Három okot jelölt meg szerdán Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy szerinte miért hezitál joggal a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban. Az államtitkár érveit az About Hungary oldalon fejtette ki az alábbiak szerint:
- Svédország folyamatosan aláássa a kapcsolatokat,
- omladozik az erkölcsi felsőbbrendűség trónja,
- hiányzik a figyelem és a tisztelet.
Kovács úgy fogalmazott:
Miközben pusztít az ukrajnai háború, a folyamatos viszálykodás lyukakat üt Európa korábbi biztonságának szövetén.
Az államtitkár szerint épp ezért dicséretes és érthető, hogy Finnország és Svédország tárgyalóasztalhoz ül, így biztosítva pozícióit az új geopolitikai környezetben. Svédország esetében azonban Kovács szerint „bőséges mennyiségű sérelmet” kell feldolgozni, mielőtt a NATO-tagfelvételét ratifikálnák.
Kovács a miniszterelnök politikai igazgatójaként működő Orbán Balázs gondolatait kölcsön véve azt írta: a svéd képviselők többször is előszeretettel támadták Magyarországot diplomáciai eszközökkel, és ezzel politikai befolyásukat a „magyar érdekek sérelmére” használták. Svédország esetében nem „a brüsszeli bürokraták szokásos beavatkozásáról” van szó, és a probléma szerinte nem is korlátozódik a „svéd baloldalra”. Kovács úgy látja, itt deklaráltan és nyíltan ellenséges hozzáállásról van szó, amely már évek óta fennáll.
A többi között példaként említette a jelenlegi, jobboldali miniszterelnök, Ulf Kristensen 2021-es kijelentését, amely szerinte úgy szólt: az EU-nak meg kell törnie Magyarországot, azaz nyomást kell gyakorolnia a kormányra és támogatnia kell az erősödő ellenzéket.
Felsorolt példái szerinte olyan „vélt erkölcsi felsőbbrendűséget sugallnak, ami a legjobb esetben is nevetséges”, már csak azért is, mert nem az „idegengyűlölő” magyar állam vagy annak „elnyomó rendszere” volt az, amelyik Svédország NATO-felvételi tárgyalása közepén – amelyben egy muszlim nagyhatalom, Törökország is részt vesz – nyíltan elégette a Koránt. (Ezt egy radikális jobboldali, iszlám- és bevándorlásellenes dán-svéd aktivista tette meg egy tüntetésen.) És az sem Magyarország volt, amelyik ezt a „minden emberi értelemmel szembeni provokációt” azzal mentegette, hogy ez a „szabadság kifejezése” volt – mutatott rá az államtitkár.
„Az országaink közötti kapcsolatok az évek során megromlottak, ami a szakadék áthidalását még nagyobb kihívássá teszi ezekben a nehéz időkben” – elmélkedett a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár. Szerinte a magyar kormány ezért tartotta szükségesnek, hogy parlamenti delegációt küldjön Svédországba. A svéd kormányt azonban Kovács szerint ez egyszerűen nem érdekli, ezért minősítették illetékeseik „zsarolási taktikának” a magyar kormány tárgyalási szándékát. Az államtitkár úgy látta, Törökország aggodalmait is figyelembe véve immár nem maradt sok mozgástér Svédország számára, legalábbis mindaddig, amíg „nem kezdenek változtatni a hangnemükön, és nem segítenek begyógyítani a sebeket”.
