Élő Nagyvilág

Sajtóértesülés: elkezdődött az ukrán ellentámadás

Dmytro Smolienko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dmytro Smolienko / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Ötezer embert menekítettek ki az elárasztott, orosz megszállás alatt álló területekről Herszonban

Elérte az ötezret a Herszon régió elárasztott területeiről evakuált emberek száma – közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének megbízott kormányzója csütörtökön Telegram-csatornáján.

„Mostanra a Herszon megye Nova Kahovhka, Oleski és Holi Prisztan városi körzetének elárasztott területeiről evakuáltak száma ötezer főre nőtt, köztük 178 gyermek és 62 mozgáskorlátozott személy van. Pillanatnyilag az összes kitelepített közül mintegy ezer ember tartózkodik ideiglenes szálláshelyeken” – írta Szaldo.

A kormányzó szerint 62 embert szállítottak kórházba a kahovkai vízerőmű pusztulása nyomán. Szaldo a nap folyamán telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a mentésről. A helyszínen a Kreml részéről Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese irányította a munkálatokat.

Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja fotóval illusztrált Telegram-bejegyezésben közölte, hogy a kahovkai víztározó szélessége 150 méterrel csökkent – írja az MTI.

Az ENSZ egyelőre nincs jelen az orosz ellenőrzés alatt álló, árvíz sújtotta térségekben

Az ENSZ ügynökségei igyekeznek bejutni az orosz ellenőrzés alatt álló, a kahovkai gátrobbantás következtében árvíz sújtotta térségekbe, de még nem tudnak ilyen műveletről beszámolni – közölte csütörtökön Jens Laerke, a világszervezet Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) szóvivője Genfben.

Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy Ukrajna orosz ellenőrzés alá került térségeibe eljuthassunk,

hangsúlyozta Laerke.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta az orosz csapatokat, hogy lényegében sorsukra hagyják az ottani embereket, és akadályozzák az ukrán erők mentési kísérleteit. Nemzetközi segélyszerveteknek pedig tétlenséget vetett a szemére.

Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti igazgatója elmondta, hogy a WHO szintén igyekszik eljutni a katasztrófa sújtotta térségbe. Ez azonban csak a konfliktus mindkét szereplőjével kötött megállapodások alapján lehetséges.

Felidézte, hogy az ukrajnai orosz hadművelet 2022 februári kezdete előtt még lehetséges volt eljutni az oroszbarát szeparatisták régióiban élő lakossághoz, a harcok kitörése óta azonban a WHO tevékenysége a kijevi vezetés ellenőrzése alatt álló térségekre összpontosul. Mindazonáltal a WHO kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal, amelyek arról biztosították az Egészségügyi Világszervezetet, hogy a megszállt térségekben élők jó ellátásban és támogatásban részesülnek.

Örülnénk azonban annak, ha bejuthatnánk ezekbe a térségekbe, hogy képet kaphassunk az egészségügyi helyzetről,

tette hozzá Ryan.

A kahovkai Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt. A gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó ezzel gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a robbantással.

(MTI)

Tájékoztatták Putyint

Egy vezető katonai parancsnok ma tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt arról, hogyan tudták az oroszok visszaverni a nagyszabású ukrán támadást Zaporizzsjánál, közölte a Tass hírügynökség.

Szergej Sojgu védelmi miniszter csütörtökön azt jelentette be, hogy komoly harcok után meg tudták akadályozni, hogy az ukrán erők át tudják törni a frontvonalat Zaporizzsjánál, és komoly károkat okoztak a támadóknak.

Szóvivő: több mint tíz merényletet kíséreltek meg az ukrán katonai hírszerzés főnöke ellen

Több mint tíz merényletkísérletet élt túl eddig Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője – közölte Andrij Juszov, a hírszerzés szóvivője csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.

Serhiy Morgunov for The Washington Post / Getty Images Kirilo Budanov

A szóvivő szavai szerint biztosan tudnak több mint tíz próbálkozásról Oroszország részéről.

Igen, Budanov az orosz világ, az orosz propaganda és Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjének egyik fontos célpontja. Ezzel ő is tisztában van, és miként maga mondta, úgy véli, hogy ez egy helyes értékelés, ami azt jelenti, hogy az általa irányított munka jó irányba halad,

fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy természetesen minden biztonsági intézkedést megtesznek Budanov védelmére, de ez nem akadályozza a hírszerzési főnök és részlegének munkáját.

„Végső soron úgy gondolom, hogy Putyinnak és belső körének van félnivalója” – jegyezte meg Juszov.

Novák: Oroszország nem érheti el a katonai céljait

Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg. Hogy hogyan kezdődhetnének a béketárgyalások, hogyan lehetne a feleket tárgyalóasztalhoz ültetni, és hogyan vezethetnének ezek egy fenntartható és igazságos békéhez, arra senki sem tud választ adni.

– mondta Novák Katalin a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában, amit a Telex.hu vett észre. Novák arról is beszélt a lapnak, hogy elkötelezett Ukrajna szuverenitása mellett, de a szankciók szerinte jobban ártottak nekünk, mint Oroszországnak.

Én az első pillanattól kezdve elítéltem az orosz agressziót. Egész Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ez kristálytiszta.

– mondta.

Arra, hogy Ukrajnát a kormányközeli médiában gyakran a nagyhatalmak bábjának ábrázolják, azt mondta:

Természetesen a nagyhatalmak a háttérben dolgoznak – ez minden nagyobb konfliktusnál így van

Novák arról is beszélt, hogy Magyarország azért sem szállít fegyvert Ukrajnába, mert akkor Kárpátalján keresztül mennének a szállítmányok, és veszélybe kerülnének az ott élő magyarok.

Én is amellett vagyok, hogy a lehető legjobban függetlenítsük magunkat az orosz gáztól és olajtól. De ehhez időre van szükség.

– mondta, hozzátéve, hogy

Az viszont egyértelmű, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja, és ez nem fog változni. Ez az a keret, ami meghatározza majd az Oroszországgal való kapcsolatunkat.

A britek újabb szankciókat vetettek ki Belaruszra

Újabb szankciókat jelentett be Fehéroroszországgal szemben csütörtökön a brit kormány, azzal indokolva a lépést, hogy Minszk változatlanul segítséget nyújt Oroszország ukrajnai inváziójához.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a továbbiakban tilos az arany, a cement, valamint a fa- és gumiipari termékek importja Fehéroroszországból. A tárca indoklása szerint e termékek nagy-britanniai behozatala jövedelemforrást biztosított Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjének.

Nagy-Britannia emellett intézkedéseket hozott olyan termékek importjának megakadályozására is, amelyekről feltételezhető, hogy valójában Oroszországból érkeznének Fehéroroszország közvetítésével. Ebben a termékkörben is szerepel az arany.

A brit kormány ugyancsak megtiltotta a bankjegygyártáshoz szükséges alapanyagok és berendezések, valamint a vegyi és biológiai fegyverek gyártásához is használható termékek, technológiák és nyersanyagok Fehéroroszországba irányuló exportját.

Az új szankciórendelet a külügyi tájékoztatás szerint lehetőséget ad annak megakadályozására is, hogy meghatározott fehérorosz médiatársaságok Nagy-Britanniában terjeszthessék propagandájukat.

A brit külügyminisztérium szerint ez azt jelenti, hogy a közösségimédia-vállalatok és az internetszolgáltatók korlátozni fogják a hozzáférést azokhoz a fehérorosz médiaorgánumokhoz, amelyekre a brit szankciók kiterjednek, ugyanúgy, ahogy ez a szankcionált orosz médiatársaságok esetében már érvényes.

A műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyelet (Ofcom) nem sokkal az ukrajnai háború kezdete után visszavonta az orosz állami RT televízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát, és szankciókat léptetett életbe az ugyancsak állami Rosszija médiatársaság, a Gazprom-Media és a Szputnyik tartalomszolgáltató vezető személyiségei ellen is.

A Fehéroroszországgal szembeni újabb ellenintézkedések a londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint kiszélesítik azon emberek körét, akiket a brit kormány szankciókkal sújthat a minszki rezsim támogatása miatt. Az ismertetés szerint ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia a már szankcionált fehéroroszországi személyiségek közeli családtagjaira is kiterjesztheti a büntetőintézkedéseket.

A szankcióelkerülés megakadályozása végett a brit kormány tovább korlátozza Fehéroroszország hozzáférését a nagy-britanniai pénzügyi szolgáltatások piacaihoz is.

A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a szankciókat az indokolja, hogy a fehérorosz rezsim megengedte területének és légterének használatát az Ukrajna elleni orosz rakéta- és dróntámadásokhoz, emellett jelentős kiképzési és logisztikai támogatást is nyújt az orosz fegyveres erőknek.

A brit külügyi állásfoglalás szerint a minszki rezsim brutális kampányt folytat a fehérorosz nép emberi jogainak és alapvető szabadságjogainak érvényesülése ellen, akadályoz bármiféle ellenzéki tevékenységet, és gyakorlatszerűen veti alá saját állampolgárait embertelen, lealacsonyító bánásmódnak.

A tárca szerint Fehéroroszországban 1400-nál több politikai fogoly van börtönben, és London követeli haladéktalan, feltételek nélküli szabadon engedésüket.

(MTI)

Bukarest kevesebb mint felére csökkentette a orosz nagykövetség engedélyezett személyi állományának létszámát

Bogdan Aurescu tárcavezető utasítására a román külügyminisztérium egyik államtitkára arról tájékoztatta csütörtökön Oroszország bukaresti nagykövetét, hogy 55 százalékkal – megközelítőleg Románia oroszországi külképviseletének szintjére – csökkentették a nagykövetség számára engedélyezett személyi állomány létszámát

A román külügyminisztérium (MAE) az MTI-hez is eljuttatott közleményében a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezmény azon előírására hivatkozik, amely szerint konkrét megállapodás híján a befogadó ország szabhatja meg, hogy adott körülmények között milyen létszámú személyzetet tart normálisnak valamely ország ottani külképviseletén.

Andrei PUNGOVSCHI / AFP Az Oroszországi Föderáció Romániai nagykövetsége Bukarestben.

A közlemény szerint az intézkedés a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi szintjét tükrözi, „amelyeket Románia drasztikusan leépített az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán”. Oroszország bukaresti nagykövetségén 21 diplomata- és 30 műszaki-adminisztratív alkalmazotti állás szűnik meg, valójában azonban csak 11 diplomatának és a kisegítő személyzet 29 tagjának kell felmondani, mivel a meglévő posztok egy része betöltetlen volt.

A MAE harmincnapos haladékot adott arra, hogy az orosz fél eldöntse, kiket rendel haza. Ha ez nem történik meg, a határozat végrehajtásáról a román fél intézkedik, visszavonva a személyzet egy részének akkreditációját.

(MTI)

Ukrán védelmi miniszterhelyettes: Oroszország aktív védekezésre kényszerül a zaporizzsjai térségben

Oroszország „aktívan védekezik” a Zaporizzsja régióban található Orihiv térségében – írja Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes közleménye alapján a Guardian. A lap hozzáteszi, hogy ez egy lehetséges megerősítése annak, hogy Ukrajna ebben az irányban ellentámadásba kezdett.

Maljar a Telegramon azt írta:

Keleten csapataink Bahmut irányban tevékenykednek. A harcok folytatódnak. Egyes helyeken az ellenség megpróbál támadásba lépni, de sikertelenül… Zaporizzsja irányában, Orihiv térségében az ellenség aktívan védekezik.

Mint korábban írtuk, a Washington Post meg nem nevezett katonai forrásból úgy értesült, hogy elkezdődött a régóta várt ukrán ellentámadás, és erről beszélt az orosz hadsereg egy magas rangú veteránja is.

Frissítünk!

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön a tárca Telegram-csatornáján azt közölte, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 1500 katonával és 150 páncélozott járművel megkísérelték áttörni az orosz fegyveres erők védelmét Zaporizzsja irányában, de kudarcot vallottak. Sojgu szerint az ukrán 47. gépesített dandár közép-európai idő szerint hajnali fél egykor indította a támadást. Azt állította, hogy az orosz erők ezt időben észlelték, és megelőző csapást mértek a másik félre tüzérségi, légi és páncéltörő fegyverekkel, és mind a négy irányban megállították az ellenséget.

Navalnij csapata megtalálta az orosz védelmi miniszter eltitkolt, popdalokat éneklő fiát

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető csapata kirakott egy videót, amiben azt állítják, megtalálták Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter eddig eltitkolt fiát. Sojgunak hivatalosan két lánya van csak, de az aktivisták megtalálták a politikus eddig elrejtett titkos családját, akikkel a kétezres években élt együtt.

Pavel BEDNYAKOV / SPUTNIK / AFP A nem túl büszke apa, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter

Navalnij csapata szerint a 22 éves Danyila Sebunov egyike a három gyereknek, akik Sojgu második, titkos kapcsolatából születtek, akinek egyébként elég drága ingatlanja van Moszkva belvárosában. Sebunovnak az ingatlanok elég jó havi juttatást hoznak, mert kiadja őket. Navalnijék szerint eleve az apja kapcsolataival tudta megvenni őket.

Sebunov könnyen megtalálható a közösségi médiában Sheba Singer néven, de viszonylag kevesen követik, miközben giccses angol nyelvű popdalokat énekel, és a videókon sűrűn levetkőzik.

Marija Pevcsik, Navalnij antikorrupciós alapítványának munkatársa azzal rakta ki az egyiket, hogy ironizálva kérdezte, hogy lehet, hogy ilyen videókat csinál a védelmi miniszter fia ahelyett, hogy Kelet-Ukrajnában szenvedne a fronton a hozzá hasonlóak tízezreivel együtt.

A videót a posztolás után egy óra alatt százezren nézték meg.

Legalább hárman meghaltak Herszon evakuálása közben

Az ukrán belügyminisztérium szerint az oroszok folyamatosan lövik Herszont, miközben a várost próbálják evakuálni az átszakadt Kahovka gát miatt.

A rakétázás közvetlenül akkor kezdődött, amikor elkezdték az állampolgárokat kimenteni az elázott lakásaikból.

– mondta, hozzátéve, hogy az oroszok embereket hagytak hátra az elöntött területeken, és nem engedik az ukránoknak, hogy kimentsék őket.

15 kilométerrel hátrébb kellett vonulniuk az oroszoknak a gát felrobbantása után

Az ukrajnai déli parancsnokság vezetője szerint gyakorlatilag a felére esett az oroszok által kilőtt rakéták mennyisége Herszon megyében, miután a gát felrobbantása miatt vissza kellett vonulnia az orosz katonáknak a Dnyeper bal partjáról.

Változó, hogy mennyire kellett messzire menniük, de az ukránok szerint 5 és 15 kilométer között tolódhatott hátrébb az orosz arcvonal.

Washington Post: Elkezdődött az ukrán ellentámadás

Az ukrán hadsereg elindította a régóta várt ellentámadást a megszálló orosz erők ellen, ezzel sorsdöntő szakaszhoz ért a háború – írja névtelen katonai forrásokra hivatkozva a Washington Post (WaPo). A cél nem csak Ukrajna területi szuverenitásának helyreállítása, hanem a Nyugat támogatásának megőrzése is a Moszkva elleni harcban.

Az amerikai lap úgy tudja, hogy az ukrán csapatok szerda este fokozták a támadásokat az ország délkeleti részén lévő arcvonal ellen, erőteljesen nyomulva az oroszok által megszállt területek felé. A katonaság négy tagja, köztük tisztek, névtelenül beszéltek a WaPo-nak, mert nem voltak jogosultak nyilvánosan megvitatni a harctéri fejleményeket.

Igor Sztrelkov, az orosz hadsereg magas rangú veteránja, az orosz biztonsági szolgálat egykori tisztje, aki kulcsszerepet játszott a Krím 2014-es annektálásában és a donbaszi háborúban, a Telegram-csatornáján azt mondta, egyértelmű, hogy elkezdődött az ellenoffenzíva. Orosz katonai bloggerek szintén heves harcokról számoltak be a Zaporizzsja régióban, a frontvonal azon részén, amelyet régóta az új ukrán hadjárat valószínű helyszínének tartottak – tette hozzá a Washington Post.

Az ukrán ellentámadás elindításáról már napok óta keringenek a hírek, de Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerdán tagadta ezt. Danyilov szerint ha elkezdődik, azt mindenki látni fogja.

Zelenszkij az árvíz sújtotta régióba látogatott

Volodimir Zelenszkij az árvíz sújtotta herszoni régióba látogatott csütörtökön, hogy személyesen tájékozódjon a mentési munkálatok állásáról a kahovkai vízerőmű gátjának lerombolása miatt elárasztott területen.

Az ukrán elnök Telegram-csatornáján azt írta, hogy a helyszínen megbeszélték a gát felrobbantása miatt kialakult vészhelyzet felszámolására – a veszélyeztetett zónák lakosságának evakuálására és létszükségleinek biztosítására, valamint a környezeti károk enyhítésére – irányuló erőfeszítéseket, és felmérték a katasztrófa területén kialakult katonai helyzetet is. Az ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy több százezer ember maradt elérhető ivóvízellátás nélkül a duzzasztógátat ért támadás nyomán.

Handout / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP

A dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátján kedden reggel történt robbanás, a gátszakadás következtében kialakult árhullám tetőzését pedig szerdára várták a hatóságok. A Herszoni terület kormányzójának csütörtöki közlése szerint jelenleg a régió mintegy 600 négyzetkilométernyi területe áll víz alatt, javarészt a Dnyeper folyó oroszok által megszállt oldalán. A frontvonal részévé vált területről eddig összesen legalább négyezer ember evakuálását jelentették az orosz és az ukrán hatóságok. A háborús felek egymást vádolják a gát részleges elpusztításával.

Már öt halottja van a gátszakadásnak

A legfrissebb hírek szerint már legalább öt ember meghalt a Nova Kakhovka gátszakadást követő áradásokban, írja a Guardian. Arról, hány sérültet ápolnak jelenleg kórházban, egyelőre nincsenek értesülések.

Az ukránok drónokkal próbálnak vizes palackokat eljuttatni az elárasztott területeken rekedt embereknek

Az orosz állami tulajdonú Tass hírügynökség azt közölte, hogy Herszonban 14 ezer házat öntött el a víz, és csaknem 4300 embert evakuáltak. Huszonhárom embert láttak el az orvosok, közülük 21-en kerültek kórházba – jelentette az egészségügyi szolgálat.

A BBC oldalán közben közzétettek egy felvételt, melyen azt látni, hogy ukrán hadsereg drónokkal próbál vizes palackokat szállítani az oroszok által ellenőrzött, elárasztott területeken. Oleshky város egyik házának tetején látható egy nő, aki nem tudja elkapni a palackot, amely lepattan a cserepekről és a vízbe zuhan.

A fia azonban fürgébbnek bizonyult – megszerezte az értékes csomagot.

Zelenszkij szerint az oroszok lőnek a gátszakadást követő mentést végző emberekre

Zelenszkij szerint az orosz erők messziről lőnek a dél-ukrajnai Nova Kakhovka gátszakadást követő mentést végző emberekre, írja a CNN.

Az ukrán elnök egy interjúban arról beszélt, hogy a következményeket csak néhány nap múlva láthatják majd, amikor valamelyest csökken a vízszint. Egy önkéntes a CNN-nek szintén arról beszélt, hogy a mentés során szinte minden irányból orosz támadásokkal kénytelenek szembenézni.

Úszó aknák nehezítik a helyzetet a gátszakadás után

Az első hírek szerint eddig három ember halt meg a dél-ukrajnai Nova Kakhovka gátszakadás utáni árvíz következtében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közben bejelentette, hogy megerősíti jelenlétét a zaporizzsjai atomerőműben, mert aggódnak az erőmű reaktorainak hűtésére szolgáló vízellátása miatt. A közlemény idézte a főigazgatót, aki szerint az erőmű fő hűtővízforrásának lehetséges elvesztése tovább bonyolítja az amúgy is rendkívül nehéz és kihívásokkal teli nukleáris biztonsági és védelmi helyzetet – írja a The Guardian. 

A BBC cikkében azt emelte ki a történtekkel kapcsolatban, hogy a gát átszakadása lehetetlenné teszi a taposóaknák felkutatását. A Vöröskereszt közlése szerint eddig tudták, hol vannak a veszélyes területek, de most már fogalmunk sincs ezekről. Natalija Humeniuk, az ukrán katonai déli parancsnokság szóvivője az ukrán televíziónak azt mondta: sok taposóakna kimozdult helyéről, és úszó aknákká váltak.

Ezek nagy veszélyt jelentenek – tette hozzá.

Olvasói sztorik