrajna megteremtése EU-s érdek, és az ország az orosz támadással szembeni ellenállással már megmutatta, hogy az EU-ban a helye, méghozzá hamarosan, és nem majd valamikor, a távoli jövőben.
Ukrajna felvétele azt is bizonyítaná, hogy az EU alkalmas a geopolitikai cselekvésre – mondta Charles Michel, kiemelve:
nem állítom, hogy már most is a gazdasági méretünknek megfelelő szerepet játszunk a világpolitika színpadán, de jó úton járunk, ezt mutatja például, hogy az EU Ukrajna első számú gazdasági és katonai támogatója.
Azonban a geopolitikai befolyás mércéje nem mindig a katonai erő, és az EU a szabályokra és a többoldalú együttműködésre épülő, multilaterális világrend „éllovasa” is az ENSZ-ben. Ha pedig ezt a szerepet nem vállalja, jönnek majd mások és felépítenek egy új rendet, a mi értékeink és szabályaink nélkül – mondta az Európai Tanács elnöke.
A többi között arról is szólt, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésre – kevésbé fejlett országok támogatására – fordított források legnagyobb részét, 43 százalékát az EU és tagállamai biztosítják, és a közösség „világszerte hatalmas összegeket fektet be az éghajlati válság elleni küzdelembe, a békébe és a biztonságba”.
